Kakukkfüves-narancsos gombapástétom

Libamáj, kacsamáj, csirkemáj...mindenki választhat egy jó kis pástétomnak valót pénztárca szerint, de ezt a gombásat én nem fogom lecserélni idén semmire...Várakozáson felül jól sikerült, és miért is ne sikerült volna, mert a konyak, a kakkukfű, a narancs, a vaj  és egy kis erdei gombakeverék hercegnőt csinált Barna Csiperke Hamupipőkéből. Eredetileg a vega VKF-re próbáltam ki - mint vacsora alapanyag - de a kóstolás után több osztállyal feljebb lépett.

Hozzávalók: (előételként, pirítóssal, 4 személyre)

1 kicsi fej hagyma

1 gerezd fokhagyma

10-12 dkg barna csiperke

1 ek. szárított erdei gomba keverék

10 dkg puha vaj

1 tk kakukkfű

fél narancs reszelt héja

1 ek. narancslé

2 ek. konyak

só

bors

A vaj felén kevés sóval kevergetve megpároltam a kétféle, nagyon apróra vágott/reszelt hagymát. A szintén picire aprított gombát és az erdei gombakeveréket - ezt nagyon apróra törtem - hozzáadtam, és nagy lángon, kevergetve átsütöttem. Hozzáadtam a kakukkfüvet, konyakot, narancshéjat, pár tekerésnyi borsot és még egy kevés sót, majd  a folyadékot 1-2 perc alatt elpárologtattam a keverékről. Kicsit hűlni hagytam, összekevertem a maradék puha vajjal és kicsi formákba töltöttem. Hűtőben még egy napig tárolható.

Az ötlet a GoodFood-ból származik.

Sajtos muffin

Akármilyen jó, mindent és mindenkit lehet unni. A házi májkrémet, a messziről utazó házikolbászt, a különféle fotózhatatlan, bár igen egyszerű tojásételeket, különféle sajtokat és sajtos szendvicseket, sült krumplikat, gyors édes muffinokat, szegény Sandra Bullockról nem is beszélve.
Ezért muszáj különféle kísérletekbe kezdeni, mit lehet adni vacsorára - saláta KIZÁRVA, mert az maximum kísérő lehet, az nem étel, azzal nem lehet jóllakni, mint tudjuk, és egyébként is káros az Y kromoszómára.
Már volt egy kísérletem sós muffinnal, jobb híján ették, mondhatni, és ezt is szájhúzogatós gyanakvás fogadta. Azután mégiscsak meggyőzte a népeket, nyilván közrejátszott benne, hogy 12 muffinba a 40 dkg sajt mellé más már alig fér... Nyugodtan lehet fél adagot csinálni, szerényebb étvágyúaknak (vö.bikiniszezon) egy nagy bögre tej mellé pontosan egy muffin elég vacsorára.


Hozzávalók:

18 dkg liszt

1 ek. cukor

1 cs. (13 gr-os Váncza)sütőpor

1 tk. só

40 dkg durvára reszelt sajt (ementáli-mozzarella keveréket használtam)

2,5 dl tej

1 kisebb tojás

5 dkg olvasztott vaj



Bekapcsoltam a sütőt 180 fokra.

A lisztet, sót, cukrot és a sütőport összekevertem és elkevertem benne szárazon a reszelt sajtokat.

Összekevertem a tejet, a tojásokat, az olvasztott vajat és hozzáöntöttem a száraz hozzávalókhoz. Sűrű, ragacsos masszát kaptam, amit papírral bélelt muffintepsibe adagoltam és 25 perc alatt megsütöttem.

Langyosan a legjobb, és másnap reggelig is kibírja alufóliába csomagolva.




Az eredeti recept brutális mennyiségű sütőport írt, ezt nagyjából feleztem, így is működött, a felhasznált Colby/Monterey Jack sajtkeverék cheddar stílusú és félkemény tehéntejből készült, lágy aromájú sajtok keveréke; ez lényegült át nálam edamivá és mozzarellává, legközelebb az egyik sajt, amit beleteszek, valami finom gyengén füstölt lesz.
A cukor nem tévedés, gondolom, ugyanazért kell bele, mint az édes dolgokba a csipet só: itt kiemeli a sós ízeket, és egy kicsit jobban eteti magát tőle a sós étel is.


Hozzávetőlegesen Pioneerwoman receptje.

Csirke fajita - VKF.XXXI.

Rövid előszó a maradékokról: Olyan nálunk nem nagyon van. Miután hosszú évek óta főzök rendszeresen, így nagyjából be tudom lőni, hogy mi mennyi, két kivétellel: rizs és levestészta. De ez valami rejtélyes ügy, mivel mindkettő könnyen mérhető, kiszámítható mennyiség, de már feladtam. Olyan ételbe bele se kezdek, amiről nem folytattam részletes egyeztetést az illetékesekkel, mert nincs nagyobb bosszúság, mintha a gondosan kitalált és kitálalt kajában turkálnak a családtagok, közölve, nem is erre gondoltak. Nem szeretek nagy mennyiségeket főzni, mert kényszeresen friss étel- hívő vagyok, nem fagyasztok készételt, és nagy ritkán főzök úgy, hogy másnapra is jusson - szabályt erősítő kivétel a húsleves.
Újabb kivétel, ha vendégek jönnek, mert akkor muszáj egy plusz 25% rátartás, nyilván érthető okból, ekkor esetleg megvan aznapra is a meleg vacsora.

És ha mindezek ellenére mégis van maradék, és van a családnak egy mindenevő kutyája, aki bármely tudományosan összeállított kutyatápnál jobban kedveli a házikosztot, a borsófőzeléktől a karfiollevesen át a szaftos nokedliig, akkor a maradék-probléma egyszerűen megoldható, ráadásul a haspók eb rajongó farkcsóválása igazi, őszinte, szívből jövő dicséret. Erről még többet a szomszédaink tudnának mesélni... :) Sajnos a kutyánk 91 emberi évnek számító hosszú élete után az örök vadászmezőkön kergeti az idegen macskákat :( - így most kertünk van, mondja az Ember.

Jó, de akkor mi ez a recept?? Sültcsirke-maradékra is át lehet alakítani, bár szerintem egy jóízű kapirgálós csirkesültről késő délután olyan jó lekapkodni a hideg, sós falatokat...

A fajita mexikói eredetű, azután a texasiak tex-mexesítették, és a 70-es évektől kezdett el hódítani kvázi gyorskajaként - mert az is. Ha friss húsból készült, akkor azt a fűszerekbe és a citromlébe kell fél órára pácolni, és úgy kisütni.


Hozzávalók:


30 dkg sült csirkehús

egy zöldcitrom leve

egy kk. oregánó

cayenne bors vagy chilipehely - ki mennyire szereti csípősen, annyi

1 késhegynyi őrölt fahéj

1 vékony karikákra vágott lilahagyma

2-3 különböző színű kaliforniai paprika

2-3 ek olaj

tejföl

esetleg guacamole szósz


A hagymát és a vékony csíkokra vágott paprikát a forró olajra dobtam és kevergetve félpuhára sütöttem. Hozzádobtam a csirkehúst, az összes fűszert és a zöldcitrom levét és csak addig sütöttem tovább, míg a csirkehús is átmelegedett. Ezután tortillákba halmoztam, rákanalaztam kevés tejfölt és az avokádókrémet, és már lehetett is tolni befelé.


Terry Durack A legfinomabb ételek c szakácskönyve alapján.

Béka a lyukban (Toad in the Hole)

Ha valaki megkérdezné tőlem, mi az ideális reggeli, akkor rögtön tudnám a választ, egy percig sem gondolkodnék: aranyszínű, forró, vajas pirítós 4 perces lágytojással (ami nincs kihűlve). Egyszerű logisztikai problémának tűnik, csak ha mondjuk ezt négy személyre kell megcsinálni úgy, hogy nem tudok egyszerre 3 kenyeret vajazni és két tojást megpucolni (amivel ugye sietni kell, mert eleve hideg vízbe kell dugni, miután letelt az ideje, hogy a héja könnyen lejöjjön, és minden egyes másodperccel egyre kihűltebb és kihűltebb) , valamint kitalálni, hogy a legkisebb, aki nem eszi meg semmilyen formában a tojást, ha annak tojásléte felismerhető, mit kapjon még, aminek van értelme, plusz neki ne legyen túl hideg a tej a kenyér mellé, a sót mindig lefelejtem a terítésből, van akinek kis kiskanál kell, van akinek nagy kiskanál, az egyiknek müzlistál, a másiknak tojástartó... szóval a tökéletes reggeli esélye így mindig kérdéses.

Itt van viszont egy majdnem tökéletes helyettesítő, ami egyesíti - szó szerint - a vajas pirítóst meg a tojást, ráadásul érdekesen néz ki, vicces a neve, így az újdonságoktól idegenkedő konzervatív kiskorúaknál is esélyes.

Sőt az sem elhanyagolható, hogy így teljesen törvényesen lehet a vajas pirítóst a finom folyós tojássárgájába tunkolni, na jó, viszont kés-villa szükséges.


Hozzávalókat talán nem írnék, a lényeg, hogy egy serpenyőben kevés vajat forrósítottam, kenyérszeletet 5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrtam, a kiszaggatott kör és a kenyér egyik oldalát megpirítottam, azután fordítás, kisebb tojást ütöttem a lyukba, levettem a lángot, fedővel lefedtem a serpenyőt, és a fehérje szilárdulásáig sütöttem a békát a lyukban.

Mozzarellás nyári zöldségragu

A GoodFoodnál fogalmuk sincs róla, hogy egy klasszikus lecsóalappal kezdenek, de miután annyira imádják az olasz konyhát, mégis inkább elkanyarodnak a csizma irányába. Ez abban is jelentkezik, hogy olasz paradicsomkonzervet javasolnak használni július hónapban, ami innen nézve és a brit időjárást ismerve esetleg érthető, de szégyellném magam, ha az itthoni, végre paradicsomízű paradicsom helyett konzervet bontogatnék. Az eredmény mindenesetre egy jó kis nyárízű zöldségragu, aminek tényleg külön jót tett a belecafatolt mozzarella, és már csak egy szelet, tunkolnivaló, ropogós héjú, szigorúan fehér kenyér kellett ahhoz, hogy nehogy véletlenül diétás ebéd legyen belőle.



Hozzávalók:(négy személyre)


1 fej vöröshagyma

30 dkg paradicsom

2 gerezd fokhagyma

1 zöldpaprika

20dkg bébirépa

10 dkg zöldbab

40 dkg újkrumpli

125 gr-os mozzarella

bazsalikom

néhány ek. olívaolaj


Az olajon megfuttattam a felszeletelt hagymákat. Hozzáadtam a kimagozott, félbevágott paradicsomokat, megsóztam, kis lángon, lefedve pároltam, míg megpucoltam és felkockáztam a krumplit. Ezután hozzádobtam azt is, meg a zöldbabot, a felszeletelt zöldpaprikát, kevés vizet öntöttem alá, beletépkedtem néhány levél bazsalikomot, majd a végén került bele a bébirépa. Összesen kb. 25 perc alatt lett egyszerre puha minden zöldség. A mozzarellasajtot kis darabokra törtem és a forró raguba kevertem.


Az Eszter-féle Good Food naptárból. (némi módosítással, borsó és fejtettbab hiányában)










Egy évvel ezelőtt: Ribizlis reloaded










Két évvel ezelőtt: Málnaleves nemisbéka módra

Egyszerű újfokhagymás házisajt grillezve

Csak a neve, az a hosszú és bonyolult... Egyébként meg annyira egyszerű, hogy joghurton és esetleg némi ízesítőn kívül semmi nem kell hozzá. Illetve egy nagy szűrő, meg gézlapok a patikából. Az meg nálunk mindig van a konyhafiókban, mivel egyetlen hétvégét sem úszok meg általában valamilyen nyiszálási vagy égési seb nélkül, nem is tudom, minek főz az, aki ügyetlen...

Hozzávalók:

1 kg (1000 gr) joghurt - ha házilag készítjük, házitejből, akkor megtestesült házitündérek vagyunk, de be kell valljam, ez nálam valami sajátmárkás termék volt

fél tk só

2 gerezd újfokhagyma



A tripla gézlapokkal kibélelt tésztaszűrőbe öntöttem a joghurtot, alá egy mély tálat tettem és beraktam a hűtőbe 2 napra. A sűrű, krémes masszába belekevertem a sót és az összezúzott újfokhagymát. (Ennyi elég szerintem, és az újfokhagyma finom és nem tolakodó lágy fokhagymaízt ad neki.) 5 nagyobb, kb 8 cm-es, 1 cm vastag korongot alakítottam belőle, egy pici 10 forintos nagyságú maradt ki, ő debütál partifalat álruhában az első képen...

A korongok alá egy tálcára vastag fehér papírszalvétát tettem, rá gézlapokat, és ugyanígy fölé is, majd ráraktam egy másik tálcát és egy nehezéket: egy doboz tejet. Újabb két napot töltött a hűtőben, és közben egyszer cseréltem a szalvétákat.


.

A grillezés az időjárásra tekintettel egy kontaktgrillen történt, és hiába teflonos, jól meg kellett olajozni, hogy a sajt ne tapadjon rá, és sütés közben is picit tologatni.a korongokat. Egyébként nagyon jól viselkedett, nem folyik szét, megtartja a formáját és puha kenyérrel, paradicsommal, olajbogyóval nagyon tuti kis vacsora lett belőle.

Ennyi joghurtból 25 dkg sajt lesz, az ízesítés pedig nincs kőbe vésve, fogok még rengeteg friss fűszernövénnyel is gyártani, ebbe-abba forgatni, csomagolni... a következő adag holnap készül.

Stahl Juditnál láttam a sajtgyártást, azt hiszem a Végre otthon! könyvében.

Cukkinis-tarjás quiche/pie/pite vagy amit akartok

Namost ez a cukkini-ügy... ez nagyon kényes. Mert szinte rajongói klubjai vannak ennek a szegény, félrecsúszott, opportunista uborkának, mely zöldséget jól jellemez, hogy fahéjas-mazsolás-diós süteménybe (én cukkinikenyérnek ismerem) éppúgy megfelel, mint salátába citromos-olajos öntettel, kenyértésztába kovász mellé, fűszeres zöldségraguba háttérzenésznek, vagy lehet tölteni bármivel, mindent elvisel. Ismerek embert, aki főzeléket főz belőle. Beltartalma kétséges, íze nincs, (van?), elhanyagolható mennyiségű zsíradékot, fehérjét és szénhidrátot tartalmaz, egyetlen vitamin vagy ásványi anyag sincs benne számottevő mennyiségben. Ember és gyermek nálunk rá se néz, vagy ha igen, akkor méla undorral és mély értetlenséggel a szemében. Minden negatívuma ellenére viszont olyan szép zöld... nem tudtam neki ellenállni, hiába termett még üvegházban, mely utóbbi a két hónapja tartó esőtlen nyár miatt lényegében értelmét vesztett módja ma a zöldségtermesztésnek kis hazánkban.

A könnyedség jegyében a rendkívül lájtos tarjaszeleteken landolt némi sűrű tojásos-tejfölös szósz kíséretében.



Hozzávalók:(28 cm-es pie-formához)


25 dkg kész vajastészta ( az ex-Plusos, Aldis, Lidl-es stb. lapokból 4 db)

2 nagyobb szem (régi) krumpli

15 dkg füstölt tarja

1 közepes méretű cukkini

egy pohár joghurt

fél pohár 20%-os tejföl

2 tojás

só

szerecsendió

bors

A vajastésztával kimozaikoztam a sütőformát. A krumplit megpucoltam, vékonyra szeltem és 10 percig főztem. Kirakosgattam a tésztára, rá a tarját, felszeletelt cukkinit, meglocsoltam a tejfölös-joghurtos-tojásos, fűszeres habarccsal és rápötyögtettem némi petrezselyemzöldet a fanan-os készletből. 20 perc alatt a 180 fokos sütőben tökéletes lett. Hidegen is nagyon jó volt.
Újkumplit bele merném sorakoztatni nyersen is.

Ui: a quiche/pie/pite témába inkább nem mélyednék bele, talán egyszer, addig is hívja mindenki tetszése szerint.

Tagliatelle újhagymás sajtmártással

És egy kis csirke mellé a húsevők kedvéért.

Aki nem látja, az tudja, hogy nálunk nem megy a medvehagyma. Az újhagymából-újhagymával jöhet bármi, sőt, magában is szívesen rágcsálják a kiskorúak, ha nem nagyon csípős fajta. A spárgáról szintén nem hangzik el sok jó szó az asztalunknál, a fehér szerintem is egyenesen pinceízű, dehát ízlésről nem vitatkozunk. Azért magamnak ma beszereztem gyönyörű zöld roppanósat, majd lesz belőle egy-két valami. Addig is újhagyma újhagymával.

Hozzávalók:

egy csomó újhagyma

5 dkg vaj

2 szelet baconszalonna

1 csapott ek. liszt

2 dl tejszín

5 dkg trappista sajt

só

bors

20 dkg tagliatelle

csirke alsócombok
alsócombonként 1 szelet bacon


A sütőt 200 fokra előmelegítettem és feltettem forrni a tészta vizét.

A csirkecombokat lebőröztem, kevés olajon teflonserpenyőben fehéredésig körbesütöttem, azután egyenként baconszeletekbe csavartam, jénaiba sorakoztattam, és a 200 fokos sütőben 30 percig sütöttem alufóliával takartan. A végén pár percre levettem a fóliát, hogy a szalonna megpirulhasson.

Amíg a csirke a sütőben volt, vajon az apróra vágott bacon-t megpirítottam, benne a felkarikázott újhagymát megdinszteltem, felcsavartam alatta a lángot, hogy elpárologjon gyorsan a leve, megszórtam a liszttel, kicsit lepirítottam, majd hozzáöntöttem a hideg tejszínt, simára kevertem, felforraltam, belekevertem a sajtot, só frissen őrölt bors ment rá, és rászedtem a közben kifőzött kedvenc olasz tésztámat.
Ha sűrű lenne a mártás, a tészta főzővizéből lehet még 1-2 kanálnyit a serpenyőbe rakni.

Ha ügyesek vagyunk, 35 perc alatt kész a vacsora.

A mártás alapvetően a Fakanál 2006 június-júliusi számából való.

Kolbászos tekercs

Ez nem is recept. Csak 1 gyors vacsora, kolbászos-sajtos szendvics helyett kicsit sikkesebben,mintha... A Népek meg le vannak nyűgözve, betolnak közel fél kiló vajastésztát, rengeteg hideg tejet mellé, azután elégedetten vigyorognak és szuszognak.


" Hozzávalók":

450 gr-os kész vajastészta

30 dkg kolbász

10 dkg sajt

1 tojás

2 ek ketchup


A szépemlékű Plus-os stratégiai tartalék vajastésztát (most láttam, hogy ugyanilyesmit lehet kapni a Lidlben) késfoknyi vastagságú, 20X20 cm-es négyzetlapokra nyújtottam. A puha kolbászt, a hűtőben árválkodó trappistavéget, a tojást és a ketchupot az aprítógépben összedolgoztam. A masszát a kinyújtott lapokra kentem, kétfelől felcsigáztam, ujjnyi vastagságúra felszeleteltem, sütőben 200 fokon jó 15 percig sütöttam.
Kész a vacsora.

Ez az enyém

Mármint az én comfort food-om. KicsiVú-ét látva rögtön eszembe jutott, hogy egy strapás munkanap végén a héten a büdöskölykök meggyömöszölése után mi esett hazaérkezés után a legjobban.

Hozzávalók:

Jobbféle kenyér, camembert,füge, camembert, füge, camembert. Dió. Kis bors.
Jobbféle kenyér, camembert, körte,camembert, körte, camembert. Dió. Kis bors.

5 perc a grill alatt. Hammm!!

Igen!!! A Nagyobb megeszi!