Paradicsomos pite

Nemcsak az ízek fognak télen hiányozni, hanem ezek a színek is... A körte-és cseresznyeparadicsom sárgája és pirosa, a hatalmas zöld levelek közül kivilágító sárga cukkinik, nem is szólva a lila-narancssárga répákról, amelyek az elegáns Purple Haze fantázianévre halllgatnak, de a csalamádét fogják megvadítani. Mivel összekevertem a palántákat, a körteparadicsommal kicsit túlzásba estem, ezért a hihetetlen mennyiséget muszáj mindenfélébe felhasználni, ezért lett belőle nem is pite, inkább paradicsomtorta; egyébként meg olyan édes, hogy nyugodtan lehet belőle paradicsomdzsemet is főzni.

Hozzávalók:

- a pitéhez:

20 dkg liszt

10 dkg vaj

1 tojás

egy kk. só

1 ek tejszín

- töltelék:

5 dkg kékpenészes sajt (márvány, gorgonzola, blue cheese)

2dl tejszín (mínusz egy evőkanál:))

2 tojás

só

bors

25-30 aprószemű cseresznye/koktél és/vagy körteparadicsom

fél fej lilahagyma


A lisztet, sót és a hideg vajat az aprítógépben morzsásítottam, hozzáadtam az egész tojást és egy evőkanál tejszínt, és még a géppel majdnem teljesen egyneműre kevertem. Kézzel dolgoztam simára, lisztezett munkalapon 30 cm átmérőjűre nyújtottam és kibéleltem vele egy 26 cm-es kapcsos tortaformát - így 2 centis pereme lett. 10 percig a hűtőben pihentettem.

A sütőt 190 fokra előmelegítettem.

A tészta alját megszórtam 5 ek. zsemlemorzsával, a paradicsomokat egészben belerakosgattam a tésztakosárba, közéjük raktam a vastagra hagyott lilahagyma-gerezdeket és rámorzsoltam a kéksajtot. A teszínt és a tojásokat összemixeltem, sóztam, borsoztam és óvatosan a zöldségek közé öntöttem.

30 perc alatt sült készre, ekkor a tejszínes keverék már szilárd volt, a tészta szép aranyszínű, és a paradicsomok még kibírták kidurranás nélkül.

Finom langyosan, estére a maradék hidegen, egy pohár száraz fehérborral tökéletes vacsora lett volna, de az Ember elvetette ezt a javaslatot, és megette az összeset. Pedig volt hal is.

Diós quiche gorgonzolafelfújttal

Mindig sokáig vacakolok, amikor a "minek nevezzelek"-re kerül sor. Máshol mindig lenyűgöznek az ilyesféle elnevezések, főleg, hogy sokáig úgy gondoltam, a nagyközönség nem a csirkepaprikás vagy a túrós csusza tuti receptjét kutatja a neten.

Pedig de.

Ha meg ilyeneket tennék fel - merthogy természetesen szoktam főzni abszolút alap dolgokat - akkor úgy érezném, olyat rágok szájba, amit mindenki tud.

Pedig nem.

Mindegy mostmár, a blog az, ami, és ez ilyen flancos név lett egy egyszerű kajára, aminek alapja egyébként a Szakácsok könyvének egyik szintén egyszerű receptje - igaz, a benne lévő receptek többsége is tényleg egyszerű. Az alapja benne a kis csavar: nagyon finom, omlós sós-diós tészta, nemcsak sajtos, hanem hagymás töltelékekhez is jól passzol.


Hozzávalók: - a tésztához


15 dkg liszt

17 dkg vaj

10 dkg darált dió

1 kis tojás

csipet só


- a töltelékhez:

3 tojás

175 gr tejföl

1 dl tejszín

5 dkg gorgonzola/blue cheese

só

bors


A vajat a recepttel ellentétben hidegen, kis kockákra vágva összeaprítógépeztem a liszttel, a dióval, a tojással és pici sóval gyorsan egynemű tésztát gyúrtam belőle. Kinyújtottam és a 26 cm-es pieformát kibéleltem vele. Még ki is maradt kicsi, mert túl vastagnak találtam. Fél órát töltött a hűtőben, ezután 200 fokos sütőben 15 percig elősütöttem.

Addig a tojásokat szétválasztottam, a sárgáját simára kevertem a tejföllel és a tejszínnel, belemorzsoltam a gorgonzolát, finoman sóztam és borsoztam és óvatosan beleforgattam a fehérjékből vert habot. Az elősütött tésztalapra öntöttem, és további 20 percig 180 fokon sütöttem.

A legjobban azt szerettem a receptben, hogy szó se volt benne vaksütésről, amit utálok - soha nem fordult elő, hogy a sütőpapír és a különféle babok kivarázsolása után ne egy gusztustalan mállós-vizes, omlós tésztának aligha nevezhető valami nézett volna vissza rám a forma aljáról.

Feltételezve, hogy ez a tészta magától jól viselkedik, meg se szurkáltam, főleg, hogy az elősütés után folyós tölteléket teszek bele. Hát nem, nem viselkedett jól. Amikor pár perc múlva benéztem a sütőbe, egy hatalmas tésztadombot láttam kiemelkedni középen. Gondoltam, csak tudnak valamit ezek a szakácsok, majd megoldódik valahogy. Jól gondoltam. Amikor kivettem beleönteni a tölteléket, gyengéd erőszakot alkalmazva lelapogattam a tésztát, jöhetett is a végleges sütés.
Ja, a receptben azt írták, "ha a tészta sütés közben megrepedezik, foltozzuk be a maradék nyers tésztadarabokkal" - szóval nekik is volt maradék - ekkor csúnyán néztem, de nekem nem repedezett be a tészta :) .

Hidegen is finom, nincs gond a maradékkal.


A Szakácsok könyvében petrezselymes-újhagymás tészta dióval címen fut, a töltelék súlyosan más hozzávalókból áll.

Diós-kéksajtos farfalle (vagy bármilyen más tészta)

De csakis durum. És mégse bármilyen, hanem olyan, ami jól felveszi a selymes szószt, ahogy egyébként a fényképen ez éppen nem látszik. Ez a mártás egyébként nemcsak tésztára jó, feldob bármilyen natúr sültet, zöldséget, hidegen salátaöntetként funkcionál, de ha kis keményítővel vagy pár tojássárgájával besűrítjük, akkor süthetjük tésztakosárban vagy pie-ként. Ha meg hozzáadjuk a tojás habját is, lesz belőle felfújt.
Szóval egy jolly joker, tervezek is lehúzni húzni róla még pár bőrt. Talán Doki írta, hogy előbb utóbb minden blogger bekattan valamire? Na, akkor én most erősen megindultam a diós-kéksajtos-bekattanós irányba...




Hozzávalók:(2 személyre nálunk)

10 dkg gorgonzola (blue cheese, roquefort, kéksajt, márványsajt stb., mindez mondjuk nem egészen ugyanaz, de ez megérne egy külön posztot, lényeg, hogy jó minőségű kék(zöld)penészes sajt legyen)

1,5 dl tejszin

5 dkg dió

2 ek konyak

35 dkg farfalle


A tésztát lobogó, bő, sós vízben elkezdtem már főzni, mikor hozzáláttam a mártásnak.
A diót durvára törtem és egy teflonserpenyőben picit megpirítottam. Hozzáöntöttem a tejszínt, belemorzsoltam a kéksajtot,lassú tűzön, kevergetve beleolvasztottam, összeforraltam, belekanalaztam a konyakot, és még két evőkanállal a tészta keményítős főzővizéből is löttyintettem hozzá. A teljesen leszűrt, lecsöpögtetett tésztát a serpenyőben kevertem össze a mártással.

Sajtot a világért se szórjunk rá!!!