Ropogós müzli vagy hogy hívjalak - házilag

Granola? Crunchy? Krokant? Mert ez a ropogós müzli.. hát ez nem mond el róla semmit.

Aki rendszeresen olvassa a blogomat, tudja, hogy nem szoktam ódákat zengeni az itt látható-olvasható ételekről. Nem azért mert annyira szerény - vagy álszerény - vagyok, hanem inkább a tények embere, egy anti-marketingszakember. Ami itt van, azt megettük, ízlett, jó volt, beszéljen a leírás, a fotó (valamennyire) más olvasó felnőtt emberek meg eldönthetik maguk, hogy megcsinálják-e ők is, vagy nem.

Szóval akkor most mit írjak erről a müzliről???

Hát hogy reggelizni kell. Lehetőleg gyorsan. És régen vajon lassabban múlt az idő? Mert még emlékszem a frissen forralt tejből készült tejeskávé reggeli illatára, a szendvics ízére(amit nem én csináltam), miközben anyám fonja a hajam, szól a 3/4 7-es valami, ami mindig akkor volt reggel a Kossuthon, ebből tudtam, hogy időben vagyunk, és emlékszem még az asztalterítő kék-sárga kockáira is.

Én már nem forralok tejet, csak melegítek a gabonapehelyhez, vitamin ugrik mellé egy fémdobozból, kanalazzatok gyorsan gyerekek; pedig nem is busszal megyünk. És mióta kiderült, hogy tanácsosabb lenne nem puszta kávéval indítani a napot, hát kanalazunk mi is, müzlit, mi mást. De az a száraz, fojtós müzlikeverék szóba sem jöhet, egyék csak a svájciak, ha már kitalálták. Csak ez a ropogós játszik, és mit mondjak, meg lehet unni, ráadásul összevissza kapni, megszeretünk egyet, aztán eltűnik, jönnek ígéretes újak, és kibontás után derül ki, hogy rémesek, arról nem is szólva, hogy a legszuperebbek lassan aranyárban vannak. Ezért mikor kiderült, hogy magvak kiválóan piríthatóak a gépben, már tudtam, rákerül erre a müzlire is a sor. Nem bántam meg, és bár Grenadine szerint a rántott csirke a legjobb, ami az Actifry-ban történhet, nekem ezután muszáj vitatkoznom vele.

Ui: Persze lehet egészségesebb volna biotönköly-búza kenyeret és frissen fejt kecsketejet reggelizni, de ki mondta hogy a méz nem egészséges? Vagy a zabpehely? Vagy a búzacsíra? Vagy a vörösáfonya?Vagy a szezámmag? Vagy a sárgabarack? Naugye...

Kipróbálom majd sütőben is, főleg hogy kis projektünknek hamarosan vége, és majd megosztom a tapasztalatokat, sajnos a kirángatjuk-kevergetjük fázis nem lehet majd megúszni...


Hozzávalók:

15 dkg zabpehely

6 dkg búzacsíra

6 dkg szezámmag

8 dkg tört mogyoró

20 dkg méz + 1 nagy evőkanál

7 dkg vaj

2 tk. vaníliakivonat

10 dkg szárított vörösáfonya

10 dkg aszalt sárgabarack felvágva





Összekevertem a gabonákat és a mogyorót és beleöntöttem a gépbe. A vajat a mézzel és a vaníliakivonattal kis lángon összeolvasztottam, meglocsolgattam vele a gépben lévő cuccot, vettem egy nagy levegőt és megnyomtam az ON gombot. Nem, nem lett massza, mint a rizsgombócok, kicsit fújdogált ki pár búzacsírát körben a gép, de ahogy egyenletesen elkeverte, ez a jelenség megszűnt, és szép lassan pirulni kezdett a keverék. 10 perc után már épp majdnem kész volt, ekkor meglocsoltam még egy nagy evőkanál mézzel, hogy az ismerős, mindenki kedvence kis ropogós müzligombócok sokasodjanak. Újabb 2 perc után sütőpapírra öntöttem a forró müzlit, szétterítettem és a kihűlés után hozzákevertem az aszalt gyümölcsöket is.


A zabpehely Kölln, a szezámmag és a búzapehely a dm natúrterméke, nem szponzorált, csak azért mondom, mert a drága hozzávalók ellenére 1 kg ilyen müzli házilag felébe se kerül a legdrágább hasonló bio-cuccoknak.


A Tefal és az Essencia főzőiskola támogatásával.

Rozmaringos-fokhagymás malackaraj

...és még azt is oda kellene írnom, hogy fehérboros szósszal, és vele sült krumpliból készült szaftos krumplipürével, de akkor úgy néznék ki mint egy nagyot mondani akaró étterem béna étlapja, úgyhogy inkább itt magyarázkodok.

Azt hiszem, a Naked Chef után nekem legjobban tetsző vidéki Jamie-s sorozatban láttam egy ilyen kemencés sültet, lehet, nyúlból, de az nem igazán lenne nálunk népszerű, sőt lehet a Kisebb még sírna is rajta egyet. Most viszont teljesen műsoron kívül gyönyörű malackarajt kaptam, mellétettem még egy kis bőrös tarját is, ami szerintem, ha lehet, még ízesebb lett, hiába, a zsír nem hazudik...Viszont a karajra gyermekeim kvázi csirkemellként tekintenek, ezért hajlandóak megenni, tehát mindenki elégedett lehetett.


Hozzávalók:

1, 5 kg bőrös malachús

2 ek olaj

12 nagy gerezd fokhagyma

egy marék rozmaring

2 dl száraz fehérbor

3 tk. só

bors

1 kg krumpli


A sütőt 200 fokra előmelegítettem. Igazából ilyen lassú malacot akartam sütni, de a szülinapi buli, szombaton teljesen lemerített, ( igen, 7 sikoltozó kislány - csak úgy maguktól, nem kínoztuk őket - novemberben a 4 fal között messze durvább, mint 12 kamasz a kertben meg az erdőben július közepén ) így elfelejtkeztem arról, hogy bekészítsem a sütőbe szombat késő este.

A húsokat egy vastag falú serpenyőben oldalanként 5 perc alatt kevés olajon körbesütöttem, úgy hogy a bőr szép hólyagos legyen, azután sütőpapírral kibélelt mélyebb tepsibe raktam, alájuk öntöttem a fehér bort, rájuk és mellédobáltam a fűszereket és a késnyéllel megroppantott fokhagymagerezdeket, jó szorosan lealufóliáztam a tepsit, sütőbe került. Egy óra múlva visszavettem a hőt 175 fokra, a fólia alá raktam a hasábokra vágott krumplit is és még egy óráig sütöttem. Az utolsó tíz percben rákapcsoltam a grillt, levettem a fóliát és kicsit megpirítottam még a húsokat.

A krumpliból, a rengeteg pecsenyeszaft egy részéből és kevés sült fokhagymából krumplipürét turmixoltam.

A hús mennyisége nem tévedés, mert a malachús nagy víztartalmú, sok a veszteség, ráadásul bőrös karaj ide vagy oda, a bőre-zsírja nálunk a macskáké lesz, bevallom töredelmesen.

Ui. A következő szezonra mindenkinek ajánlom kúszórozmaring beszerzését. Messze drágább egy szép példány, mint a hiperes rozmaringok, viszont utóbbaiakkal ellentétben él, hajt, növekedik - egy nagy cserépben - , még most novemberben is virágzik, pedig a garázs az átmeneti fagymentes otthona; megért minden egyes forintot.

Kesudiós csirke

Folytatódik a kísérletezésem a szerkentyűvel, ami azt eredményezi, hogy az eddigi bevásárlócetlik meg receptes cetlik mellé a lakás legváratlanabb helyein bukkannak fel különféle lefirkantott ötletmorzsák arról, hogy mit dobáljak egymás után a gépbe. Néha nem kis talányt jelent ezek újra elolvasása, de ez a thai beütésű recept már a kezdetektől várja a megvalósulást, és igazán jól sikerült első próbálkozásra is, holott például a marhahúsos receptekkel már több kört futottam, de még nem vagyok elégedett az eredménnyel.

Hozzávalók (2-3 személyre) :

35 dkg csirkemell

5 dkg kesudió

2 ek. szójaszósz

fél dl száraz sherry

fél citrom leve

1 dl víz

3 zöldhagyma

2 tk. reszelt gyömbér

2 tk petrezselyemzöld

1 mérőkanál olaj

pici só

A centis kockákra vágott csirkemellet egy órára bepácoltam a szójaszósz és a citromlé keverékébe. Ezután az Actifry készülékben előmelegítettem az olajat 1 perc alatt, a pácból kivett húskockákat 3 percig pirítottam, majd ráöntöttem a megmaradt páclevet, a sherryt, a vizet és hozzáadtam a reszelt gyömbért és késhegynyi sót (Mivel a szójaszósz is sós, és a kesu is sózott). 12 percre állítottam a gép óráját és félidőben utánadobtam a kesudiót és a felkarikázott zöldhagymát.

A csirke omlósan puha, de kívül kicsit pirult, amit nagyon jól kiegészített a kesudió, ami lágyabban roppanós lett ennyi idő alatt.


A Tefal és az Essencia Főzőiskola támogatásával.

Olaszos kesu, dió, mogyoró

Csináltam már ehhez hasonlót, a receptjét - eredetileg Nigellátólm és mostmár nekem is megvan a könyve - itt találtam, és most a tefalos projekt kellős közepén - melyre az jellemző, hogy ezerféle hozzávaló, hús, fűszer,alkohol, szárított és friss gyümölcs keveréke kavarog a fejemben és néha ki is sül belőle valami - hirtelen eszembe jutott, milyen hálátlan feladat is óvatosan pirítgatni a hozzávalókat, gondosan ügyelve, hogy ne kapjanak oda, álldogálni a tűzhely felett estébé. Nade.

Na de van ez a kis gépecske, megbízhatóan kavargat körbe-körbe komótos tempóban az egy darab spéci karjával, hát akkor kavargasson csak ő. Így is lett, és 10 perc alatt tökéletesen egyenletesen, ideális mértékben megpirult olaszos fűszerezésű snack-ot önthettem ki a táljából. Viszont akár van gépünk éppen vagy örökre, akár csak egy teflonserpenyőre hagyatkozhatunk, figyelmeztetésül elmondanám, hogy embertelenül addiktív eredmény sül (illetve pirul) ki belőle; ne hagyjuk elöl, kivéve ha egész nap fát vágtunk, vagont rakodtunk vagy rákhalásztunk, különben garantáltan körbepakolunk vagy 3000 kalóriát magunk körül.






Hozzávalók:

40 dkg vegyes csonthéjas
(nálam most 20 dkg dió, 10 dkg kesudió, 10 dkg sótlan földimogyoró)

1 ek olivaolaj

3 dkg vaj

rozmaring (1 tk aprított friss és 1 tk őrölt)

bazsalikom (1 tk. aprított friss 2 tk szárított)

oregano (1 tk. szárított)

kakukkfű (1 tk. friss 1 tk. szárított)

2 tk. só

3 tk. nádcukor

A fűszereket, sót, nádcukrot az olvasztott vajjal és az olivaolajjal elkevertem, ráöntöttem a gépben várakozó magvakra és 10 percig forgolódott az Actifryban. Ennyi.

Legközelebb kap még egy kis reszelt fokhagymát is, és a legvégén át fogom keverni pici sűrített paradicsommal is, hogy erősítsem az olasz vonalat.

A dió nagyon könnyen pirul, viszont a többi enyhén pirított mag volt, így pont egyenletesen jól pörkölődtek meg a hozzávalók.

Az eredeti recept utólagos vaj-fűszerkeverékbe forgatást javasol, szerintem így intenzívebbek lesznek az ízek.

Ha serpenyőzünk, akkor viszont tényleg fontos az állandó kavargatás, nehogy megkeseredjenek a fűszerek.

A Tefal és az Essencia Főzőiskola támogatásával.

Vadas gomba

A vadas a kedvenc ételem. De sajnos igazán csak úgy a legjobb, ahogy anyukám készíti. Természetesen még soha nem sikerült pont olyanra, a krumpligombóc pedig, úgy látszik, örök kísérletezés tárgya marad a konyhámban. Ha gyorsan akarok vadast varázsolni, akkor viszont nem marhahúst párolok, hanem gombából készítem el, és a barna csiperke ad még egy kis erdei ízt is hozzá. Más, igazi erdei gombák tökéletesek lennének hozzá, de én egyszerűen nem merek belőlük piacon vásárolni.


Hozzávalók: (2 személyre)


40 dkg barna csiperke

2 ek. olaj

1 nagy babérlevél

1 kk reszelt vöröshagyma

10 dkg répa

1 tk só

10 dkg petrezselyemgyökér

10 szem feketebors

3 szem borókabogyó

1 késhegynyi mustár

2 tk citromlé

100 gr tejföl

1,5 dkg étkezési keményítő




Az apró gombák nagyobbacskáit kettévágtam, megtisztítottam. Az olajat felforrósítottam az Actifry készülékben, utánadobtam a gombákat, kevertem egyet rajtuk, és 3 percig pirítottam őket. Ezután hozzáadtam a zöldségeket, sót, fűszereket és 2 dl vizet. 10 perc után pótoltam a maradék vízzel. Simára kevertem a keményítőt 3 ek hideg vízzel, hozzáadtam a mustárt, citromlevet, és újabb 10 perc elteltével behabartam vele a készülékben illatozó levet. 1-2 percnyi kavargatás, így összesen alig félóra alatt kész is volt az ebéd.

Ha a mártást a levesben főtt marhahúshoz passzítjuk, akkor pedig gombával vadított majdnem vadast kapunk.


A Tefal és az Essencia Főzőiskola támogatásával.

Csirke ratatuille

Nemcsak krumplit sütni jó a gömbölyű olajnélküli olajsütő, hanem minden más diétás jellegű sütésére is. Azért zsíradék nélkül nem lehet megúszni semmit, hiszen az íz-és aromaanyagok jellemzően zsírban oldódóak, de kevesebb zsiradék, kevesebb lelkifurdalás. Már akinek, persze :). Ha pedig a köret együtt sül a hússal és az még zöldség is, akkor viszont kötelező egy szép darab foszlós fehér kenyérrel vagy baguette-tel tunkolni a levet - visszalopni a még kapható szabadföldi zöldségekkel egy kis nyarat az ebédlőasztalra.

Hozzávalók: (4 személyre)

60 dkg csirkemell

1 kicsi padlizsán

1 zsenge cukkini

1 nagyobb zöldpaprika

egy fél, színes kaliforniai paprika

2 paradicsom

1 lilahagyma

2 gerezd fokhagyma

1 ek. olaj

1 dl száraz fehérbor

1 dl víz

1-1 kk. aprított bazsalikom, kakukkfű, rozmaring vagy

2 tk. provance-i fűszerkeverék

1 csapott tk. só

bors

A zöldségeket felkockáztam, a padlizsánt kicsit besóztam, a paradicsomot ki is magoztam, a fokhagymát vékony lapocskákra vágtam.
A centis kockákra vágott csirkemellet 5 percig kevergette a gép az olajon, majd hozzáadtam még a nem túl apróra vágott lilahagymát és további 2 percig pirítottam. Ezután hozzákerült az összes, kockára vágott zöldség, a fűszerek, a bor és a víz, 15 perc múlva pedig az asztalon gőzölgött a ragu. A zöldségek még épp kicsit roppanósak, a hús pedig omlós lett.



Ja és bár nem látom, hogy kuktaszerűen zárna a gépecske fedele, akárcsak a krumplisütésnél, itt is minimálisan lehet csak a konyhában érezni az étel illatát.


A Tefal és az Essencia Főzőiskola támogatásával.

Sültkrumpli - így még sosem

Teljességgel tudományos okokból kicsi és nem is reprezentatív közvéleménykutatást végeztem ismerőseim között sültkrumpli ügyben. Az, derült ki hogy a világ, szerencsére, tarka; van aki nem csinál sültkrumplit, menjenek a Mekibe az elvetemültjei, ha ilyet enni akarnak. Mások, némi lelkifurdalással vagy anélkül, előveszik valaha oly trendi olajsütőiket és belemártják a krumplit két liter olajba. Megint mások csak kicsike, nem-is-sültkrumpli-aprókocka-krumplit kevergetnek teflonban, a kompromisszumos csapat pedig (idetartozom én is) vizet forral, hasáb vagy steak-krumplit újraforrásig előfőz, lecsorgat, leszárít, sütőt forrósít, tepsit papíroz, krumplit néhány kanál olajjal kever, esetleg fűszerez és süt 200 fokon vagy 15 percig. Nem olyan bonyolult, de nem is olyan egyszerű. De csinálni muszáj, mert az Y kromoszóma súlyos működési zavarai következhetnek be sült krumpli nélkül, és kinek jó az......?
Ha pedig netán kamaszodó Y esete forog fenn, akkor pedig egyszerűen kell a vitamin, amiben tudvalevő, a sültkrumpli aztán igen gazdag.

Ezért általános örömujjongás fogadta a bejelentésemet, hogy hazakerül egy ilyen kis gömbölyű szerkezet, és azzal szinte gyerekjáték lesz sültkrumplit csinálni, még azt se bánták, hogy közben néha próbálkozom benne rendes ételekkel is, ha ez a hobbim, hát tegyem, csak legyen krumpli elég.


Hozzávalók:

1 db Tefal Actifry készülék egyenesen a forgalmazótól

Essencia Főzőiskola (nem igazán krumplisütésre szakosodva egyébként, természetesen)

80 dkg hasábokra vágott krumpli

1 evőkanál napraforgóolaj

- a mártogatósakhoz:


francia:

1 kicsi padlizsán
1 kis cukkini
2 gerezd fokhagyma
1 kis fej vöröshagyma
2 paradicsom
1 zöldpaprika
provance-i fűszerkeverék
só



görög:

1 pohár kissé lecsepegtetett joghurt
10 dkg uborka reszelve
3 mentalevél
kis csokor petrezselyem
fél gerezd reszelt fokhagyma
egy kk. oregano
só
bors




amerikai:

5 dkg pirított dió durvára törve
15 dkg tejföl
1 evőkanál majonéz
2 dkg blue cheese
őrölt bors


A sütnivaló típusú krumplit megpucoltam, szép egyenletes hasábokra vágtam, betettem a készülékbe, meglocsoltam az egész 1 evőkanál olajjal, bekapcsoltam, aggódva figyeltem a meggondoltan kevergető gépet, azután végül is magára hagytam és összesen 40 perc után kivettem a sültkrumplit, szerencsére pár hasábot le is tudtam belőle fotózni.

A zöldségekből kevés olajjal ratatuille készült, provance-i fűszerezéssel, azután kicsit negturmixoltam, hogy mártogatós legyen belőle.

A görögös dip-hez a joghurtba kevertem az aprított és egyéb fűszereket, a fokhagymát és a lereszelt uborkát.

Az amerikai mártáshoz a diót serpenyőben szárazon kevergetve átpirítottam, durvára törtem, és összekevertem a többi hozzávalóval.


A Tefal és az Essencia Főzőiskola támogatásával.