Karamelles-mogyorós-tejcsokis gombóc

Ez a totális jutalomfalat, embereknek. A legeslegjobb eddig az összes közül.

Senki ne hagyja ki, aki egy kicsit is édesszájú. És azoknak is ideális - pédául nekem - akinek nincs elég kézügyessége, türelme és ideje a bonbonozáshoz, a temperálásról nem is beszélve. És bár gasztroajándék kategóriában indulna, szerintem ez az ideális édesség akkor, amikor egy kicsit magunkra gondolunk. Igen, mert megérdemeljük!!!

Hozzávalók: (35-40 darabhoz)

12 dkg porcukor
6 dkg olvasztott langyos  vaj és egy csipet só
0,8 dl forró tejszín
8 dkg dió
8 dkg mogyoró
10 dkg olvasztott  tejcsoki

- a bevonáshoz:

20 dkg étcsoki

A  mogyorót és a diót durvára vágtam, és egy teflonserpenyőben kb. 5 perc alatt, nagy lángon, kevergetve megpirítottam - ekkor, ha a kezünk bírja, egész jól le lehet szedni a héját is, egymáshoz dörzsölgetve a darabokat a tenyerünk között. (Ha nem bírja, sajnos kénytelenek vagyunk beáldozni egy tiszta konyharuhát.)  

A porcukrot egy vastagabb aljú lábasban kis  lángon karamellizálni kezdtem - az elején nem kell kevergetni, azután igen, és fog egy kicsit csomósodni, de ahogy óvatosan kevergetjük tovább, le-lehúzva a tűzről,  a csomók szép lassan felolvadnak. Amikor a cukor  sötét-arany színű lett, akkor  lehúztam a tűzről, vártam kicsit, majd hozzáadtam a megolvasztott vajat és a felforrósított tejszínt, visszatettem kis lángra és melegítés közben simára kevertem. 

Amikor már langyosra hűlt, belekevertem a mogyorót-diót és a megolvasztott tejcsokit. 

Hűlni hagytam a kamrában, majd egy teáskanál segítségével  alig  féldiónyi gombócokat készítettem - kicsinek tűnnek, de erre jön még majd a csokibevonat, és hát elég  ütős is, nem kell túrógombóc méret belőle, hogy úgy érezzük, ettünk valami édességet... (Nem ragad igazán a vaj miatt, gyorsan lehet vele dolgozni, és nem lesz tökéletes golyóbis a dió/mogyoró miatt.)

Éjszakára hűtőbe raktam (min.2 óra kell neki) majd egy villa és egy kiskanál segítségével étcsokiba forgattam, sütőpapíron hagytam dermedni. Hűtőben sokáig eláll, szobahőmérsékleten belül enyhén olvadós, kívül ropogós gyönyörűség.

Miután egy adagot már felfaltunk leteszteltünk,  szerintünk úgy a legjobb, hogy a hűtőből kivéve áll egy fél órát szobahőmérsékleten.

A La bible des macarons et mignardises szakácskönyvből.

Szezámos-mézes-pisztáciás bonbon

Amikor Doki bedobta a a májusi GBT Piknik témáját, a szilvásgombócon kívül semmi nem jutott eszembe. Könnyűnek találtatott.
Egy héttel a buli előtt még mindig a túrógombócnál meg a kókuszgolyónál tartottam csak. Szerénytelenség nélkül, a túrógombóc, amit anyukámtól tanultam, (ő meg az övétől) a legjobb a világon, mert szakít a túró és a búzadara megbonthatatlan egységéről széles körben elterjedt téveszméjével. De a túrógombócok - mit gombócok, felhők!! - szintén nem bírják a szállítást. A kókuszgolyó unalmas. Van itt a blogon pár golyóbis, de nem akartam ismételni.
Ekkortól már egyre kétségbeesetten lapozgattam a szakácskönyveimet, és így találtam rá erre, ami csak színében tavaszi, ízben inkább tél, karácsony, lobogó tűz meg ilyesmi, viszont csupa egészséges hozzávalóval vihetünk be egy gombóccal 200 kalóriát. Á nem, csak százat.






Hozzávalók:

7 dkg megtisztított pisztácia

10 dkg szezámmag

8 dkg hársméz

3 dkg vaj

reszelt narancshéj

4 összetört babapiskóta

A natúr pisztáciát lehéjaztam, a belső héjától pedig úgy szabadultam meg , hogy serpenyőben megpirítottam, és konyharuhában ledörzsöltem többé-kevésbé a héját. Állítólag lehet blansírozni is, úgy mint a mandulát, de erről már utóbb olvastam. 25 szemet kiválasztottam, a többit mozsárban megtörtem. A szezámmagot nagyon rövid ideig pirítottam, mert könnyen megég, azután 2/3át mozsárban kicsit megtörögettem, a mézet meglangyosítottam, hozzákevertem a vajat, hogy összeolvadjanak, majd minden hozzávalót összekevertem. Kiskanállal- vizes kézzel golyósítottam.

A sós pisztáciát a kemény héjából megtisztítva tényleg vizben kell forralni, akkor elveszti a sósságát, és ezek szerint leszedhető könnyen a héja is.

A babapiskóta egyéni kezdeményezésre került bele, mert szokás szerint meg voltam csúszva, így nem tudtak a golyók egész éjjel szikkadni, hiszen pár órán belül délutáni jelenésük volt a pikniken. 23 db lett pontosan belőle.

"Házi sütöde - Egészséges finomságok" Burda-szakácskönyv a forrás.