Segítsüti 2017. ősz - Whisky-karamelles pekándiós csokitorta

Sok-sok süti és segítségre váró, fontos, sokszor életmentő projektek.

Intenzív gyerekágy, speciális infúziós állványok, koraszülöttmentő eszközök...rengeteg megvalósult fejlesztés, amit a sütik, a sütők és a licitálók együtt hoztak létre.

Idén ősszel harmincan súlyosan vagy halmozottan fogyatékos gyerekeken szeretnénk segíteni: a szülők által létrehozott alapítvány óvodás és iskolás csoportjának végre saját kuckója lesz, ahova speciális fejlesztőeszközöket és játékokat veszünk majd a befolyt pénzből.

A Segítsüti Közhasznú Alapítvány 2009 óta minden évben két jótékonysági sütivásárt rendez, tavasszal és ősszel, és mint tudjátok, a befolyt összegből semmilyen működési költségre nem költünk (mivel mindenki ingyenesen, önkéntesen tevékenykedik az alapítvány javára), minden, a licitből befolyt forint a támogatott célra megy, és a felhasználását a honlapunkon tudjátok forintról-forintra követni.

Az idei  akcióról még több információt itt találhattok meg, a sütiárverést pedig ezen az oldalon -egyszerű jelszavas regisztrációval - lehet elérni.

És akkor pár szó a sütiről: az idei -ismét - egy torta, a tavalyi citromtortához képest egy kicsit más műfaj: súlyos, éjfekete szaftos csokis piskóta, karamellkrém, amibe füstös, Skye-szigeti whisky került, egy kis pekándiós pralinéval együtt, kívül csokoládés-karamelles borítás, még egy kis praliné, a torta tetejét pedig  whiskys karamellszósszal vontam be, miután a csokikrém rózsákra rákerültek a Godiva csokigyöngyei és pici aranyozás, és pár szem karamellbe forgatott egész pekándió.

Szóval ez igazából egy felnőtt-torta, kicsit karcos a karamelltől, kicsit füstös a whiskytől, mégis jól csúszik a rengeteg vajtól, csokitól és a visszafogott mennyiségű cukor miatt cseppet sem édeskés.

Mivel a krémbe és a torta tetejére kerülő karamellszósz önmagában is durván kísértő, a licitnyertes bónuszban kap még egy üveggel belőle. Jó lesz kávéba, lattéba, linzerbe tölteni - vagyis jó lenne ha tapasztalatom szerint nem eszegetné meg úgyis az ember magában, ha épp kéznél van a konyhában.

Jöhet a licit és a torta, ugye ?!!

Mandulás csokitorta

Kicsike torta, mégis súlyos darab. Egy szeletkével el lehet húzni egy jóideig.

Vannak, akik (tévesen) úgy gondolják, hogy ősszel - és ráadásul az ősz ellen,a szürkeség meg az eső ellen -  sütőtöklevest kell enni.

Szerintem meg jó sok csokit kell enni.

Van már a piacon új dió, mandula, mogyoró, bármelyik jó belőlük ebbe a tortába, liszt meg pont  nem kell bele, mert az hizlal,és mindjárt karácsony, addig muszáj kicsit visszafogni magunkat.

Hozzávalók: (20cm-es kerek formához)

15 dkg vaj
15 dkg étcsokoládé
10 dkg darált mandula
3 nagyobb tojás
12 dkg cukor
0,5 dl Bailey's ( vagy konyak, rum, narancslikőr, mandulalikőr, kávélikőr stb.)
- a tetejére:
5 dkg étcsokoládé
1 ek. étolaj
pár szem durvára tört mandula

A vajat és a felkockázott étcsokoládét a mikró közepes fokozatán, többször megkevergetve összeolvasztottam, hűlni hagytam.
A tojásokat szétválasztottam, a tojássárgákat egy mélyebb tálban a cukorral 6-8 perc alatt sűrű, krémes habbá mixeltem, külön tálban habbá vertem a fehérjéket is.
A tojásos-cukros krémhez adtam a már csak langyos vajas-csokis mixet, a likőrt, a habot 3 részletben forgattam hozzá, és közben hozzászórtam a darált mandulát is.
Sütőpapírral bélelt formába öntöttem, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 40-45 percig – tűpróbázva – sütöttem

A mázhoz a csokit apróra törtem, kb. egy perc alatt, többszöri átkeveréssel a mikróban felolvasztottam, elkevertem az olajjal és a torta tetejére kentem, mandulával szórtam.

.
 

Málnás csokitorta

Hamár egy hónap szünet, akkor - hiába vár pár másik süti, EB apropóján sütött sós rágcsa meg zöldségétel posztolásra - akkor legyen valamiyen látványosabb bejegyzés, igaz?

Az ünnepelt kívánsága: málna-csoki. Azért ne legyen rózsaszín a torta, viszont  legyen jó nagy, hiszen ez a szülinap  mégiscsak különleges. :)

Már régesrég szerettem volna ilyen típusú tortát csinálni, így azután minden összeállt egy tortamaratonhoz. Igen, elég hosszú a leírás, de ennél egyszerűbb tortatészta nem létezik, ha van legalább 2 egyforma formánk, nem olyan vészes a sütési idő sem, és amíg a tortalapok sülnek, simán kész vannak a krémek: csak az alap  hűlési ideje és amíg a krémekkel megkent lapokat rakosgatjuk a hűtőbe, hogy a krém dermedjen kicsit, nyújthatja el igazán az elkészítés idejét. (Én persze kevesebb krémet készítettem elsőre, de a leírásban már duplázva van a málnakrém...szóval nem fog olyan sokáig tartani, mint nekem...:D)

Oké a macaronokat nem árt előző nap sütni és tölteni, de macaronok nélkül is lehet szép a díszítés ;)

Hozzávalók: (18 cm-es forma, 3x kell kisütni egy ekkora adagot és  16 szelet simán kijön belőle, hiszen nagyon magas)

11 dkg liszt

17 dkg cukor

4 dkg holland kakaó

5 gr szódabikarbóna 

6 gr  sütőpor

fél tk. só

1 nagy tojás 

8 dkg  natúr joghurt
egy teáskanál citromlé

0,5 dl  olaj

1 kk. vaníliakivonat

0,8 dl presszókávé

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a formákat alul és oldalt sütőpapírral béleltem.

Az első hat hozzávalót összekevertem. 

A tojást  simára kevertem a maradék 5 hozzávalóval. A száraz hozzávalókat rászitáltam a nedves hozzávalókra,  simára kevertem, a formába öntöttem. A sűrű piskóta  30-35 perc sült készre. A formából rácsra fordítottam, leszedtem a sütőpapírt és hagytam kihűlni. Ugyanígy sütöttem ki a másik két tortácskát is, majd  a tortalapokat vízszintesen kettévágtam, még így összesen 6 lapot kaptam. (lehet persze egyben, háromszoros mennyiséggel bekeverni a tésztát, a lényeg, hogy legyen három 18-as formánk, és beférjen egyszerre a sütőbe. Ha áll a tészta míg vár a formára, elkezd dolgozni benne a sütőpor és a szódabikarbóna hamarabb, és nem lesz egyforma magas.)

-a krém elkészítése:

-a málnás krémhez:

40 dkg málna

20 dkg cukor

fél csomag 2:1 Dzsemfix

A málnát a cukorral összetörtem, felfőztem, turmixoltam, majd átpasszíroztam. Ezután nagy lángon, kevergetve főztem még kb 5 percig, hogy besűrűsödjön és közben hozzáadtam fél csomag 2:1 dzsemfixet is.  Hűlni hagytam.

- krém:

3,6 dl tej

21 dkg cukor

2 rúd vanília vagy 4 ek. vaníliakivonat vagy 6 vaníliás cukor

30 gr étkezési keményítő

6 tojás sárgája

50 dkg vaj

nagy csipet só

- a csokis krémhez még:

15 dk étcsoki, megolvasztva, de kihűlve

3 dkg holland kakaópor és 4 dkg porcukor elkeverve

A krémhez való vajmennyiséget még a tortalapok sütése előtt kivettem a hűtőből, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen.(Nagyon fontos (!!), hogy a vaj és a puding azonos hőmérsékletű legyen, akkor nem fog ronda kicsapódós vajkrém készülni.)

A krémhez a tejet a vaníliarudak kikapart magjával egy kicsi lábasban  melegíteni kezdtem. A cukrot és az étkezési keményítőt elkevertem, hozzáadtam a tojások sárgáját is, majd a meleg tejből 10 evőkanálnyit. Ezt a simára kevert langyos alapot adtam hozzá a melegedő tejhez és közepes lángon, kevergetve addig főztem, amíg jól besűrűsödött - amikor elkezd picit bugyogni, egy perc után  le kell húzni a tűzről, mert "visszaenged" a keményítő, ha túlfőzzük. A tűről levéve a mély, literes mérőkancsómba öntöttem - mivel nem túl nagy mennyiség, muszáj, hogy beleérjenek a habverők rendesen - és a kézi   mixer legnagyobb fokozatán addig habosítottam, míg langyosra nem hűlt. Ez a lépés nem hagyható ki, mert extra sok levegőt visz a masszába, és tökéletesen  sima, fényes alapot kapunk vele, továbbá nem lesz bőrös sem.

Meg kell vári míg teljesen kihűl a puding szobahőmérsékletűre - és ekkor ismét fel kell verni habverővel, majd  amikor jó habos, kanalanként kell hozzáverni a puha  vajat a mixer habverőivel magas fokozaton. A szobahőmérsékletű krém   így habos és levegős lesz.

A kész krémet kettéosztottam 1/3-2/3 arányban. A kisebbik részhez hozzámixeltem az étcsokit és a pocukorral el kevert kakaóport.

A nagyobbik részbe belemixeltem a kihűlt málnadzsemet.

A torta lapjai közé 5 réteg  málnás krém került (a tetejére csokis krém megy, arra nem kell tartalékolni a málnásból) - egy evőkanálnyit félretettem az oldal márványozásához - és az egyes rétegek között mindig hűtőbe került 10 percre, hogy a krém megkeményedjen, elbírja a következő lapokat és krémet. (Addig lehet mosogatni és rendet rakni vagy megtölteni a macaronokat...)

A tortát kívülről először egyenletesen bevontam egy vékony csokis krémréteggel (ezt hívják crumb coat-nak angolul), 2 evőkanálnyit krémet pedig kihagytam a kis krémrózsák elkészítéséhez. A maradék krémmel egyenletesen bevontam a torta oldalát és vékonyan a tetejét is. (ehhez nagy, hosszú pengéjű kés, majd egy vonalzó a legjobb eszköz, és nem árt ha van forgatható tálcánk, így szépen körbeforgatva, a torta oldalhoz tartva a vonalzót ( oké, profik erre kitalált műanyag lapot használnak). Ekkor a félretett málnás krémet pár helyen rákanalaztam a csokikrém tetejére, és elhúztam körbeforgatva a vonalzóval - így lesz márványos hatású. A tortát hűtőbe tettem fél órára.

A torta csokibevonata:

10 dkg étcsokoládé

1 dl tejszín

A tejszínt felforrósítottam, a kicsi kockákra tördelt csokira öntöttem és 5 perc után egy villával fényesre és simára kevertem. Hagytam kissé hűlni, ne olvassza meg a vajkrémet.

Először a csorgásokat csináltam meg ( látszik, hogy nem volt folyékony rendesen a ganache, hiába próbáltam visszamelegíteni, valamiért nem sikerült, megégetni pedig nem akartam - amikor macaront töltök, akkor meg ott várakozok felette rengeteget, mikor sűrűsödik már végre be....) és ezután a torta tetejére öntöttem és simítottam el a maradék csokimázt.

Ezután dekoráltam málnával, macaronokkal és csokirózsákkal a torta tetejét és oldalát.

A nagy csokivitorlákat 2-2 dkg étcsokiból készítettem.Egy-egy kisebb darabka sütőpapírra simítottam egyenletesen  a megolvasztott csokit, nagyjából téglalap alakban,  vátam kicsit, míg dermed, azután egy pohárba raktam a meghajlítva a papírt és betettem a hűtőbe. Mikor teljesen megdermedt, óvatosan lehúztam a csokiról a sütőpapírt.

.

Mentolos csokitrüffel torta

A csokikedvelő emberek két csoportra oszthatók: akik szeretik az After Eight-et, és akik nem. Előbbiek figyeljenek: ez a torta mentol-csoki mennyország, ráadásul nagyjából fél óra alatt kész van, és csak arra kell várni, hogy kissé megdermedjen a sűrű mentolos ganache. Szerintem ezzel mindent elmondtam, még talán annyit kell tudni, hogy szerintem a most kapható  üvegházi menták nem annyira ütősek, mint ami a kert napsütötte sarkában már hajt kifele; ennyi kerti mentától a tejszínes infúzióval pont olyan lett a tortakrém, amilyet szerettem volna: beüt először a csoki sötét aromája, majd lágyan a menta friss íze.

 Hozzávalók:

-pitealap:
10 dkg liszt
1 dkg kakaó
csipet só
5 dkg hideg vaj
3 dkg porcukor
1 tojássárgája (szükség esetén plusz egy ek. hideg víz)

- krém:
2 dl tejszín
20 mentalevél
18 dkg étcsoki (60%-os  kakaótartalmút használtam)
2 dkg vaj

-a díszítéshez: 10 db mentalevél
2 dkg étcsoki

A tejszínt felforrósítottam, a megmosott mentaleveleket mozsárban kissé megzúztam, a tejszínbe kevertem, és fél órát letakarva állni hagytam, addig pont elkészült a tortaalap.

A lisztet, sót és a kakaót elkevertem belekockáztam a vajat, aprítógépben morzsásítottam, összegyúrtam a tojás sárgájával és a porcukorral.

Lisztezett munkalapon a forma méreténél kicsit nagyobbra nyújtottam, kibéleltem vele a formát, hogy kb. 1,5 centi pereme is legyen.

Az alját villával megszurkáltam; míg a sütő melegszik, hűtőbe raktam, majd 175 fokon 12-15 percig sütöttem.

A csokiból 18 dkg-nyit kockákra tördeltem, a tejszínt leszűrtem, újra felforrósítottam, és vékony sugárban  a csokira öntöttem. 5 perc után villával erőteljesen átkevertem, míg fényes, egynemű krémet nem kaptam,  és közben hozzáadtam a 2 dkg vajat is.

A krémet a kihűlt tésztára öntöttem, behűtöttem.

A díszítéshez 2 dkg csokit mikróban közepes fokozaton,többször megkeverve felolvasztottam, a leszárított mentalevelek fonákjára kentem (egy kis kávéskanállal tökéletesen rásimíthatjuk) és 15 percre a hűtőbe tettem. Ezután óvatosan lehúztam a megdermedt csokiról a leveleket, és villámgyorsan a tortára raktam, mivel a kézmelegtől pillanatok alatt olvadni kezd.

 

Karácsonyi torták II. : Fatörzs - műelemzés

Az év vége mindenkinek az összegzés és a visszatekintés ideje, így van ez az érzékeny lelkű művészek esetében is, akik azután szublimálják tapasztalataikat és a történéseket, így alkotásuk valamilyen módon mindig tükrözi életüket és érzéseiket. A klasszikus, horizontális fatörzs-ábrázolás kevés lehetőséget ad a nézőpontváltásra, holott a nézőpontváltás az alapja a megújulásnak, a friss és úttörő alkotásoknak, amelyeket azután századok múlva mérföldkövekként emleget majd az elismerő utókor. 

A mostani műben az előző évhez képes ebben újabb továbblépés történt: a hagyományostól elszakadás kiemelte az objektet a horizontális unalom hétköznapi síkjából, és a figyelmet magával ragadó vertikális összefüggést tárt fel: a csonka, álló fatörzs az értelmező térben lehet a tavasszal sarjat hajtó új erdő alapja, de lehet a hosszú évtizedek óta hűen szolgáló aprító rönk is. Az előbbi értelmezést erősíti az erdő, mint őselem jelképeinek megjelenése: az alkotócsoport egyes tagjai még mindig részfeladatok tökéletesítésén dolgoznak: a gyíkszerű állat (gőte?) kidolgozása sokat fejlődött a tavalyi performansz óta, jellegében kevésbé groteszk, formai megoldása pedig igazodik a függőleges síkhoz. A törzs mellett sarjadó aljnövényzet képi világa fricskaszerűen utal a hatvanas-hetvenes évek rajzfilm klasszikusára, A vakond nadrágja  c. alkotásra, tájékozottabbak pedig felfedezhetik a Hogyan akart a kutyus kicsinyekhez jutni ?  vizuális hatását is. 

A mű mondanivalója azonban kétségtelenül a fatörzs és a fejsze közötti viszony megfejtésében rejlik: vajon művészünk az elégedett favágó, netán  a munka végeztével mosollyal homlokát törlő,eddig  gyújtóst aprító családfő parafrázisát tárja elénk, vagy a farönkbe belevágott fejsze a "mindenből-és-mindenkiből @&#×*&# elegem van így évvégére" gondolatkör kifejezése?

A választ keresse meg mindenki magában, üzeni a művész; és ekkor már tudjuk, hogy ez az mű  is hozzájárul ahhoz, hogy ne csak egyszerű szemlélői, hanem résztvevői legyünk,  - mi magunk is belsőleg, önismerettel  épülve - a teremtés folyamatának.

(recept jön) :)

 A tortához kipróbáltam egy új tortakrém variációt: összeházasítottam a német vajkrémet ( a karamelles verzió itt található)  egy ganache (tejszín-csoki) krémmel: az volt a célom, hogy még egy kicsit könnyítsek a vajkrémen, de úgy, hogy a nagyon magas torta krémje ne legyen túl lágy sem, hiszen muszáj, hogy tartása legyen. A kísérlet jól sikerült, ajánlom mindenkinek, aki nagy, vagy nagyon  krémes tortára vágyik: rengeteg lesz belőle, nem is édes igazán,  messze lazább és alacsonyabb cukortartalmú, mint a szimpla vajkrémek bármelyike.

A tortához sütöttem két 4 tojásos, 30x32-es tepsi csokis piskótát,  és egy 18 cm-es kerek formában 2 tojásból csokis piskótát. (4 tojáshoz 5 ek. cukor, 4 ek liszt, 1 ek kakaópor, 2 dkg olvasztott vaj - ez kicsit tömörebb piskótatészta, mint a szimpla.)

A két lapot 15x32-es csíkokra vágtam, de az összeállításkor derült ki, hogy így - a krémrétegekkel együtt - már tényleg túlzottan magas lesz a torta, ezért végül is csak az aljára került a félbevágott kerek lapból,  a tetején csak krémmel van kiegyenlítve a felgurigázott piskótacsíkok teteje. Legközelebb magasabb kerek lapot sütök, és csak egy tepsi 30x32-es piskótát, és három, 10x32cm-es lapra vágom majd.

A felvágott piskótacsíkokat egyenletesen megkentem a krémmel, feltekertem az elsőt, ráállítottam a krémmel megkent kerek lapra, majd folyamatosan körétekertem a többi megkent lapot - ehhez kicsit több,mint a krém fele szükséges, majd egyenletesen bevontam kívülről is a krém maradékával.

A krém receptje a következő:

2,4 dl tej

14 dkg cukor

20 gr étkezési keményítő

4 dkg holland kakaópor

4 tojás sárgája

 -majd a krémhez még:

30 dkg szobahőmérsékletű, puha  vaj

csipet só 

2 dl hideg  tejszín

1 habfix

15 dkg étcsoki ( 70% felettit használtam)

A krémhez való vajmennyiséget órákkal előbb kivettem a hűtőből, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen.

A krémalaphoz a tejet   melegíteni kezdtem. A cukrot,kakaót  és az étkezési keményítőt elkevertem, hozzáadtam a tojások sárgáját is, majd a meleg tejből 8-10  evőkanálnyit. Ezt a simára kevert langyos alapot adtam hozzá a melegedő tejhez és közepes lángon, kevergetve addig főztem, amíg besűrűsödött - amikor elkezd picit bugyogni, egy perc után  le kell húzni a tűzről, mert "visszaenged" a keményítő, ha túlfőzzük. A tűzről levéve a mély, literes mérőkancsómba öntöttem - muszáj, hogy beleérjenek a habverők rendesen - és a kézi   mixer legnagyobb fokozatán addig habosítottam, míg langyosra nem hűlt. Ez a lépés nem hagyható ki, mert extra sok levegőt visz a masszába, és tökéletesen  sima, fényes alapot kapunk vele, továbbá nem lesz bőrös sem.

Meg kell vári míg teljesen kihűl a (tulajdonképpen) puding szobahőmérsékletűre - és ekkor egy perc alatt ismét jól fel kell verni a mixerrel.

Az étcsokit felolvasztottam a mikróban, 15-20 másodpercenként átkeverve, a tejszínt a habfixszel az utasítás szerint  habbá vertem, és a végén belecsorgattam a langyos csokit is.

A puha vajat kanalanként adtam a mixelés közben a keményítős alaphoz, majd a lágy krémhez forgattam a csokis habot -ekkor nem úgy néz ki, mint egy megállós tortakrém, de hűtéskor a vaj és a csoki is visszadermed, ki is kell venni felvágás előtt egy fél  órával a tortát a hűtőből.

 

Csokimousse torta

Szülinapi tortából novemberben 36 óra leforgása alatt hármat is sütöttem, és külön  még egy negyediket,  ezért most kicsit tortásblognak fog kinézni az oldal..és nem, nem is nyitok tortabótot, csak a családban három gyereknek van novemberi szülinapja, plusz a Kicsinek volt  családi meg  barátnős szülinap, és mindkettőre járt torta is természetesen. 

Sorban felkerülnek majd ide, mindjárt itt vannak az ünnepek, szerintem jól jön pár ilyen recept. A torták  egy része pillecukor fondant bevonatot kapott, azt meg lehet lovacskák és pingvinek helyett mindenféle karácsonyi motívummal is díszíteni - én itt csaltam, mert a szobrászkodást hiba lett volna rámbízni, így a figurákat készen vettem.

A lányos tortákra mind valamilyen málnás kombináció volt az óhaj, a kis unokaöcsémé volt ez a nagyoncsokis, és hogy ne csak a tetejére biggyesszem a készen vett angy birds-öket, kitaláltam ezt a ccukorkaszórást, így azért még  megmaradt a fiús jellege és mégsem csak egy "sima" csokitortának nézett ki a csajok puccos darabjai mellett.. A csokikrém nagyon ütős, de tartós hűtést kíván, viszont a torta szerintem  kicsi mérete ellenére is simán 12 szeletes.

Hozzávalók:

6 tojás
7 ek. cukor
6 ek. liszt
1 ek. holland kakaópor
1 kk. sütőpor

a krémhez:

30 dkg étcsokoládé
2+0,8 dl tejszín
2 habfix
1 ek.porcukor

A sütőt 175 fokra előmelegítettem, 2 dl tejszínt beraktam a mélyhűtőbe.
A tojásokat a cukorral kézi mixerrel 6-8 perc alatt halványsárga, sűrű habbá vertem. rászitáltam 3 részletben  a  liszt-sütőpor-kakaópor keveréket, óvatosan  forgató mozdulatokkal elkevertem (ne maradjanak lisztcsomók, ez fontos.) Három részletben sütöttem meg a tésztát, laponként 10-12 percal att, hogy magasabbak legyenek a piskótalapok, és így a torta. 

A csokit apróra vagdaltam, mikróban 800 watton háromszor  fél percig, közben kevergetve felolvasztottam, és hozzáadtam a kisebbik rész, szintén meglangyosított tejszínt.

A jól lehűlt két deci tejszínt kézi mixerrel lágy habbá vertem, hozzákevertem a porcukorral elkevert habfixet is, majd keverés közben belecsorgattam a csokis tejszínes keveréket.

Kicsit szilárdulni hagytam a hűtőben a habos krémet, a felével megtöltöttem a lapokat, a másik fele került a torta tetejére és az oldalára.

A kész torta tetejére tettem egy csészealjat, így szórtam pontosan  körbe a szélét a  színes cukordarával, és az oldalát is jó sűrűn meghintettem. Késsel óvatosan leemeltem a csészealjat és jöhettek a madarak.

Gesztenyés-csokis (ombre) torta

Ez volt az én válaszom a havas húsvétra. Normális esetben ilyenkor már nem nagyon tudom megállni a spanyol epret, sőt,  a tavaszi hangulathoz egy mirelit erdei mix is megteszi, mert  ki kíván 15-20 fokban nehéz csokis tortákat? Most viszont ez tökéletesen passzolt a havas húsvéthoz,  az ombre meg nemcsak hajban divat, hanem tortában is. 

A szirmos díszítés sok fejtörést okozott, nem a technikája miatt, mert az  pofonegyszerű -  és mégis szuperlátványos -, hanem mert fogalmam se volt, mennyi tortakrémet igényel - rengeteg gyönyörű torta van fenn a neten, de olyat leírást véletlenül sem találtam, ami pontos mennyiséget adott volna meg - alapból mindenki durván sok vajkrémet készít, és ennyi. Úgy sem szerettem volna járni, hogy a torta hátulja csupaszon marad, vagy esetleg a lapok közé túl kevés krémet teszek, azután meg ott a rengeteg felesleges cucc, amit a fagyasztott gesztenyepüré miatt már nem nagyon lehet spájzolni... Némi térfogatszámítgatás után viszonylag jól belőttem a szükséges mennyiséget - és kiderült az nem annyira vastag bevonási módszer mint a ruffle cake-eknél, mert a kis krémpöttyöket el kell húzni késsel,  így nincs teletolva krémmel az egész felület. Meg kellett még oldanom azt is, hogy kerüljem ki a fullos vajkrémeket, mert azokért nálunk senki sincs oda, ezért azután a biztos eredmény érdekében nem tudtam kikerülni egy minimális mennyiségű zselatint sem - még így is borzasztóan kiadós ez a kisméretű 20 cm-es torta is, pedig cukor inkább csak a tésztájában van.

A szirmokhoz  egy tanács: fogjunk be valakit kuktának, mert úgy bevonni a tortát, hogy két pötty, letesszük a habzsákot, elhúzzuk késsel, azután megint két pötty, és megint  és . megint és megint s megint...szóval borzasztó sokáig tart. A másik jó tanács: az elkészített krémeket először hűtsük be, és tartsuk is hűtőben miközben sorra kerülnek, mert a kéz melegétől a bevonás alatt nagyon megpuhulnak egyébként is, és nehéz lesz velük precízen dolgozni.

 Hozzávalók: (20-22 centis formában, 16-20 szeletes tortához)

Hozzávalók: (2 db, 20-22 centis formához)

- apiskótához:

22 dkg liszt

35 dkg cukor

9 dkg holland kakaó

2 tk. szódabikarbóna 

1 tk. sütőpor

1 tk só

2 nagy tojás 

20 dkg  natúr joghurt

1,2 dl olaj

1 tk. vaníliakivonat

1csésze presszókávé

 

 

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a formákat alul sütőpapírral béleltem.

Az első hat hozzávalót összekevertem. 

A tojásokat  simára kevertem a maradék 4 hozzávalóval. A száraz hozzávalókat rászitáltam a nedves hozzávalókra,  simára kevertem. Kettéosztottam a tésztát, az egyik felét a hűtőbe raktam, majd egymás után  egyenként  30-35 perc alatt készre sütöttem a lapokat. A sütőt nem szabad kinyitni  egyáltalán a sütés alatt, mert összeesik a tészta. 30 perc után végezzünk először tűpróbát, a torta külseje ijesztően fekete, de nem azért mert megégett, hanem a rengeteg kakaó teszi :). Kicsit túlemelkedett nekem a szélük,  ezért kihűlés után kicsit kozmetikázni kellett, és felülről kb. fél cm vastagságban körben le kellett vágni a széleket. Ezután mindkét tortalapot vízszintesen kettévágtam, még így közel  2 centis  4 lapot kaptam.

-a krémhez:
2x25 dkg gesztenyepüré(cukrozott)
20 dkg vaj
5 dkg porcukor
plusz 1 nagy evőkanál holland kakaó
és 1 evőkanál porcukor


20 dkg gesztenyelekvár (elhagyható)

6 dl tejszín
2 habfix 
20 dkg natúr krémsajt
5 dkg porcukor
5 dkg vaj
4 lap zselatin

A 20 deka puha vajat habosra kevertem a kevés cukorral, majd belekevertem a teljesen kiolvadt gesztenyemasszát is. Elfeleztem a kémet, és az egyik feléhez hozzáadtam 1 nagy evőkanál holland kakaót és ugyanennyi porcukrot.

A zselatinlapokat 2 ek. vízbe áztattam. A krémsajtot habosra kevertem a porcukorral és a puha vajjal. A tejszínt két habfixszel az utasítás szerint kemény habbá vertem, majd hozzákevertem a krémsajtot is gyorsan kézi mixerrel. A megpuhult zselatint kis lángon felmelegítettem és miközben járattam a mixert, belecsorgattam a krémbe.

A gesztenyés és a gesztenyés csokis krémbe forgattam  a tejszínhabosból 20-20 dekányit, ezzel kész lett a háromféle krém.

A tortalapok közé sorban kb. fél centi vastagságban kentem a krémeket ( ehhez kicsit kevesebb, mint a fele kell) de a lapokat előtte megkentem gesztenyelekvárral is. A torta tetejét és külsejét  vékonyan bevontam a tejszínhabos krémmel, majd minden - a kimaradt krémek és a töltelék - ment a hűtőbe egy órára. ( Ha nem szilárdul meg rendesen a külső vékony krémbevonat, akkor díszítés közben maszatolni fog...)

Szerintem nincs olyan amatőr háztartás ahol van 3 egyforma fél centi átmérőjű habzsákcsőr, nálam sincs, ezért most nem tudom azt írni, hogy a krémeket szépen egyszerre habzsákokba töltöttem és feldíszítettem a tortát...A csokis krémmel kezdtem és a Zenker eldobható nejlon habzsákjait használom egyébként is, szóval először ezzel vittem fel két sort: két pötty egymás fülé, kerek végű késsel elhúztam a közepétől a pöttyeket. Újabb két pötty a "szirom" végétől, habzsák le, kés a kézbe ( ha esetleg picit nedves, akkor még egyenletesebb az eredmény)húzás, habzsák fel stb...Azután csere, új habzsák, csőr elmos, következő krém, majd ugyanígy a tejszínes, az utolsó. A szirmok készítéséhez pár fázisfotó itt, nem egy ördöngösség.

Annyiban számítottam el magam, hogy a torta magasságába - majdnem 8 centiméter - a tejszínhabos krémből nem fért fel már két sor, és mivel a tetején  ezt tettem legbelülre, oda is kevés kellett, ebből kimaradt pár evőkanál.

A tortának jót tesz a hűtés és egy kis pihenő, másnapra értek össze jól az ízek, aki szereti a gesztenyét, a csokit, meg a tejszínhabot, az biztos nem fog csalódni :).

Karácsonyi torták- Fatörzs torta (műelemzés)

Megvan még az alkotó tavalyi fatörzse? Az alapok ugyanazok (recept is itt található) azonban átütő koncepcióváltás tapasztalható. A megszokott, hagyományos formából kitörő művész újraértelmezte az fatörzs fogalmát: az ezerszer ismételt klisé helyett horizontális síkban helyezte el az alkotást, amit akkor lehetne igazán értékelni, ha ehhez nem egy Pierre Hermé nevű cukrász adta volna az ötletet. Lépjünk túl azonban ezen a kényes problémán és vizsgáljuk meg a művet a maga valóságában: a gondosan évgyűrűzött rönk körül pszichedelikus gombák virulnak, harsányzöld fűszálak jelképezik az élniakarást és az ég felé törekvést, és a burjánzó Életet jelképező virág ( insider  információink szerint: apró szulák) kezdi körbefonni a halott objektumot. A koncepciót árnyalja egy furcsa, gülüszemű állat felbukkanása a peremen, melynek szimbolikája nem tisztázott, azonban megállapítható, hogy a tavalyi fatörzshöz képest az idei karácsonyon kissé fantáziadúsabb, bár megjelenésében statikusabb - és hogy is fejezzem ki, Pierre Hermé ötlete ide vagy oda - némiképp hatásvadász, a giccs határait feszegető  alkotás született. 

A műelemzés nem tud mit kezdeni a birtokába jutott hangfelvételnek, mely a mű születése közben készült, de a koncepció teljes megértése kedvéért közzétesszük:

 Én: Oké, akkor amíg összeállítom a tortát, addig csináljátok meg a marcipándíszeket!

Segéd1, 2,3: (továbbiakban S1,S2,S3):Hol a marcipán?

S1,S2,S3:Hol az ételszínezék?

S1,S2,S3:Hol a vágódeszka?

S1,S2,S3:Hol van kés?

S1: ..és milyen gomba legyen?

Én: Hát piros pöttyös, természetesen...

S2: De hogy csináljam a gombát, anyaaaa....????

Én: Látod így gombócolod, azután egyik felével odalapítod a tányérra, kész is a kalapja.

S3: Oké, én csinálom a pöttyöket

...

 

Én: Ez nem fű...

S1: Már miért ne enne fű??

Én: Vastag. Úgy néz ki, mint egy bokor.Nem bokrot kértem, füvet.  És vegyetek elő kést, én nem érek rá, úgy normálisabb a széle. Nem ilyen cakkos...

S1:Ne kritizáld a füvemet, ezek teljesen jó füvek!!!

Én: Csináljatok szép gombákat és füveket, majd megszavaztatom az olvasókkal, melyik a legszebb.

S2: Néééézd Apa, direkt elrontja a gombáinkat!! Azok nem is pöttyök, hanem plecsnik!!Azt akarja, hogy az övé nyerjen!!!

S3: Persze, mert a Te gombáid kalapja mind béna..na és a tönkje... ez nem csiperke, bocskora is kell!

S1: Jó, akkor te csinálod a bocskorokat.

S3: Nem vagyok cipész.

S1,S2: HA-HA.

...

S1: Így üres lesz a torta teteje. Kell rá valami.

Én:Nem, nem kell.

S1: De kell. Egy növény, ami felfut rá, folyondár.

Én: De ez nem trópusi erdő!!!

S1: Oké, akkor egy virág. Csinálok egy apró szulákot.

Én: Miiiiit??

S2 ésS3: Igen, igen, az nagyon jó lesz.

S3: Én pedig csinálok egy gyíkot.

Én: Nem, nem,  nem teszünk a TORTÁMRA hüllőket.

....

S1: Na tessék látod milyen szép virág.Neked csináltam.

Én: Ez apró szulák??? Városi gyerek, látszik, sose kapáltál. Az nem is ilyen. Nem ilyen a szirma.

S1: De akkor is szép. Tedd fel.Persze, nem is értékeled, hogy milyen szép virágot csináltam NEKED.

S3: Kész a gyík.

S2: Ez nem is gyík!! Ez úgy néz ki, mint Ned varázsgőtéje a rajzfilmben.

S3: Jóóóóó,  akkor legyen gőte.

Én: Nemár, azt akarod, hogy tényleg feltegyem rá..........?

S3: (nagyon cuki nézéssel): Anyaaaaaaaaa.....

Nehéz a művészek élete.

Mogyorós-vajkaramelles-csokoládétorta & Rachel Allen könyvajánló

Bár szerintem többévnyi lemaradásom van a tévészakács-sorozatokban (is), és a lemaradás egyre csak nő, az utóbbi időben Nigella, Jamie ésHugh helyett inkább Rachel Allen műsorait próbálom elkapni. Most, hogy az itthon  megjelent könyvét lapozgattam,  rá is jöttem, miért ez a szimpátia: mert nincs benne semmi modorosság és erőltetettség, közvetlenséget és egyszerűséget sugároz, nyugodtan lehetne bármelyikünk szomszédasszonya, aki hétköznapi egyszerűséggel, de  változatosan főz. Pont ilyen a szakácskönyve is, A család kedvencei ( T.bálint könyvkiadó ). Nem mondanám alapszakácskönyvnek, hiszen szükséges hozzá némi előképzettség, de a receptjei tökéletesek olyanoknak, akik ki szeretnének kicsit lépni a megszokott konyhai sablonokból, de nem akarnak rögtön egzotikus hozzávalókkal teli, bonyolult receptekkel birkózni, hanem szeretnék változatos, egyszerűen elkészíthető, ötletes ételekkel elvarázsolni a családot, olyanokkal, amire azt mondhatják: nahát tényleg, ez nekem is eszembe juthatott volna... A könyv tematikusan csoportosítja a recepteket, különféle családi eseményekhez és alkalmakhoz igazítva, emellett van benne jópár alaprecept is a rántástól a sós-édes tésztákig.

Nálunk persze mindjárt egy édességre esett a választás, ami nem csoda, megvolt az apropója, a gyermekmunka igénybevételével betakarított idei mogyorótermés….

Hozzávalók: (26 cm-es kapcsos vagy kerámia formához, 12-16szeletet ad ki)

25 dkg liszt

12,5 dkg vaj

2,5 dkg porcukor

1 kis tojás felverve

10 dkg barnacukor

3 ek víz

5 dkg vaj

75 ml tejszín

15 dkg durvára aprított, megpirított  mogyoró

20 dkg étcsokoládé

2 dl tejszín

A lisztet és a hideg vajat aprítógépben morzsásítottam, majd kézzel gyorsan homogénre gyúrtam a cukorral és a felvert tojással. Centis koronggá lapítva folpackban 20 percet pihent a hűtőben.

A hűtőből kivéve kézzel pár perc alatt átgyúrtam és 2 réteg folpack között 30 cm átmérőjű körré nyújtottam.( kb. 3 mm vastag lesz így a tészta) ( Ha a széle törne, akkor a 26-os formával ki is vághatjuk belőle a forma aljának megfelelő méretű tésztát, a maradékot pedig vékony hurkává sodorjuk és abból képezzük körben a peremet.)

A tésztára sütőpapírt tettem, lencsét öntöttem rá, és 180 fokon 20 perc alatt készre sütöttem(vaksütés), de az utolsó 2 percben kiöntöttem a sütőlencsét és kivettem a sütőpapírt.

A cukrot lábasba raktam, rákanalaztam a vizet, és keverés nélkül kb. 10 perc alatt közepes lángon karamellizáltam. A tejszínt felforrósítottam, a karamellt lehúztam a tűzről, ráöntöttem a forró tejszínt (óvatosan, nehogy nagyon felbugyogjon), elkevertem, és visszatettem kis lángra, hogy teljesen összeolvadjon, majd a legvégén hozzáadtam a vajat. A durvára vágott mogyorót a tésztára terítettem, ráöntöttem a karamellt és hűlni hagytam.

A tejszínt felforrósítottam és a kockákra tördelt étcsokira öntöttem. 5 percig állni hagytam, simára kevertem, majd a torta tetejére öntöttem. Nem kell hűtőbe rakni, csak hűvösebb helyen 2-3 órát hagyni megdermedni.

Duplacsokis kenyér

Nem is duplán szerintem, hanem inkább triplán és nagyon-nagyon. Eddig is tudtuk, hogy az amerikai receptek alapján készült sütik  egyik durva véglete a tíz dekánként ezer kalória, de valljuk be őszintén,  nem esnek jól ??? De, nagyon is jólesnek. Mert finomak. Mert édesek. Mert tele vannak vajjal. Cukorral. Csokival. És megérdemlünk néha valamit, ami jó,  erkölcstelen, és hízlal ? IGEN.

A Baked fiúk második könyvükben csupa amerikai klasszikust idéztek fel, és nekem úgy tűnik, még rátettek a klasszik receptekre egy lapáttal. Nálunk még nem fordult elő, hogy valamiből, ami csokis, két szerény szelet után, - egy nagy bögre tejjel, csakhogy legyen a vacsorában valami, ami egészségtudatosnak minősíthető - a gyerekek felállnak az asztaltól és azt mondják: "köszi Anya, ez szuper, de egyszerűen nem tudok többet enni...." - pedig mogyoróvaj nem is volt hozzá. Így tulajdonképpen  két legyet ütöttem egy csapásra: a kenyér másik  fele szuper desszertalap maradt fagyihoz.

Mindemellett a hozzávalók listája - talán az összesen 20 dkg cukrot kivéve - nem is igazán rémisztő, elkészíteni - lévén hogy igazi jó amerikai módra csak mindent össze kell keverni - igazán egyszerű. A cukrot pedig, szokásommal ellentétben  nem csökkentettem le, és szükség is van rá a rengeteg kakaó miatt. Az egyszerű hozzávalók és az egyszerű elkészítés ellenére egy magasabb osztályú sütemény kerül ki a sütőből - ez az igazi mesterek titka.

Hozzávalók:

15 dkg nádcukor

12 dkg kakaópor

6 dkg liszt

5 dkg cukor

1,5 tk. szódabikarbóna
1 csapott tk. sütőpor

1 tk. só

2 tojás plusz egy tojássárgája

2 dl tej ( A receptben író van, egy éve nem látok sehol...)

1 tk. vaníliakivonat

1,2 dl étolaj

20 dkg étcsoki

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

Az első hét hozzávalót egyenletesen elkevertem. A következő négy hozzávalót kézi mixerrel simára kevertem, majd fokozatos, lassú sugárban a mixer legkisebb fordulatán a száraz hozzávalókhoz öntöttem . Csak addig kell keverni, míg sima lesz, nem kell túlkeverni! Az apróra tört étcsokit fakanállal forgattam bele.

Szögletes, 22X12-es, kilisztezett és vajazott kenyérformában sütöttem, pontosan a recpet szerinti egy óra tíz percig, ekkor már jó volt a tűpróba. 

Először lassan mozdul a tészta, de azután gyönyörűen felemelkedett, kitöltötte teljesen a formát. Úgy a 40. perctől kezdve takartam a tetejét, mert a sok kakaó miatt ijesztően feketének nézett ki - mintha égett lenne, de hogy átsüljön, az utolsó 10 percben levettem az alufóliát. Kisülés után 10 percig a formában hűlt, majd rácsra raktam ki. Ekkor a külső "héja" vékony és picit  ropogós,  másnapra, alufóliába csomagolva volt szerintem tökéletes, ekkor egyenletes, nagyon csokis, sűrű, de mégsem fojtós, tömör gyönyörűség lett belőle.

Legközelebb a csoki fele megy a tésztába, másik fele pedig csokis bevonatként kerül a süti tetejére.

Karácsonyi torták III. (műelemzés, recepttel)

A klasszikus témaválasztáshoz klasszikus forma dukál: az alkotó nem tért le a hagyományos útról, amikor egy expresszívebb, nonfiguratív forma helyett a fatörzsábrázolást választotta a francia karácsonyi fatörzstortához (aka Buche de Noel) Sőt, további komor kereteket jelölt ki a hagyományos csokoládékrém melletti kiállásával, hiszen így a forma és a beltartalom könnyen  hétköznapi utánzássá silányíthatja a sütemény külső megjelenését. Ráadásul ott lebegett a übergiccs habcsókgombák csalogató csapdája, amit csak erős túlzások igénybevételével lehet más, nem hétköznapi magasságba emelni. De művészünk inkább az elegáns, nemesen egyszerűsítő értelmezés mellett voksolt:  kellemesen lágy, natúr marcipánból készült indák és borostyánlevelek teszik mozgalmassá az összhatást, jelképezve egyúttal az újjászületést, a Zélet nagyszerű burjánzását. Az összbenyomás mindezek ellenére mégis az, hogy alkotónk a pár napon belül elkészült művek utolsó darabjára kissé megfáradt, magába fordult, és elveszítette játékos lendületét, amelyet nem ellensúlyoz a torta oldalán felbukkanó, vicceskedő  kukac sem.

Hozzávalók: 

a piskótához:

5 tojás sárgája

3 tojásfehérje

5 ek. cukor

3 dkg olvasztott vaj

7 dkg liszt

3 dkg kakaópor

1 késhegynyi sütőpor

1 dl frissen csavart narancslé

1 ek. porcukor

-a krémhez:

5 tojás sárgája

15  dkg cukor

5 ek víz

15 dkg étcsokoládé

3 dkg kakaópor

25 dkg vaj

5 dkg porcukor

- a díszítéshez: 15 dkg marcipán

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

2 tojás szétválasztottam, három egész tojást és 2 sárgáját a cukorral  kézi robotgéppel 10 perc alatt világos, habos krémmé kevertem, a végén hozzáadva a vajat is. A lisztet, kakaót, sütőport hozzászitáltam és óvatosan forgatva sima tésztává kevertem. Sütőpapírral bélelt 30X32 cm-es tepsibe simítottam és 180 fokon 10 perc alatt megsütöttem.Ezalatt  a narancslevet és a porcukrot kicsit beforraltam, a kisült piskótát meglocsoltam vele, majd sütőpapírostól feltekertem és hagytam kihűlni.

( A tojássárga arányának növelése, plusz a vaj (vagyis a plusz zsíradék) puhábbá és könnyebben és szebben tekerhetővé teszi a piskótát.)

A vízből és a cukorból kis lángon szirupot főztem - nem kell sokáig főzni, elég ha felolvad a cukor és picit besűrűsödik a folyadék.Az étcsokit a mikróban 1 perc alatt, kétszeri keveréssel megolvasztottam. A szirupot  hűlni hagytam.A tojássárgáját kézi mixerrel felvertem és közben fokozatosan belecsorgattam a meleg szirupot( óvatosan, nehogy összerántsa a tojást) és habosra vertem. A vajat is habosra kevertem a kevés porcukorral elkevert kakaóval, hozzákevertem az étcsokit, majd apránként a tojásos krémet.

A piskótát megtöltöttem a krém kétharmadával, a tekercs 1/3-át ferdén levágtam, oldalról a hosszabbik részhez illesztettem és így vontam be kívülről, eltakarva a krémmel az illesztést is.

A díszatés natúr marcipánból készült.

A piskóta fejből, a krém pedig a klasszikus fatörzskrém jól megemelt étcsokitartalommal.

Csokitorta 4.0.

Végül csak besikerült egy igazi csokitorta; kellett is a kalória, mivel az ünnepelt és a haverok 4 órán keresztül bozótharcoltak egy fedezékekkel és  torlaszokkal telepakolt ex-libaneveldében és a környező métermagas gazban, így ezután  nagyjából tizenöt perc volt szükséges a 20 centis formában sütött, súlyos, baracklekvárral nehezített, tejszínes-csokikrémes torta eltüntetéséhez. Milyen jó is volt látni :) ...

Hozzávalók: (20-22 cm-es forma, 12-16 szelet)

12 dkg vaj

10 dkg étcsoki
30 dkg barackdzsem
12 dkg cukor

2 nagyobb tojás

15 dkg liszt és belekevert 1 púpozott tk. sütőpor

-a krémhez:

20 dkg étcsokoládé

3,5 dl tejszín

1 habfix

1 ek porcukor

A világ legegyszerűbben elkészíthető csokitorta lapja úgy néz ki, hogy a vajat összeolvasztjuk egy lábasban a csokival, és azután sorban belekeverjük az összes többi hozzávalót. A lisztet nem árt átszitálni a sütőporral, és a tojást is szeretem inkább kettéválasztani, és a habbá vert fehérjét  a legvégén óvatosan hozzáadni, mert így picit levegősebb szerintem, de ehhez a variációhoz nem kell ragaszkodni, működik teljesen a "keverjünk sorban össze mindent" figurával is.
Ezután 20 cm-es (22-es vagy 18-as is jó) sütőpapírral bélelt formában 180 fokra előmelegített sütőben 45-50 perc a sütési idő, a tűpróbával jó biztosra menni, és az utolsó 10 percben lehet takarni is kicsit a tésztát.
Ezután rácson hűtjük 20 percet a formában, és azután a formából kivéve a teljes kihűlést is meg kell várni a töltéshez.

A krémje a ganache-hoz hasonlít, de hogy ne legyen nagyon sűrű, mert a torta tésztája eléggé komoly cucc,  kicsit változtattam az arányokon, és a tejszínt részben felvertem.
1,5 dl tejszínt felforrósítottam ( ne forrjon, mert különben összerántja a csokit, de legyen egész forró: a tűzről levéve várjunk 1-2 percet ) és az apróra tört étcsokira öntöttem, hagytam öt percig állni. Addig a maradék 2 dl tejszínt habbá vertem a porcukorral és a habfix-szel. Az étcsokis tejszínt simára kevertem, és a kézimixer legkisebb fokozatán egyenletesen belekevertem a tejszínhabba. Félórára a hűtőbe raktam a krémet. Ezután a
tésztát 3 lapba vágtam, a legfelső  lapot a forma aljára raktam ( így a legsimább felületű, eredetileg legalsó rész kerül felülre, így könnyebb bevonni), rájött a krém fele,  majd a középső lap óvatosan megnyomkodva, a krém másik fele - 3 evőkanálnyi krém kivételével -  és a felső lap is. Hogy majd a tetejét bevonó réteg egyenletesen terüljön, és ne folyjon le a forma és a torta közötti kis réseken, kevés krémmel teljesen a forma széléig kisimítottam a torta felső szélét - a piskótára nem kell kenni, csak épp annyit, hogy ne legyen hézag a tészta és a kapcsos forma széle között.

Bevonó:

0,5 víz

0,4 dl tejszín

7 dkg porcukor

2 dkg kakaópor

1,5  lap zselatin

A  zselatinlapokat  2 kanálnyi vízben megpuhítottam. A többi vizet és az összes többi hozzávalót simára kevertem és felmelegítettem - forrnia nem kell, és nem is kell nagyon keverni, ne legyen buborékos, mert akkor nem lesz sima, tükörszerű a felület. A puha zselatinlapokat hozzáadtam, hagytam félórát hűlni, majd  a torta tetejére öntöttem. Most majdnem tökéletes lett a máz, ahogy a csokis-ribizlihabos tortánál már elregéltem :), ez a mennyiség pedig pont elég volt a 20 cm-es formához.

A viszonylag hosszabb sütési-hűlési időtől eltekintve az összes művelet nincs fél óra, viszont a krémmel 3-4 órányi hűtés kell ahhoz hogy jól vágható legyen a torta.

A torta tésztájának receptje módosítgatott Nigella - itt csináltam először csokitorta címszó alatt - , a máz pedig a korábbi.

Csokis-ribizlihabos torta

Idén az ünnepelt passzolta a totális csokis verziót, a tavalyi fullos csokitorta, úgy látszik sok volt a jóból. Először "valami joghurtos, de ribizlivel" volt a feladat, de idén ettünk már pár hasonló ribizlis süteményt, így a krém maradt csak joghurtos, és mellé kellett valami ütősebb tészta. Sikerült találni...

Kicsit megrettentem a közel fél kiló cukortól, ami a recept szerint belekerülne, és csaltam is le belőle kicsit, de  úgy gondolkodtam, ha 16 szeletet veszünk - és mivel 26-os formában sült, simán kijött belőle ennyi - akkor az végülis fejenként annyi cukor sincs, mint egy nagy  limonádéban... És azért valljuk be, egy ilyen brutál tészta ízben igenis veri a sima piskótát. Emellett  pofonegyszerű, a muffinsütés mintájára úgy készül, hogy a száraz hozzávalókat összekeverjük a nedves hozzávalókkal.
A méret miatt viszont két 26 cm-es formát használtam, az egyikbe a kész tészta 2/3át, a másikba a maradék egyharmadot öntöttem, és így sütöttem ki, mert féltem, hogy a sűrű tészta nem fog rendesen megemelkedni egy formában készítve. ( Az eredeti receptben két  20 cm-es formában sütve négylapos a torta.)
A bevonómázba pedig egyszerűen beleszerettem, ilyet fogok most használni minden sütire, ahol csokimáz az előírás. Ez a torta most olyan magas lett, hogy a krémmel együtt már kiemelkedett a formából, így nem lett teljesen tükörszerű a bevonat, és kicsit korán öntöttem rá a mázat, emiatt  spontán lefolyogatott körben, de nem panaszkodott senki.

Hozzávalók: ( 3 26 cm-es lap jön ki belőle)
 22 dkg liszt
35 dkg cukor
9 dkg holland kakaó
2 tk. sütőpor
1 tk. sütőpor
1 tk só
20 dkg  natúr joghurt
1,2 dl olaj
2 nagy tojás
1 tk. vaníliakivonat
1csésze kávé

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a formákat alul sütőpapírral béleltem.
Az első öt hozzávalót összekevertem. A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját simára kevertem a többi 4 hozzávalóval, a fehérjéket habnak felvertem.(mAzmeredetei recept szerint ezt nem kellett volna, viszont este kilenckor kiderült, hogy nincs itthon szódabikarbóna. ) A száraz hozzávalókat rászitáltam a nedves hozzávalókra, f simára kevertem, majd két részletben, alulról felfele forgatva hozzákevertem a tojáshabot is. A nagyobb adag tészta 35 percig, a kisebb csak 20 percig sült, tűpróbával érdemes ellenőrizni az állagot.

Krém:

800 gr natúr joghurt, 12 órán át szűrőben lecsöpögtetve
25 dkg ribizlidzsem/zselé
4 dl tejszín
2. ek porcukor
1 csomag lapzselatin
 5 ek víz

A lapzselatint a vízben megáztattam, majd óvatosan felmelegítettem, míg a zselatin teljesen fel nem olvadt.

A tejszínt kézi mixerrel a porcukorral habbá vertem, hozzáadtam a ribizlidzsemet, a sűrű joghurtot, majd a már langyos zselatint is a mixer legkisebb fokozatán. Volt még kevés ribizlim is itthon, az első rétegre elfelejtettem szórni, így viszont jutott belőle a torta tetejére is.

A vastagabbik lapot kettévágtam, de a kapcsos forma segítségével állítottam össze a tortát, mivel a három lap közé töltött  krémnek szilárdulnia kell. A torta tetejét nem vontam be a krémmel, csak pár kanálnyit tettem félre az oldala vékony bevonásához. Ez a zselatin mennyiség könnyű, habos krémet eredményez, szilárdul ugyan a hűtés során, de kenhető is, ha szükséges.

Máz: (az eredeti recepthez képest feleztem a mennyiségeket és bőven elég volt)

0,8 dl víz

0,7 dl tejszín

10 dkg porcukor

3 dkg kakaópor

2 lap zselatin

A  zselatinlapokat  2 kanálnyi vízben megpuhítottam. A többi vizet és az összes többi hozzávalót simára kevertem és felmelegítettem - forrnia nem kell, és nem is kell nagyon keverni, ne legyen buborékos, mert akkor nem lesz sima, tükörszerű a felület. A puha zselatinlapokat hozzáadtam, hagytam félórát hűlni, majd  bevontam vele a tortát. Azóta használtam mégegyszer ezt a bevonatot, kevésbé magas tortára, kapcsos formában, tökéletes lett. Érdemes addig várni  bevonással, amíg a máz sűrűsödik picit a zselatintól.Vízszintes, hideg  felületen ekkor még szépen terül, nem kell semmivel sem kenegetni, húzkodni sem. Hűtés után sem képez gumiszerű bevonatot a torta tetején, és gyönyörűen lehet vágni minden forróvizes-késes hókuszpók nélkül is. Majd a következő tortán megmutatom.

A torta tésztájának receptje kis átalakításokkal innen jött, a máz pedig erről az oldalról.

Csokitorta 3.0.

Viszont cukor összesen csak 4 dkg van  az egész tortában, abszolút diétás, főleg, hogy  egy vékony szelet után 3 napig nem kíván az ember lánya csokoládét egyáltalán. Esetleg... még egy kicsi szeletet ebből a sütiből.

Ennél a csajnál láttam a receptet - sose értem, mi vezet valakit, hogy olyan videót tegyen fel a netre, amin tortakrémkavarás közben zenére riszál, de hát ettől tarka a világ -  , és  igazából a mázba szerettem bele....

Hozzávalók: (24 cm-es formához)

kekszalap:
10 dkg zabkeksz (Győri Édes)
10 dkg mogyoró
2 ek. porcukor
3 ek. kakaó
6 dkg olvasztott vaj

csokikrém:

25 dkg étcsoki
3 dl tejszín
2 egész tojás
1kk. vaníliakivonat
csipet só

máz:
5 dkg étcsoki
2 ek. tejszín
1 ek méz
1 ek. víz

A sütőt 175 fokra előmelegítettem

A kekszalaphoz mindent betettem egy aprítóba, és addig daráltam, amíg a mogyoró is egészen aprószemű lett a keverékben; hozzáöntöttem az olvasztott vajat, elkevertem és a kapcsos tortafomába egyengettem úgy, hogy 3 centis pereme is legyen. 10 percig sütöttem az alapot 175 fokon, rácsra téve  kihűtöttem.

A krémhez a tejszínt felforraltam, a felaprított csokira öntöttem és pár perc állás után egy kanállal simára kevertem. Beleütöttem a két tojást, hozzáadtam a vaníliakivonatot, sót,  összekevertem, igyekezve, hogy ne verjek bele sok levegőt, mert akkor ronda buborékos lesz majd a süti teteje. (A kekszalapra öntöttem a krémet és 175 fokon 20 percet sütöttem. (Ha sok a buborék, egyszerűen óvatosan az asztallaphoz kell csapkodni a formánkat párszor mielőtt a sütőbe tennénk.) A sütés végére kicsit megemelkedik a krém, de a hűlés során szépen visszalapul.

A mázhoz a tejszínt a vízzel és a mézzel  felforrósítottam, az aprított csokira öntöttem, simára kevertem. A  kihűlt torta közepére öntöttem,  körbeforgattam a formát - ha ez jól sikerül, nem is kell semmivel hozzányúlni, szépen, fényesen, egyenletesen és   hajszálvékonyan terül el  a torta tetején.

Hűtőbe ne tegyük, a ganache krém kemény lesz; tökéletes úgy kb. 2 órai pihentetés után, akkor még szebben vágható, mint ahogy a képen sikerült.

Mandulás-csokis körtetorta (gluténmentes)

Méltatlanul mellőzött téli gyümölcs nálunk a körte. Pedig szereti mindenki, - jó, most is volt kivétel, a Nagyobb mondta, hogy igen, szereti, csak a sült körtét nem,  ezért ő a közöket ette inkább - csak valahogy szegények olyan kis barnán-zölden, elhagyatottan szoktak  kuporogni a zöldségpultokon a virító Granny Smith-ek meg Jonatánok között. Ez itt most különösen szomorkodott az óriás olasz Vilmosok, meg Boscok között, pedig jóízű, vékonyhéjú, sülve (borzasztó...) sem széteső, csak hát kicsi, - pont ilyen sütikbe való -, nem is világlátott, itthoni termés. Meg is sajnáltam,  hazavittem, megsütöttem.

Hozzávalók: (20-22 cm-es formához)

8 dkg vaj

12 dkg étcsoki

1 tk instant kávé

1 tk. víz

1 kk. vaníliakivonat

3 tojás

12 dkg cukor

15 dkg darált mandula/ mandulaliszt

3 kisebb, ép  körte

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

A kávét, vizet, (elhagyhatóak, vagy lehet valami klassz kis alkohollal is megdobni inkább) a vajat és az összetört  étcsokit mikróban a legnagyobb fokozaton 2x30 másodperc alatt - közben megkevergetve - összeolvasztottam, hűlni hagytam. Közben a tojásokat kettéválasztottam, a cukor egyik felét a tojássárgákkal kevertem világos krémmé, majd a másik felét a fehérjékhez adtam fokozatosan, és kemény habbá vertem. A csokis keveréket a tojássárgás krémhez kevertem, hozzáadtam a mandulát is, majd három részletben beleforgatva,  óvatosan lazítottam a tésztát a fehérjehabbal.Sütőpapírral bélelt kapcsos formában 5 percre betettem a sütőbe, addig a körtéket félbevágtam, kis citromlével megkentem a vágási felületüket, majd a sütőből pillanatra kihúzott tészta tetején elrendeztem őket.(Így nem süllyedtek bele teljesen a tésztába, ami még így is kicsit magasabbnak bizonyult.)

35 perc sütési idővel a tészta kellemesen brownie-állagú, szaftos, de tökéletesen átsült volt, a körték jól bírták a meleget, nem engedtek levet, nem repedtek ki.A formában, letakarva hagytam kihűlni.

Nálunk egy fél vasárnap délutánt bírt ki, pedig nem is volt hozzá tejszínhab vagy más krémes-szirupos  kísérő.

Hozzávetőlegesen ez a tortaalap receptje.

Csokitorta 2.0

Mert ez most...öööö...szezonális.

A ribizli miatt.

Inkább a szülinapok miatt...

A korábbi torta egyszerűsített verziója, sima piskóta, hátulról előrefele készült étcsoki-ganache krém, ha lehet még nagyobb sikere volt, kicsit könnyítettem a krémen részben egy olvasói levél hatására; viszont az előre felvert tejszín miatt mégis látványosan nagy tömegű, cukor és vaj hozzáadása nélkül is - tiszta diétás...;) - jól kezelhető, nagyoncsokis-krémes torta lett belőle.


Hozzávalók: (12 szeletes, 18 cm-es forma)

-a piskótához:

5 tojás

5 ek. cukor

4 ek liszt, 1 ek. kakaópor és 1 csapott kk. sütőpor, átszitálva


- a krémhez:

3 dl tejszín

30 dkg étcsoki

1 habfix

A sütőt 175 fokra előmelegítettem
A tojások sárgáját kézi mixerrel 6-8 perc alatt halványsárga, sűrű habbá vertem. Fa lapáttal hozzáforgattam az átszitált liszt-sütőpor-kakaópor keveréket. Gyorsan habbá vertem a fehérjéket, és két részletben beleforgattam a piskótamasszába.

18 cm-es, alul sütőpapírral bélelt formában tűpróbáig - ez 25 perc volt- sütöttem. A kikapcsolt, kinyitott sütőben hagytam félig kihűlni, ezután vettem ki a formából, és rácson hagytam teljesen kihűlni.

A csokit apróra tördeltem és a mikróban 400 watton 3 perc alatt, kétszeri keveréssel megolvasztottam. A tejszínt egy habfix-szel majdnem teljesen keményre vertem, és míg járt a mixer keverője, belecsorgattam a megolvadt csokit., és már mehetett is a tortába.
Ezzel a krémmel töltöttem-borítottam a 3 lapba vágott piskótát.

A habfix csak biztonsági játék volt, de a torta alkalomra készült, így semmiképp nem akartam kockáztatni; ha a ganache megáll úgy, hogy utóbb verjük fel habosra a csoki-tejszín keveréket, meg kell állnia józan számítás szerint előre felvert tejszín plusz csoki sorrendnél is.

Csokitorta

Mert mi mást is kérhetne a nyárközepi szülinapos. Málnára, barackra, meggyre meg ribizlire majd tél közepén vágyik. És egy születésnapi torta nem arra való, hogy gyerekneveljünk, továbbá fel sem merül, hogy low-budget pudingszerű vagy nehéz és unalmas vajkrémekkel töltsük.
Úgy kábé fél kiló csoki és fél liter tejszín jó lesz, kisfiam?

Hozzávalók:(16 szelethez, mert nagyon kiadós)

a csokis-mogyorós piskótához:

5 tojás

5 ek. cukor

3 ek. liszt

1 ek darált mogyoró

1 k. holland kakaópor

1 kk. sütőpor

a ganache-hoz:

45 dkg étcsokoládé

5 dl tejszín

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

A tojások sárgáját és a cukrot robotgéppel sűrű világossárga habbá vertem. Lapáttal óvatosan belekevertem az átszitált lisztet, mogyorót és sütőport, majd két részletben beleforgattam a kemény habbá vert tojásfehérjét is.

18 cm-es, alul sütőpapírral szilikonformában 40 percig- tűpróbáig- sütöttem a piskótát, majd kiborítottam a formából és rácson kihűtöttem.

A csokit aprítógépben felaprítottam, a tejszínt felforraltam, belekevertem a csokit és simára kevertem. Hagytam szobahőmérsékleten kihűlni, azután kis időre hűtőbe raktam, de nem hagytam megkeményedni, hanem amikor már csak nagyon-nagyon sűrűn folyós, tejfölszerű volt, a robotgép habverő feltétjeivel laza krémmé vertem. Még egy kis hűtés után kentem a három lapba vágott piskóta közé és bőven jutott bevonni is a tortát. ( A lazítással óvatosan, mert ha túlverjük a ganache-t, grízes lesz.) Esélytelen, hogy teljesen sima felületet produkáljak, ezért inkább direkt kócos külsőt kapott a sütemény.

Ha szép fényes külsőt akarunk, akkor a krémmel bevont tortát épp csak annyira tesszük be a langyos sütőbe, hogy a krém felszíne megolvadjon.

Ha van maradék és a hűtőbe tesszük, fogyasztás előtt fél órával nem árt kivenni, hogy a krém ne legyen annyira kemény.
Kevésbé hedonistán 4 dl tejszínnel és 35 dkg étcsokival is nyugodtan beérhetjük.