Mandulás csokitorta

Kicsike torta, mégis súlyos darab. Egy szeletkével el lehet húzni egy jóideig.

Vannak, akik (tévesen) úgy gondolják, hogy ősszel - és ráadásul az ősz ellen,a szürkeség meg az eső ellen -  sütőtöklevest kell enni.

Szerintem meg jó sok csokit kell enni.

Van már a piacon új dió, mandula, mogyoró, bármelyik jó belőlük ebbe a tortába, liszt meg pont  nem kell bele, mert az hizlal,és mindjárt karácsony, addig muszáj kicsit visszafogni magunkat.

Hozzávalók: (20cm-es kerek formához)

15 dkg vaj
15 dkg étcsokoládé
10 dkg darált mandula
3 nagyobb tojás
12 dkg cukor
0,5 dl Bailey's ( vagy konyak, rum, narancslikőr, mandulalikőr, kávélikőr stb.)
- a tetejére:
5 dkg étcsokoládé
1 ek. étolaj
pár szem durvára tört mandula

A vajat és a felkockázott étcsokoládét a mikró közepes fokozatán, többször megkevergetve összeolvasztottam, hűlni hagytam.
A tojásokat szétválasztottam, a tojássárgákat egy mélyebb tálban a cukorral 6-8 perc alatt sűrű, krémes habbá mixeltem, külön tálban habbá vertem a fehérjéket is.
A tojásos-cukros krémhez adtam a már csak langyos vajas-csokis mixet, a likőrt, a habot 3 részletben forgattam hozzá, és közben hozzászórtam a darált mandulát is.
Sütőpapírral bélelt formába öntöttem, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 40-45 percig – tűpróbázva – sütöttem

A mázhoz a csokit apróra törtem, kb. egy perc alatt, többszöri átkeveréssel a mikróban felolvasztottam, elkevertem az olajjal és a torta tetejére kentem, mandulával szórtam.

.
 

Mogyorós-krémsajtos füge tartelette

Az egyik legjobb gyümölcs ősszel: lehet édesen, lehet sósan, tésztához, salátába, köretnek hús mellé, párosítani sajtokkal, csonthéjasokkal, alkohollal: a füge egyszerűen mindenhogy jó. És bár a tartelette kicsit menő név egy egyszerű kész vajastészta-korongnak, a végén mégiscsak menő sütit kapunk, köszönhetően persze a fügének.

Hozzávalók: (4 személyre)

6 füge
egy csomag készre nyújtott vajastészta
1 doboz (200 gr) krémsajt
1 marék mogyoró
4 dkg barna nádcukor
néhány teáskanál méz
pár tekerésnyi frissen őrölt bors


A vajastésztából  4 db, 10 cm átmérőjű kört vágtam, megkentem a krémsajttal, körben egy centinyi helyet hagyva,  megszórtam a nádcukorral, körben rárakosgattam a  vékony szeletekre vágott fügét, borsoztam, megszórtam a tört mogyoróval, meglocsoltam mézzel és 200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt átsütöttem.

Rosé kacsamell whiskys fügés szósszal

És akkor gyorsan még egy fügés recept erre a hétre: ez de jó volt, de jó...

Persze a rosé kacsamellet már nagyon nem lehet elrontani egy sima körettel sem, de aki szereti a hús-gyümölcs párosítást, az ne hagyja ki még a szezonban ezt a whisky-s verziót. Tavaly beforralt vörösboros-fügés szósszal csináltam, és végül is nem tudtuk eldönteni, melyik is sikerült jobban... 

(És van recept fenn portóis-gránátalmás meg vörösboros-körtés, ha már kacsamell és gyümölcs.)

A kissé karamellizálódott pici cukor, a selymes vaj és a whisky enyhén karcos íze nagyon jól illett a pirult fügéhez, ami éppolyan omlós lett, mint a hús - nekem most sem  hiányzott más mellé, a Krumplipüré Szekció meg csak fintorgott :)

Hozzávalók: (4 személyre)

személyenként egy (pecsenye) kacsamell

só 

8 füge

4 dkg vaj

1 ek barna nádcukor

fél dl whisky (én sima Johnny Walker-t használtam)

A sütőt 150 fokra előmelegítettem.

A szobahőmérsékletű kacsamellek bőrét óvatosan beirdaltam, sóztam. A felforrósított serpenyőbe raktam őket a bőrös felükkel, és közepesnél kicsit erősebb lángon addig pirítottam (mozgatás nélkül), amíg szép aranybarna és ropogós nem lett. (Ez kb.6-8 perc) Ezután átfordítottam és még 3 percig sütöttem a másik oldalukat is. Egy hőálló tálba pakoltam, a kisült zsírral leöntöttem és 10 percre a sütőbe raktam. Ezután lefedtem szorosan egy alufóliával és 3 percig pihentettem. Ez alatt pont elkészült a füge:

A fügéket négybe vágtam, a serpenyőbe tettem 4 dkg vajat, felforrósítottam, rászórtam a cukrot, hagytam kicsit pirulni, visszavettem a lángot,  majd rádobtam a fügenegyedeket. Fél perc után a másik vágott oldalukra fordítgattam őket és (óvatosan) rájuk öntöttem a whiskyt. Épp csak át kell hogy forrósodjon a gyümölcs, kicsit megrázogatuk a serpenyőt, hogy homogén legyen a szósz, és már tálalhatunk is.

Lazacos batyu mézzel és mustárral

Bár  a Kisebbnek ez a morzsás verzió a kedvence, amióta a Nagyobb lenyűgözve figyeli a különféle gyors dobjunk-össze valamit-kész-vajastésztából Tasty videókat, mindig van itthon a hűtőben, mert nemcsak figyeli, hanem képes meg is csinálni...:) . És ez kétségtelenül a lehető legegyszerűbb ebéd, de a mézes-mustáros cucc miatt van egy szendvics jellege és kihűlve is szuperfinom. De egy pohár borral tökéletes vacsora is lehet, összesen max 25 perc tálalásig, így ahhoz képest, hogy idén nyáron kétszer is képes voltam órákig melózni a szülinapi tortákkal, és minden percét élveztem, az ilyen gyors ebédek a másik végletet fémjelezik.

Hozzávalók: (4 személyre)

50-60 dkg lazacfilé
1 csomag készre nyújtott leveles tészta
3 teáskanál méz
3 teáskanál mustár
só
bors
kevés lenmag (vagy szezámmag)
1 kicsi tojás

A filét úgy vágtam fel-formáztam, hogy inkább négyzetes darabokat kapjak ( a negyedik inkább a levágott vékonyabb szélekből állt össze), leitattam róla minden nedvességet, enyhén sóztam és borsoztam. A leveles tésztát kissé vékonyabbra nyújtottam, négy téglalapot vágtam belőle, a széleket kihagyva  megkentem a mézzel elkevert mustárral, az alsó harmadára helyeztem a lazacdarabokat, ráhajtottam a tésztát és körben villával jól összenyomkodtam a szélét. A tésztabatyu tetejét háromszor bemetszettem, azután lekentem a felvert tojással, megszórtam a szezámmaggal és 190 fokra előmelegített sütőben a tészta pirulásáig, körülbelül 15-18 percig sütöttem.

Tandoori sült karfiol

A kép valójában nem egy köretről -  mert nekem azért mindig köret marad - hanem a fejlődésről szól.

Volt idő, amikor a húslevest is képest voltam otthagyni, ha szembetalálkoztam benne egy picike kis darabka karfiollal - mert onnantól elviselhetetlenül karfiolízűnek éreztem az egészet. Mondjuk egy menzai kafiollevest szerintem még ma se tudnék jóízűen bekanalazni, de például így, salátának,vagy ennek a finom, fűszeres sültnek a formájában bármikor jöhet.

Hozzávalók (2 személyre, szerintem: köret)

1 közepes méretű karfiol

2 teáskanál tandoori fűszerkeverék

fél dl olívaolaj

A karfiolt a leveleitől megtisztítottam, és a középső részéről két, kisujjnyi vastagságú egybefüggő szeletet vágtam,  (természetesen az egész fejet fel lehet így darabolni, csak azok nem fognak egybefüggő szeletet kiadni,viszont több fűszer és olaj szükséges ez esetben) a többi része ment a fagyasztóba a téli húslevesekhez vagy egy Dubarry-hoz. A fűszerkeveréket elkevertem az olívaolajjal és a sütőpapírral bélelt tepsire téve a karfiolszeletek mindkét oldalát átkentem vele.
200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt sült édesre és fűszeresre, közben egyszer óvatosan át is  fordítottam őket.(és mint látható, az egyik szelet szétesett...:))

Chilis-szezámos ropogós keksz

Gondoltam, hogy a sok gyerek miatt az utcabulin jó sok édes süti lesz, ezért direkt jó, ha sósat sütök. Hát így lett körülbelül ez a tizedik sós rágcsálnivaló. Egy régebbi, nagyon addiktív sós keksz receptet variáltam meg, így lett csípős chilis, és került bele szezámmag. A kekszben eredetileg csak a sok vaj, tejszín és zsíros sajt dolgozott, amitől szuper omlós és aromás lett, erre tett még rá a chili, ami minden falat végén ad egy kis csípőséget, a nemcsak a tetejére, hanem a tésztába kerülő szezámmagtól pedig mégis lesz ropogóssága is, a picit füstör íz mellett, szóval ezt a változatot is megtartjuk.

Hozzávalók:
16 dkg vaj
6 dkg /grana padano
12 dkg emmentáli
1,2 dl tejszín
1 tk. piros édes-nemes paprika

2 kk. chilipor
1 csapott tk. só
25 dkg liszt

6+2 dkg szezámmag
7 gr. sütőpor

1 tojás sárgája

A szezámmagot egy nagy serpenyőben néhány perc alatt kevergetve világosbarnára pirítottam

A vajat félig folyósra olvasztottam a mikróban és hozzáadtam a langyos tejszínt, a reszelt sajtokat, sót, paprikát és a chiliport. A cél, hogy teljesen homogén, keverhető masszát kapjunk. A lisztet a sütőporral elkevertem és a sajtos massza tetejére szitáltam. A szezámmagból 6 dekányit adtam hozzá. Egy késsel morzsásra kevertem a tésztát, majd kézzel gyorsan simára gyúrtam. 3 kisebb részre osztottam, kissé kilapítottam és fél órát mélyhűtőbe dobtam (Vagy legalább 2 órát normál hűtőbe rakjuk.)

Ezután fél centinél kicsit vékonyabbra nyújtottam a tésztát, tojássárgájával kentem, megszórtam a maradék szezámmaggal, éles késsel 2x3 cm-es darabokra vágtam és 200 fokos sütőben 12-15 perc alatt kisütöttem.  Legegyszerűbb  eleve a tepsi lisztezett hátoldalán nyújtani és vágni, picit szétlökdösni a hideg kekszeket és már lehet is sütni, nem kell pakolászni és megtartja a formáját is.

Sokmagvas-sokgabonás zabpehelykenyér

Az utóbbi idők legjobb kenyérreceptje ez, a rengeteg ropogós  maggal, mély, pirult ízzel. Lazán eláll napokig, csak érnek az aromái, nem mellesleg borzasztóan telít, nem fordulhat elő, hogy hipp-hopp eltüntetjük a cipó felét még vacsora előtt. Bármily hihetetlennek tűnik, tökéletesen összeáll a massza élesztő, bármiféle liszt állagú összetevő és dagasztás nélkül is, és ha kihűlt, tökéletesen szeletelhető.

Tejmentes, ha a zabpehely gluténmentesen kezelt (olyan helyen vagy úgy készül, ahol nem szállhat/keveredhet  bele pl.búzaliszt) akkor gluténmentes is teljesen, élesztőmentes, sőt lehet, paleo is (nem tudom), egyszóval minden olyan  szempontnak megfelel,  ami manapság csomó embernek csomóféle okból fontos.

Nekünk meg csak egyszerűen nagyon ízlik, szóval be kell valljam, amikor kitaláltam, hogy kipróbálom ( mert olyan jól nézett ki a fotón) csak az alábbiakat kellett hozzá beszereznem: hajdina, köles, útifűmaghéj, chiamag. 

Nem is rendes gasztroblogger pedig, akinek a konyhájában ne lenne mindez alapból, de hát ez van.

Nagyon minimális mértékben tértem el az eredeti recepttől, hogy ne kelljen 5 grammokat méregetni, szezámmag nagy tételben volt itthon, így a lenmagot részben lecseréltem rá,  mandulám viszont nem volt annyi itthon, így részben tökmaggal helyettesítettem, de szerintem nyugodtan lehet akár diót is - inkább hosszúkásra vágva, mint simán durvára, hogy ne "morzsálódjon"-  belerakni, ha nem akarunk aranyáron lapkamandulát venni, vagy csak tökmagot használni, ugyanolyan finom lesz. Simán ellehet magában eszegetni ( mondjuk egy szelettel jól is lehet lakni szerintem) de szuper csak vajasan, vagy sajtokkal, sajtkrémekkel, halas kencékkel, olajbogyóval, tényleg mindennel.

Hozzávalók:

15 dkg  napraforgómag

5 dkg  szeletelt mandula

5 dkg tökmag

6 dkg  hajdina

6 dkg  köles 

20 dkg  aprószemű zabpehely

5 dkg  lenmag

3 dkg szezámmag

3 dkg útifű maghéj

3 dkg  chia mag

2 teáskanál finom tengeri só

2 evőkanál  juharszirup (méz is megfelelő)

4 dkg  olívaolaj

6,4 dl víz

A sütőt 160 fokra előmelegítettem és egy nagy tepsiben szétterítettem az első négy hozzávalót és 10 perc alatt megpirítottam.

Amíg pirult, öszemértem egy nagy tálban a többi száraz hozzávalót, elkevertem, majd hozzáadtam a pirult keveréket is, azokkal is átkevertem, majd  a juharszirupot, olívaolajat és a vizet.

A sűrű masszát nedves kézzel, egyenletesen egy sütőpapírral bélelt 25x10 -es fém doboz sütőformába nyomkodtam, úgy, hogy legyen egy kis púpja is középen - nem kel, ugye, de úgy fog kinézni, mintha.

2,5 órát letakarva állni hagytam, majd 200 fokra előmelegített sütőben 1,5 órát sütöttem.

Néhány perc pihentetés után kivettem a formából, rácsra raktam, a sütőpapírt lehúztam róla  és hagytam kihűlni. Csak ezután lehet szeletelni, és kell neki 2-3 óra a teljes kihűléshez.

A recept erről a szuper blogról jött.

Túró Rudi brownie

...az úgy volt, hogy  mindenféle túrórudi brownie-król beszélgettünk Dokival, és akkor nekem eszembe jutott, hogy nemcsak úgy (brownie-plusz-túrókrém) lehetne ezt elképzelni, hanem  igaziból, tényleg beletenni, semmi trükközés, meg mintha, hanem telibe.

Sokat.

Azóta se hagyott nyugodni a gondolat, és a csúnya, esős és hideg vasárnap pont ideális volt arra, hogy a délutánt egy ilyen dekadens süti tegye sokkal-sokkal elviselhetőbbé.

Igen, nyolc túrórudi kell hozzá: a gyerekek kétkedéssel fogadták a tartalékok hirtelen leapadását a hűtőben, (ez pazarlás, látszott a szemükön), de amikor kész lett a brownie, és langyosra hűlt, már sokkal kevésbé volt vádló a tekintetük.

Egyszóval, ha van otthon épp nyolc túrórudi - nálunk  mondjuk úgy, hogy eldugom a pénteki bevásárlásból - akkor ne hagyjátok ki: a brownie töménysége mellett szuper a finom citromos-savanykás klasszik túrórudi íz,  ami kivilágít minden falatból. (Na és jól is néz ki.)

Hozzávalók: (20x20-as tepsi, 16-20 brownie)

10 dkg darált mandula 

5 dkg liszt
fél kk. só 

4 dkg kakaó

4 tojás
20 dkg (nád)cukor 

15 dkg vaj

15 dkg étcsokoládé

8 túrórudi (nálunk a klasszik étcsokis mindenképp)

A csokit apróra tördeltem, a vajat is hozzáadtam és mikróban közepes fokozaton, többszöri keveréssel felolvasztottam, hűlni félretettem. Az első négy hozzávalót elkevertem. A tojásokat 1 percig mixeltem a cukorral, a száraz hozzávalókhoz öntöttem, hozzáadtam a langyos vajas-csokis keveréket és a tésztát simára kevertem.

A sütőpapírral bélelt formába öntöttem, 4 sorban belenyomkodtam a túró rudikat, hogy a tészta teljesen elborítsa őket.

175 fokra előmelegített sütőben kb 30 percig sütöttem. Néhány perc pihentetés után rácson hűtöttem ki. Először a túró rudikra merőlegesen 5 sorra vágtam fel, és ezután vágtam keresztben négyfelé, hogy az egyes kockák közepébe kerüljenek a rudik.

Túrógombóckeksz

Természetesen a legeslegjobb túrógombóc  (felejtsd el a búzadarát jeligére) receptje már régesrég fenn van a blogon, van egy nagyon jól sikerült, pillekönnyű  túrógombóc-torta is, ami már Segítsüti akcióban is bizonyított.

És a túrógombóc most már kekszformában is elérhető :).

Eredetileg egy ricottás alapú  amerikai recept volt, narancsos-csokis, de mint tudjuk, a túrógombócban nincs ricotta, meg narancs és csoki se (legalábbis belül nem, bár nálunk vadul szórják kakaós cukorral a Népek, nézni is rossz) és a cukrot is lehet lejjebb csavarni, mint minden amerikai receptben. 

A végeredmény tényleg túrógombóc, keksz formában,  ezért simán lehetne összeragasztani is akár lecsöpögtetett enyhén cukrozott tejföllel, vagy barackdzsemmel, ami nálunk még szintén nagyon kell a túrógombóchoz (sokszor együtt a kakaós cukorral, azt még rosszabb nézni) de a legjobb szerintem egy kis vaníliás porcukorral meghintve.  

Oké, a képen épp (persze véletlenül, nem a gyerekek kérték) csokiba van mártva, szóval túrórudi keksznek is elsüthettem volna.

Hozzávalók:

7 dkg puha vaj
17 dkg cukor
1 nagyobb tojás
25 dkg túró
fél rúd vanília kikapart magjai
2 ek citromlé
egy citrom reszelt héja
15 dkg liszt
4 gr sütőpor
csipet só
5 dkg étcsokoládé

A vajat a cukorral kézi mixerrel két percig habosítottam, egy perc alatt belekevertem a tojást, majd a túrót, a vaníliát, a citromlevet és a citrom lereszelt héjat.

Egy külön tálban jól elkevertem a lisztet, sütőport és sót, majd ezeket a túrós masszához adtam.

A sütőt 190 fokra előmelegítettem, addig a tésztát hűtőben pihentettem.

Nedves kézzel diónyi gombócokat gömbölyítettem, egymástól 4 centis távolságra sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam és  egy pohár aljával kisujjnyi vastag korongokká lapítottam.

12-14 percig sütöttem, ekkorra  a sütik alja világos aranybarna lett, és további öt percet hagytam pihenni a sütőből kivett tepsin.

Olvasztott csokoládéba mártottam szigorúan csak a felét, családi nyomásra.

Marsala csirke

Amikor végképp kifogyok az ötletekből a hétvégi menühöz, és előhúzom az adu ász csirkemellet, a gyerekek örömujjongásban törnek ki. Nyilván akkor nekik rántva vagy szimplán natúr sütve, rengeteg krumplipüré-majonézzel, és teljes a boldogság, én meg feltúrom az internetet, hogy varázsoljak belőle valamit nekünk is - nemcsak ehetőt, de legyen valami íze is, ugye.

A Marsala csirke olasz eredetű amerikai étel, de ma már annyi igazi verziója van, hogy csak abban lehetünk biztosak, hogy van benne csirke, gomba, és amiről a nevét kapta,  szicíliai Marsala bor.

Az eredeti recept szerint lisztbe mártogatják a kisebb darabokra vágott csirkemelleket, hogy a szósznak testet adjanak, és rengeteg bor meg rengeteg vöröshagyma lassú összefőzésével sűrítik be - van benne még citromlé, kapribogyó és oregano is jöhet bele.

Ehhez képest ez egy könnyebb változat, jóval gyorsabban kész van, nincs rengeteg vöröshagyma, csak egy icipici fokhagyma, se citromlé, se kapribogyó, oregano helyett mustármag (tökéletesen illik hozzá) viszont  a sóoldatos trükköt érdemes kipróbálni: így lehet még a szósszal összefőzni, aromásítani a csirkemelleket, mégsem lesznek szárazak, hanem omlósak és puhák maradnak belül, a vastagabb részeken is, így  a sűrű tejszínes-aromás gombás szósz tökéletes párosítás hozzájuk.

Mivel itthon nem terem Marsala minden bokorban, nyugodtan lehet helyettesíteni hasonló (de száraz!) likőrborral: én portóival is próbáltam, és nem igazán volt érezhető a különbség - bár lehet, ekkor már nem kellene Marsala csirkének hívni.

4 fél csirkemell
5 dkg só
1 liter víz
(ezután a csirkét nem kell sózni egyáltalán,  az egész ételt is csak a végén, ízlés szerint)
frissen őrölt bors
2 olívaolaj és 2 dkg vaj
20 dkg csiperkegomba
1 dl száraz marsala/portói vagy félszáraz sherry
1 dl húsleves
2 dl 30%-os tejszín
1 tk mustármag, mozsárban megtörve
2 gerezd fokhagyma,vékonyra szeletelve

A csirkemelleket lebőröztem és 2 órára az egy liter víz és az 5 dkg só oldatába tettem. Ezután szárazra töröltem, borsoztam.

Az olajat egy nagyobb teflonserpenyőben megforrósítottam, úgy, hogy közben beledobtam az egyik, vékony szeletekre vágott fokhagymát is, de mielőtt elkezdett volna megbarnulni, ki is szedtem.

Ezután nagy lángon oldalanként 3 percig sütöttem a csirkemelleket, majd kivettem a serpenyőből, alufóliába csomagolva félreraktam. (addig is puhul belül) 

A felszeletelt gombát pirítottam meg nagy lángon az olajon pár perc alatt, hozzáadtam a marsalát, összeforraltam, hozzáadtam a tejszínt, húslevest, a mustármagot és a még fel nem használt fokhagymagerezdet. A melleket visszatettem a szószba, és kb. 8-10 percig pároltam, míg a szósz be nem sűrűsödött. Kis snidlinggel szórtam meg a végén.

Zabpelyhes-almás minipalacsinta füstölt pisztránggal

Nálunk már régóta nagy kívánság (mert olyan szerény az ellátás egyébként, ugye.. például itt van ez a kis petite pan au chocolate, meg a croissant, de hát az kit érdekel) hogy reggelire (legalább hétvégén, anya!) palacsinta legyen. Nem a klasszikus, hanem a tempósabb, amerikai stílusú változata; persze ezt a gyerekek csak édes verzióban tudják elképzelni.  Nem kell mondjam, hogy ezt a tulajdonképpen cukormentes darabot is tudták nutellával meg barackdzsemmel enni, így viszont miénk volt az összes füstölt pisztráng, és szerintem jó cserét csináltunk.

Az alma enyhe édes-savanykás íze, a zabpehely pirult, mogyorós aromája jól illett  a pisztránghoz, a tejföltől szaftos volt minden falat, a friss snidling a kertből és a pár csepp citromlé tette tökéletessé ezt a reggelit. Tudom, hogy húsvétkor kalács meg sonka, de egy ilyen nagyon is  befér a három napba. (És ha már...akkor legyen kéznél pezsgő is.)

 Hozzávalók: ( 20 db mini palacsintához)

16 dkg zabpehelyliszt
6 gr sütőpor
3 gr só
15  dkg alma, megtisztítva (Granny Smith-t használtam)
1 tk. citromlé
2-2,2  dl tej
10 dkg füstölt pisztráng
10-15 dkg tejföl
egy kis csokor friss snidling, apróra vágva
néhány gerezd citrom
a sütéshez kevés olaj

A zabpehelyliszet (aprószemű natúr zabpehelyből kávédarálóval is előállítható) elkevertem a sütőporral és a sóval. Simára kevertem a tejjel,  a kissé felvert tojásokkal, majd belereszeltem az almát, hozzáadtam a citromlevet és még egyszer jól átkevertem és negyedórát állni hagytam.

Enyhén kiolajozott teflonserpenyőben evőkanálnyi mennyiségű tésztából kis palacsintákat sütöttem oldalanként kb. 2 perc alatt.

Tálaláskor a palacsintákra a füstölt pisztráng-darabok alá tejföl kerül, ezt apróra vágott snidlinggel és pici citromlével kerekítjük.

A poszt a Hegyvidék Bevásárlóközpont felkérésére készült az onnan származó alapanyagok felhasználásával.

Húsvéti (répaföld) brownie

Kevés ennél egyszerűbb húsvéti süti létezik - az összekever-megsüt kategória egyik minőségi nyertese kétségtelenül egy finom, magas kakaótartalmú csokival készült, vajtól selymes, tömény brownie.

Húsvét -> nyúl -> répa:  a sütiből egyszerűen upgradelhetünk  húsvéti édességet: megkenjük valamilyen kéznél lévő dzsemmel, a pirultabb széle tökéletesen alkalmasak morzsának, kész is a "veteményes"földje, és amíg sül a brownie, kevés marcipánból - vagy fondant-ból - gyurmázunk pár zöldséget a répaföldre.

Hozzávalók: (16-20 brownie, 20x20-as tepsi)

10 dkg darált mandula
5 dkg liszt
fél kk. só
1 csapott kk. sütőpor
5 dkg kakaó

4 nagyobb tojás
22 dkg (nád)cukor
1 tk. instant kávé

15 dkg vaj
15 dkg étcsokoládé

10 dkg marcipán
1 kk. sárga, egy-egy csepp piros és zöld ételfesték
kevés porcukor
3-4 ek. sűrű dzsem vagy lekvár

A tészta első öt hozzávalóját elkevertem.A tojásokat, a cukrot és a kávét összekevertem, hozzáadtam az előzőekhez. 

A vajat és a kockákra tördelt csokit a mikróban (de lehet persze gőz fölött is) közepes fokozaton összelangyosítottam, simára kevertem és a tésztához adtam. Sütőpapírral bélelt formában, 175 fokra melegített sütőben 30 percig sütöttem.
 

Amíg a tészta sült, a marcipánt porcukrozott munkalapon átgyúrtam; 1 kávéskanálnyi sárga ételfestékbe egy csepp pirosat kevertem, így narancsszínű festéket kaptam, 8 dekányit ezzel, a maradékot a zöld festékkel színeztem. Porcukrozott munkalapon fél kisujjnyi répákat formáztam, a tetejére a zöld marcipánból pici szárat készítettem.
A kihűlt brownie-ból körben 1 cm-nyi tésztát levágtam, elmorzsoltam.
A megmaradt tésztát egyforma kockákra vágtam, megkentem a dzsemmel, és megszórtam a brownie-morzsával, a kockák közepébe illesztettem a marcipán répákat.

Mentolos csokitrüffel torta

A csokikedvelő emberek két csoportra oszthatók: akik szeretik az After Eight-et, és akik nem. Előbbiek figyeljenek: ez a torta mentol-csoki mennyország, ráadásul nagyjából fél óra alatt kész van, és csak arra kell várni, hogy kissé megdermedjen a sűrű mentolos ganache. Szerintem ezzel mindent elmondtam, még talán annyit kell tudni, hogy szerintem a most kapható  üvegházi menták nem annyira ütősek, mint ami a kert napsütötte sarkában már hajt kifele; ennyi kerti mentától a tejszínes infúzióval pont olyan lett a tortakrém, amilyet szerettem volna: beüt először a csoki sötét aromája, majd lágyan a menta friss íze.

 Hozzávalók:

-pitealap:
10 dkg liszt
1 dkg kakaó
csipet só
5 dkg hideg vaj
3 dkg porcukor
1 tojássárgája (szükség esetén plusz egy ek. hideg víz)

- krém:
2 dl tejszín
20 mentalevél
18 dkg étcsoki (60%-os  kakaótartalmút használtam)
2 dkg vaj

-a díszítéshez: 10 db mentalevél
2 dkg étcsoki

A tejszínt felforrósítottam, a megmosott mentaleveleket mozsárban kissé megzúztam, a tejszínbe kevertem, és fél órát letakarva állni hagytam, addig pont elkészült a tortaalap.

A lisztet, sót és a kakaót elkevertem belekockáztam a vajat, aprítógépben morzsásítottam, összegyúrtam a tojás sárgájával és a porcukorral.

Lisztezett munkalapon a forma méreténél kicsit nagyobbra nyújtottam, kibéleltem vele a formát, hogy kb. 1,5 centi pereme is legyen.

Az alját villával megszurkáltam; míg a sütő melegszik, hűtőbe raktam, majd 175 fokon 12-15 percig sütöttem.

A csokiból 18 dkg-nyit kockákra tördeltem, a tejszínt leszűrtem, újra felforrósítottam, és vékony sugárban  a csokira öntöttem. 5 perc után villával erőteljesen átkevertem, míg fényes, egynemű krémet nem kaptam,  és közben hozzáadtam a 2 dkg vajat is.

A krémet a kihűlt tésztára öntöttem, behűtöttem.

A díszítéshez 2 dkg csokit mikróban közepes fokozaton,többször megkeverve felolvasztottam, a leszárított mentalevelek fonákjára kentem (egy kis kávéskanállal tökéletesen rásimíthatjuk) és 15 percre a hűtőbe tettem. Ezután óvatosan lehúztam a megdermedt csokiról a leveleket, és villámgyorsan a tortára raktam, mivel a kézmelegtől pillanatok alatt olvadni kezd.

 

Chilis-narancsos-szezámos sertésszűz

Nálunk nincs az az étel, amit chilivel ne lehetne eladni. Van itthon mindig őrölve, van pehely, a hűtőben a friss thai chili, vannak mindenféle pici üvegben őrjítően erős hazai gyártású szószok (mind  vad fantázianévvel) ketchupból is csak a csípős megy, és van már sriracha szósz is, ami thai eredetű, de amerikai gyártású, és itthon is hozzá lehet férni elérhető áron a kínai élelmiszerboltokban. Nem annyira erős (nekünk) mint a spéci kisüvegesek, szóval helyettesítés esetén vigyázni kell, és nemcsak cilit, hanem cukrot, fokhagymát és pici ecetet is tartalmaz.

És bár a sertésszüzet leggyakrabban egyben sütöm, most érdemes volt a szép darabot vandálul felcsíkozni, mert így (is) szuper omlós és szaftos  lesz és nagyon gyorsan kész van.

Hozzávalók: (4 személyre)

80 dkg sertésszűz
3 ek étolaj
1 kaliforniai paprika
6 gerezd fokhagyma
1,5 dl friss narancslé
3 evőkanál sriracha szósz vagy más chiliszósz ízlés szerinti mennyiségben
3 ek szezámmag
2 tk étkezési keményítő
só

A szezámmagot pár perc alatt száraz,  forró serpenyőben kevergetve megpirítottam és félreraktam.

Az olajon átforgattam  a vékonyra csíkozott paprikát, vigyázva hogy kissé ropogós maradjon, majd a szezámmag mellé raktam.

A forró olajban a kisujjnyi csíkokra vágott húst hirtelen átpirítottam, sóztam, a fokhagymát fokhagymaprésen átnyomva hozzáadtam és erős lángon két-három percig kevergettem. A tűzről lehúzva megszórtam az étkezési keményítővel, hozzákevertem a chiliszószt és a narancslevet és nagy lángon pár perc alatt beforraltam a szósszal. A legvégén adtam hozzá a paprikacsíkokat és a megpirított szezámmaggal megszórva tálaltam.

A recept kis átalakításokkal innen.

Fűszeres zellerhasábok

Mivel most tél van, és nincs cukkini, hogy sültkrumpli helyett ilyen cukkinihasábokkal csaljunk le a kalóriákból (hiszen vészesen közeledik a tavasz), más után kell nézni. És a zeller finomabb is, mint a semmilyen ízű cukkini, valljuk be, sőt, mint minden rendes gyökér/gumó, finom édesre sül.

Lehet, kicsit betett a kalóriáknak, hogy végeredményben a csirke kisülő zsírjában forgolódott a sütőben, de az íznek ez nem ártott meg, és  lehet természetesen sima sütőpapíron is sütni, amit enyhén olajozzunk ki, és a finom narancsos-olívás marinádot sem szabad kárba veszni hagyni, az is mehet rá sütés előtt.

Hozzávalók: (nálunk köret, 2 személyre)

30 dkg zeller
1 (vér)narancs leve
1 ek. olívaolaj
frissen őrölt bors
1 kk cayenne bors(pehely) vagy chilipehely
só - csak a sütés után

A megtisztított zellert 1 cm átmérőjű, zömök hasábokra vágtam. Meglocsoltam-átforgattam az összes ízesítővel és egy fél órát állni hagytam. 2 percre 800 wattra folpackkal szorosan letakarva mikróba raktam, majd a sülő hús (csirke) mellé 20 percre beraktam sülni, így együtt lettek készen.

Tejcsokis-szezámos ropogós keksz

 

Nem voltam igazán biztos benne, amikor a tejcsokit és a szezámmagot ebben a kekszben összehoztam, hogy milyen lesz majd a végeredmény, de azt mondhatom, a páros messze a várakozáson felül teljesített: a lágyan édeskés csoki meg a széleken körben jól megpirult, ropogós mély ízű magocskák igazán addiktívak együtt. Egyrészt a teljesen eltérő állaguk, másrészt az édes-füstös párosítás nekem  abbahagyhatatlanná tette ezeket a kekszeket. 

Ha valaki szereti a sós karamellt, vagy a hús-gyümölcs párosításokat, az édes-savanyút, akkor biztos, hogy  ezt a sütit is szeretni fogja.

Hozzávalók: (18-20 db nagyobb kekszhez)
 
10 dkg puha vaj
10 dkg cukor
csipet só
1 tojás
15 dkg liszt
5 dkg tejcsoki (ne Milka legyen, mert nem bírja igazán jól a sütést)
3-4 ek. szezámmag

A vajat és a cukrot és a sót 3 percig kézi mixerrel habosítottam,  belekevertem a tojást, a lisztet, belereszeltem a csokit, és kézzel gyorsan egyneművé gyúrtam.
A tésztából kb. 20 centi hosszú 4 cm vastag rudat formáztam, folpackba csavartam, és fél órára a mélyhűtőbe raktam.Ezután kibontottam,  a folpackot egyenletesen megszórtam  a szezámmaggal és a tésztarudat enyhén nyomva belegurigáztam  a tésztába a magokat.
Éles késsel kisujjnyi szeleteket vágtam,  sütőpapírral bélelt tepsire raktam egymástól 4 cm távolságra, mert sütés közben kissé megnőnek a kekszek.
200 fokra előmelegített sütőben, a középső rácson az első adagot 10, a másodikat 8 percig sütöttem-  ekkorra már átmelegszik a tészta, ezért hamarabb sül meg.
A sütőből kivéve pár percig még a tepsin pihentettem – ilyenkor még puhábbak a kekszek – , majd rácsra szedtem.
Falatnyi kekszekhez  két vékonyabb, 2 cm átmérőjű rudat kell formázni, így nekik 20 perc mélyhűtő is elég lesz.

Paszternák-krémleves

Bár régebben elképzelhetetlennek tartottam, hogy valaha is megeszek a répán kívül bármilyen gyökérzöldséget (vagy például a paradicsomot, igen), de most már megy akár nyersen is - szerintem a petrezselyemgyökér például legtöbbször kifejezetten és már szinte zavaróan édes. A paszternáknak sem kell elbújnia, ha a cukortartalmat nézzük,  ezért gondoltam, hogy jó lesz egy karamellizált verzió, minimális cukorral  kisegítve. Na és mivel régóta tudjuk, hogy Baconnal Minden Jobb, jöhet a szalonna is, aminek a füstölt-sós íze tökéletes alap a leveshez és lesz belőle  finom ropogós-sós rágcsa is  a tetején, hogy ellensúlyozza az enyhén édeskés, de mégis kicsit földes paszternákízt.

Hozzávalók: (2 személyre)

2 dkg vaj
4 szelet bacon
25 dkg paszternák (tisztított súly)
5 dkg krumpli
2 kk barna nádcukor
1 csapott kk só
5 dl csirkehúsleves
1 dl tejszín

Az apróra kockázott bacont a vajjal lassan megpirítottam, a kis baconkockákat kiszedtem és félreraktam. A paszternákot vékony karikákra vágtam, a zsiradékot felforrósítottam, rádobtam a zöldséget, hozzáadtam a cukrot és folyamatosan kevergetve pár percig karamellizáltam.

Sóztam, felöntöttem a húslevessel, hozzáadtam a vékonyra szeletelt krumplit is, és kb. 10 perc alatt készre főztem. Botmixerrel pürésítettem és egy percre visszatettem a tűzre, amíg a tejszínnel összeforraltam. A félretett baconkockákkal megszórva tálaltam.

Tejcsokis-karamellás körtés brownie

Az ideális vigaszsüti: csoki, csoki, karamell. A körte meg passzol mindehhez, az alacsonyabb hőfok miatt nem is szárad ki, klassz üde íze van az ütős csokis-kakaós tésztában. Egy ilyen kocka után eláll az eső, kisüt a nap, lecsendesül a szélvihar, nyílik a hóvirág, jön a tavasz, de azért még biztonságos távolságban van a strandszezon.

Hozzávalók (20x20-as vagy kerek, 20 cm-es kapcsos formához):

- a tésztához:

10 dkg tejcsokoládé
10 dkg étcsokoládé
15 dkg vaj
3 dkg holland kakaópor
10 dkg sűrű tejföl
15 dkg cukor
csipet só
3 tojás
6,5 dkg liszt
3 közepes, keményebb húsú körte

- a szószhoz:
3 ek. cukor
1 ek. víz
fél dl tej

A sütőt 160 fokra előmelegítettem, a formát sütőpapírral béleltem, úgy, hogy két szembelévő oldalán túllógjon a papír. (Ennél megragadva majd könnyebb lesz kivenni a formából, a kapcsosnál csak simán béleljük ki sütőpapírral az oldalát.)
A kétféle csokit felkockáztam és a vajjal együtt a mikróban a legnagyobb fokozaton, félpercenként kivéve és megkevergetve egybeolvasztottam.A tojásokat, a cukrot, a csipet sót és a tejfölt hozzáadtam, simára kevertem. Hozzászitáltam a lisztet és a kakaót, elkevertem, a tepsiben elegyengettem.
Megszórtam a meghámozott, kockákra vágott körtével, és 35 perc alatt készre sütöttem.
 

A karamellszószhoz a cukrot egy kisebb lábasba szórtam, meglocsoltam a vízzel és kevergetés nélkül addig melegítettem, míg a víz elpárolgott, a cukor pedig borostyánszínű lett.
Lehúztam a tűzről, a tejet mikróban felforrósítottam és óvatosan, több részletben a karamellre öntöttem. Visszatettem a tűzre, és addig kevergettem, amíg a karamell teljesen felolvadt és a szósz kissé besűrűsödött.

Cheddaros-jalapenos gnocchi

A mi   tökéletes fúziós konyhánk: tex-mex olasszal kombinálva... 

Tényleg, biztos kifinomultabb a sok távol-keleti íz, perui fűszerekkel, itthon nehezen hozzáférhető halakkal, herkentyűkkel és zöldségekkel, de az biztos, hogy nálunk csak  akkor övezi felhördülés a tervezett hétvégi menüt, ha valaki lemarad róla, és csípős-fűszeres-indiai-tex-mex-olasz kaja várható. 

Ennél a gnocchinál is ment rögtön az alkudozás, hogy ha már mi ezt ebédelünk, akkor akár lehetne ez vacsorára is, vagy másnap ebédre, vagy bármikor, de sürgősen!

Hozzávalók: (nálunk 2 személyre)

1 csomag félkész gnocchi

4 szelet bacon

4 dkg vaj

2 dl tejszín

5 dkg cheddar

1 kk. szárított jalapeno paprika pehely ( aki bírja..aki nem, az tegyen bele kicsit kevesebbet elsőre)

1 kk. só

bors

1 dl víz

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

Egy nagy, mély serpenyőben az apróra vágott bacont a vajban kis lángon lassan megpirítottam, amikor kész lett, kanállal kiszedtem, a maradék zsiradékban pedig jól átforgattam a gnocchikat. Felöntöttem a tejszínnel, ráreszeltem a sajtot, hozzáadtam a fűszereket, átkevertem, a vizet hozzáadva felforrósítottam, majd betettem 8-10 percre a sütőbe, míg a mártás besűrűsödött.

A szalonnapörcökkel meghintve, további cheddarral szórva tálaltam.

Kókusztejes-csokis csigák

Ebből a szuper kókusztejes tésztából készültek ezek a csigák, és persze tudhattam volna rögtön, hogy a Népek szerint ezután felesleges a sima verziót erőltetnem, mindig a csokis-kókuszos, krémes verziót kérik rajtam számon. Az eredeti tésztához képest ebbe  egy kicsivel több cukrot tettem,  de ha nem étcsokit, hanem klasszikus vaj-cukor-kakaópor tölteléket használunk, akkor szerintem elég az alap cukormennyiség.

Hozzávalók:

40 dkg liszt
1/2 dl langyos víz
8 dkg cukor 
2.5 dkg friss élesztő
1 db 400 ml-es  kókusztejkonzerv elfelezve ( Aldi sajátmárkás, 100 gr/22 gr kókuszzsír)  
3 dkg vaj
plusz 4 dkg cukor
1 csapott ek. étkezési keményítő
10 dkg  étcsokoládé (legalább 60%-os kakaótartalommal)

A langyos liszt közepébe mélyedést készítettem, belemorzsoltam az élesztőt, megszórtam  egy teáskanálnyi cukorral, ráöntöttem a langyos vizet, elkevertem és letakarva 10 perc alatt megfuttattam.

A vajat és a kókusztej felét is meglangyosítottam és összekevertem őket a 8 dkg cukorral.

A lisztet elkevertem a felfuttatott élesztővel, hozzáadtam a vajas-kókuszos-cukros keveréket és 5 perc alatt fényes, sima tésztává dagasztottam a robotgéppel. A tálat szorosan lefolpackoztam és a tésztát  langyos konyhában 1 órát kelesztettem.

A megkelt tésztát lisztezett munkalapra fordítottam, enyhén átgyúrtam  és két részre osztottam, hogy könnyebben lehessen formázni. Kb. 40x 15-ös lapokká nyújtottam őket, a reszelő dura oldalán ráreszeltem az étcsokit, a rövidebbik oldal felől feltekertem és kb. 1,5  centis darabokra vágtam.

Egy 26 cm-es és egy 22 cm-es tortaformába rakosgattam a  csigákat, tisztes távolságra egymástól - az újabb kb. 45-50 perces kelesztés alatt teljesen betöltötték a formákat.

A sütőt közben 190 fokra előmelegítettem, a 4 dkg cukrot és a keményítőt elkevertem, hozzáadtam a kókusztej maradékához és mielőtt csigákat a sütőbe raktam volna, meglocsoltam őket a kókusztejes keverékkel.

20 perc után már lehetett is kivenni a foszlós-olvadt csokis-alul-kókuszkrémes csigákat.