Roquefortos pite

Jólesett, meg el is szégyelltem magam, - mikor Ízbolygó kedves invitálását olvastam - , hogy így ellustultam a szabadság alatt. Pedig enni eszünk rendeset (meg nem rendeset) van kép is erről-arról, de hát nem lehet mindig újdonságokat főzni, (ismétlés itt nem a tudás, hanem az unalom anyja), továbbá igen érdektelen lehet mindig konzervatív ízlésű csemetéimre történő hivatkozásaimat olvasni.
Ezért amikor ez az ebéd készült, akkor persze lett mindjárt kétféle második, egy édes (majd később) és ez a felnőttes sós. A camembert-ig már eljutott az egyik kölök, de a roqueforthoz még nőni kell...

Hozzávalók:

leveles vajastészta a mélyhűtőből
5 tojás
fél doboz tejföl
10 dkg angolszalonna
4 nagy paradicsom
10 dkg roquefort
snidling
só

A sütőt 200 fokra előmelegítettem. A (szép emlékű) plus-os vajastésztalapokat hagytam kicsit kiengedni, azután kibéleltem vele az ovális sütőtálamat ( Kb. egy 26 cm-es kerek tálnak felel meg ) úgy, hogy legyen 3 centis pereme is.

A tésztát jól megszurkáltam, rárakosgattam az angolszalonnát, a paradicsomokat sóztam kicsit és leöntöttem a tejföllel jól elkevert, felvert tojásokkal.

A sütőben 15 percet sült, ekkor került rá szeletelve-morzsolva, - ahogy sikerült - a roquefort és snidling. Még tíz perc és készre sült.

Ha valaki csinos kicsike tálakban, vagy felfújtformákban csinálja, látványos vendégetető lesz belőle. A tojás és a tejföl szép homogén sárgás tölteléket képez, étvágygerjesztő látvány szeletelve is.

Valahogy most az "Egészséges finomságok" c. szakácskönyv van soron, mondanom sem kell, hogy megint elblicceltem a teljesőrlésű linzertészta-készítést.

Paella - VKF V.

Paella ezerféle van. Nálunk egy spanyol nyaralás óta van műsoron, mikor a halpiac csak helyiek által látogatott kifőzdéjében először kóstoltuk. Ott még a különféle tengeri ízeltlábúakat is meg tudtam enni benne, de itthon következetesen kihagyom az efféléket a receptből.
Amikor elolvastam a VKF újabb fordulójának kiírását, azonnal tudtam, hogy az uram anyukájától (anyósom, de ezt a szót én nem szeretem) kapott, tavaly ősszel Spanyolországból hozott sáfrány csak erre az alkalomra vár a konyhaszekrényben. A sáfrány a krókuszok rokona, 1 kg fűszerhez 100ezer virág bibéjét kell összegyűjteni. Intenzív sárga színt és semmivel össze nem téveszthető ízt ad az ételeknek. Nekem egy fél grammos dobozka jutott, "6-12 platos", szólt a felirat, így negyed gramm került a nagy teflonserpenyőmbe.

Hozzávalók:

20 dkg rizs
15 dkg sertéshús
10 dkg virsli
30 dkg csirkehús
2 zöldpaprika
4 paradicsom
5 ek olívaolaj
2 fej vöröshagyma
10 dkg olivabogyó (mi a zöldet szeretjük)
2 chilipaprika
8 db scampi (már aki szereti)
2 doboz kagylókonzerv
15 dkg zöldborsó
4 gerezd fokhagyma
sáfrány 0.25 gr
só

kb 2-3 dl. húsleves

A rizst előre megfőztem és leszűrtem. Amíg főtt, felaprítottam a hagymát; a paprikát, a paradicsomot, a sertéshúst és a csirkemellet kockákra vágtam, a virslit és a csilipaprikát felkarikáztam.
Az olivaolajon megpároltam a hagymát, aztán átpirítottam rajta a húsokat, ráöntöttem fél dl húslevest, kicsit megsóztam és kb. 10 percig pároltam fedő alatt. Ezután belekerült a zöldpaprika és a csili, további húsleves, és párolódott tovább kb. újabb tíz percig. Ezután felgyorsultak az események: jött bele az olivabogyó, a virsli, a paradicsom,a megfőtt rizs, a zöldborsó, az átnyomott fokhagymagerezdek és a maradék húsleves, amibe belekevertem a sáfrányt. Itt már csak addig rotyogtattam, amíg a zöldborsó kész nem lett, és mivel idei zsenge versenyzett, ez megint nem tartott soká. Csak a végén kevertem bele a kagylót, nehogy szétfőjön.
Kötelező hozzávaló a friss kenyér és valami jóféle vörösbor.
Az időzítés azért fontos, hogy ne járjon senki úgy, mint én most: a rizs olasz ételnek hitte és rizottósodott.
Szerintem 6 embernek is elég lehet, de nálunk másfél étkezésre elfogyott, pedig a gyerekek rántott húst ettek.

A recept forrása (némileg felülvizsgálva) a HÉRA Főzőkönyv (!) , a virsli okát senki ne kérdezze.
Szóval ez egy Paella HERA Főzőkönyviana.