A csemegekukoricát mindenki szereti. Persze nyáron, az igazi főtt a legjobb, de ilyenkor már se híre- se hamva. Annál jobb csak a tejeskukorica, frissen leszedve, nyersen. Ahhoz viszont más tulajdonát kell, hm, megsérteni, tehát ez csak 80-as évekbeli emlék. A fagyasztott viszont szerintem borzasztó. Így marad a konzerv, ami valamilyen - nyilván azonosíthatatlan és feltétlenül földönkívüli - oknál fogva a felhalmozott készletek ellenére szépen elszublimál a kamrából. Az utolsóból ez lett.
Hozzávalók:
1 csemegekukoricakonzerv
1 kis gerezd fokhagyma
2 dkg vaj
5 szelet bacon
2 dl tejszín
2 evőkanál aprított petrezselyemzöld
só
A vajon megropogósítottam a bacon-öket, majd kiszedtem és félreraktam őket. A visszamaradt illatos zsiradékon megpároltam a levétől megfosztott kukoricát a szétnyomott fokhagymával, a sóval és a petrezselyemmel, alá kevés vizet is öntve. A tűzről lehúztam, hozzáöntöttem a tejszín felét, összeaprítógépeztem - a botmixerem kudarcot vallott vele - aztán a maradék tejszínnel egy pillanatra összeforraltam. Mehetett bele a ropogós bacon, mellé friss fehérkenyér és kész.
Két tányérnyi adag.
Saját kreálmány.