Csokis darakeksz

Megint eljött a Kekszek Ideje. Aki szülő, meg dolgozik is mellette, ismeri azt a pillantást, amivel a délután az iskolából-óvodából hazaeső/hazahozott gyerek felnéz, ami nagyjából az a egész-nap-nem-ettem-semmit-azonnal-adj-enni-éhes-kiskutya-kiscica-vagyok-éhen-pusztulok kifejezést sűríti. Mindezt úgy, hogy bár tudom, a közétkeztetés így meg úgy, tápérték meg izé, de ha fogukra való kaja van, akkor az enyémeim simán háromszor repetáznak az ebédből, továbbá legjobb szakács az éhség egyébként is, ami egy rohangálással ("anya, egész délelőtt kergettek a fiúk!") töltött délelőtt után még a karfiolfőzeléket is ehetővé varázsolja (brrrr...), de a nézés az változatlan, mindegy mi és mennyi. Ekkor muszáj készenlétben lenni valaminek, de ne, az ne legyen szendvics, és ha már gyümölcs, akkor legyen mellé valami édesség, amit be lehet kapni csak úgy, mert a gyerek nagyon elfoglalt, ahogy hazaér, nincs többé egy percnyi ideje sem, borzasztó.


Ez a keksz egy alap, elkészítése pofonegyszerű, nagyon jól lehet variálni, ízében engem talán a gépi kekszre vagy darált kekszre emlékeztet, amit borzasztóan irigyeltem gyerekkoromban a barátnőimtől, holott most már egyáltalán nem szeretem. Az állaga viszont sokkal-sokkal jobb, omlós, az is marad minden külön macera meg dobozba zárás nélkül, a búzadarától klassz ropogós, elbír mindent, vaníliát, fahéjat, reszelt narancs-vagy citromhéjat, liszt egy része cserélhető benne csonthéjasra (1/3ig mernék kísérletezni), de persze leggyorsabban mindig a csokiba mártott fogy el.


Hozzávalók:(kb.30-35 darabhoz)

24 dkg liszt

3 dkg búzadara

1 tk. sütőpor

12 dkg vaj

10 dkg nádcukor

1 tojás

1. kk. vaníliakivonat


A száraz hozzávalókat összekeverem. A cukrot habosra kevertem a vajjal, hozzákevertem a tojást is, a vaníliakivonatot, majd fakanállal összekevertem a száraz hozzávalókat is. A puha tésztát kicsit betettem a hűtőbe, a recept szerint kis diónyi gombócokat gurigáztam belőle, villával lapította a Kisebb, majd amikor ezt megunta, egyszerűen szétlapítottam őket egy pohárral, fél centi vastagságúra. Ettől tömzsi fogaskerék formájúak lettek.

180 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt készre sültek.

Legközelebb vagy csak pohárlapítottak lesznek, vagy egyszerűen kinyújtom, majd kiszúrom őket, vagy hengerré formálva kicsit hűtöm, majd késsel felszeletelem, mert a villás módszerrel túl tömzsik maradtak szerintem a kekszek.

Gyors, elronthatatlan süti.

Eredetileg teljes őrlésű liszttel van, de amióta volt a fuzárium-mizéria, azóta a Nagyobb megvizslat minden liszteszacskót; felháborította, hogy fiúknak mellei nőhetnek.


A "Csokoládé-több mint 100 fontos recept"c. könyvecskéből.

Bounty muffin

Szerintem még nem tettem fel ide egyetlen muffinreceptet sem. Pedig Tudatos Anya viszonylag gyakran készít, mivel a gyermek-közétkeztetésben preferált rágós péksütemények uzsonnára való elfogyasztását a Tudatos Gyermek régóta megtagadja, kivéve, ha egy komplett uzsonna után éhes mégis, és más, de kevésbé tudatos anyákkal megáldott Tudatos Gyermekek meghagyják a kakaós csigát. Vagy a pizzás csigát. Vagy a sajtos pogácsát. Vagy a sajtos rolót. Vagyis lényegében úgy néz ki, hogy a Tudatos Gyermek megeszi a saját Egészséges Uzsonnáját, majd némi idő után, a délutáni foglalkozás végén, a Tudatos Anyára várva jóízűen elfogyasztja a más által befizetett, megmaradt, közétkeztetési uzsonnát. Mivel ez a körülmény egy idő után feltűnt, megkérdeztük a tanítónénit, hogy mi legyen, mert ez így elsőre némileg pofátlanságnak tűnik. A tanítónéni legyintett, mondván, ha a Tudatos Gyermek nem hasznosítja, megy a kukába.

Így rendszeres vasárnap esti program a kamra hozzávalóinak felmérése után a következő heti muffin-adag sütőbe hajítása. Talán az is visszatartott eddig, hogy lényegében egyetlen alapreceptet variálok, aszalt gyümülcsökkel, liszt helyett részben valami darált csonthéjassal, fűszerekkel, étcsokival, úgyhogy vicces lenne hetente egy újabb, az előzőtől szinte csak ízesítésben eltérő muffinrecepttel boldogítani az olvasókat. De valami igazi jó kókuszos-csokisra már régóta készültem, úgyhogy ez kicsit kilóg az aszalt barack/gyümölcs-cukrozott narancshéj/citromhéj-mazsola-teljesőrlésűliszt-kakaó-étcsoki/tejcsokikocka-mogyoró-dió-mandula-banán-reszelt- alma-fagyasztott málna/ribizli stb.-stb. hozzávalók körforgásából.


Hozzávalók:(12 darabhoz)


15 dkg liszt
5 dkg kókuszreszelék
10 dkg cukor
1/2 kk.szódabikarbóna
1 kk. sütőpor
1 tojás
2 dl kókusztej
1/2 dl olaj
10 dkg étcsoki

A sütőt 200 fokra előmelegítettem.
A lisztet, a nagylyukú reszelőn lereszelt étcsokit, a kókuszreszeléket, a szódabikarbónát és a sütőport összekevertem. Egy másik tálban felvertem a tojást, hozzáadtam a cukrot, a kókusztejet, az olajat, majd a száraz hozzávalókhoz öntöttem. (Nem kell nagyon simára keverni, mert az állítólag nem is tesz jót neki.)

A papírkosárkákkal kibélelt muffinsütőbe méregettem és kb 20 perc alatt sült készre. 15 perc után érdemes tűpróbázni.

Kókusztej helyett házilag kókusszal ízesített tejet úgy állíthatunk elő, hogy felforralt 4 dl tejbe keverünk 10 dkg kókuszreszeléket, és egy éjjel letakarva állni hagyjuk, majd a tejet leszűrjük, illetve kipréseljük. Van veszteség, mert a kókusz felszörtyöli a tejet, de ennyiből biztos meglesz a muffinhoz való. Szerintem még kókuszízűbb is lesz, mint némelyik kókusztej.

A recept arányai Stahl Judit:Büntetlen örömök c. könyvéből származnak, ott csokimorzsás muffin .

Görög citromos süti - VKF! XVI.

A piknik az nagyon jó.

Különösen akkor, ha csak úgy meghívnak, kellemesen felöltözünk, süt a nap, csipognak a madarak, más cipeli a kosarat, és más gondja volt az ötlet, a beszerzés, az el- és be- és kikészítés. Azaz előtte nem kell készülődni, sütni-főzni meg kitalálni, meg csomagolni, meg közben nincs ugyehogyothonfelejtettükapapírszalvétát ( ha stílusosak vagyunk, akkor a damasztot, az ezüstről már nem is szólva)

Nem is gasztroblogger az ilyen.

Bocsánat, de valahogy nekem nem Szinyei Merse Majálisa jut róla eszembe, hanem az hogy reggel két órámba telik a teljes felfordulás közepén mindent bepakolni, amiből aztán úgyis kimarad valami (pl. nem viszünk magunkkal egyetlen kést sem) , mindenki tök szomjas lesz a gyaloglástól, ezért már az első két kilométeren elfogy az összes innivaló, lötty-lötty, hallani a kiskorúak hasában ahogy kaptatnak felfelé, viszont éhesnek nem éhesek... Igazából nekem az első osztályú piknik az egy jó érett camembert-ből, pár szem dióból, körtéből és 1 üveg fehér borból áll, mellékelve pár szelet kenyérfélét, és kész. Mondhatnám, hogy ez egy francia piknik, de aki lekési a határidőt és mellette még ennyire ünneprontó is, az rukkoljon már ki ennél többel.

Úgy is fogalmazhatnék, hogy piknikre csináltam, mert szokásos kollegiális június eleji bulinkat mindig a vendéglátók kertjében tartjuk, eszik-iszik mindenki a füvön - kivéve ha zuhog egész nap, mint múlt szombaton. Viszont ha meleg van, akkor ez a süti valami fémdobozba becsukva és már előzetesen erősenl behűtve nagyon jól tud esni egy kiadós gyaloglás után, még akkor is, ha a piknik-menü végén kerül rá sor.
Ráadásul pofonegyszerű, direkt jó előbb megcsinálni, úgyhogy csak semmi nyávogás, mondom magamnak...


Hozzávalók:

20 dkg liszt
10 dkg búzadara
35 dkg cukor
2 kk. szódabikarbóna
3 tojás
2 pohár natúr joghurt
1 citrom leve és héja
csipet só

A sziruphoz:

2 dl víz
12 dkg cukor
1 citrom leve és héja


A sütőt 160 fokra előmelegítettem.
Egy tálban összekevertem a lisztet, grízt, szódabikarbónát és sót, egy másikban habosra kevertem a tojásokat, hozzáadtam a cukrot, a joghurtot, a citrom levét és héját, majd a két keveréket jól összekevertem és kivajazott tepsiben kb 50 perc alatt megsütöttem. Félóra után lazán ráterítettem egy alufóliát a tepsi tetejére, hogy szép sárgás maradjon a tészta.

Amíg sült, a vizet, cukrot, a másik citrom héját és a levét jól összeforraltam, kicsit besűrítettem. A majdnem kihűt tésztát jól megszurkáltam villával, a szirupot két részletben, - 15 perces pihenővel, közben alufóliával takarva a sütit - rálocsolgattam a tésztára, és aztán jól behűtöttem a sütit.

Zöldcitrommal is csináltam már, nem rontotta el...

Stahl Judit receptje, a szirup erősen karcsúsítva.