A blogom sztárjává vált aszalt sárgabarackos gombócok gasztroajándékká avanzsáltak. Mondjuk mikor az utolsó, hatvanadikat forgattam olvasztott csokiba 24 óra 07 perckor, hogy aznap reggel bevihessem a kolléganőimnek, már nem találtam olyan csábítónak ezt a projektet .... :-p
Most mazsolás-sárgabarackdzsemes-diós-konyakos (finommm) volt a csapat fele, de amiért újra írok róla, az a másik fele, a mandula-meggydzsem-aszalt meggy-amarettolikőr párosítás, ami úgy gondolom magasan, de nagyon magasan a legeslegjobb az eddigi variációk közül. Arányok a korábbi bejegyzésnél, és a mandulát héj nélkül daráltam le. Ja és ízlés dolga, de kicsit több porcukor kell bele, kb. plusz még egy evőkanál.
Ha valaki megretten a csokiba forgatástól, nyújsa ki a masszát, öntse le a tetejét az olvasztott csokival, és mielőtt a csoki teljesen megszilárdulna, vágja föl forró vízbe mártott késsel. Így is lehet kis papírkosárkákba ültetni, vagy szaloncukornak álcázni.
Ha valaki megretten a csokiba forgatástól, nyújsa ki a masszát, öntse le a tetejét az olvasztott csokival, és mielőtt a csoki teljesen megszilárdulna, vágja föl forró vízbe mártott késsel. Így is lehet kis papírkosárkákba ültetni, vagy szaloncukornak álcázni.