Még nem késő

 by PO

Késő ősz, sőt! télelő van már, hiszen a második ádventi gyertya is ég. Ennek ellenére még mindig olyan szép padlizsánt látok a piacon, hogy eszembe juttatják a nyári jóféle padlizsán krémeket. Ne firtassuk, honnan kerül ilyenkor padlizsán, a lényeg, hogy még őrzi még a nyár ízeit, és az ára sem horror... Érdemes még próbálkozni egy padlizsánkrémmel, ha már a zavaros nyáron nem jutott eszünkbe.

Én a nyáron többféle krémet is kipróbáltam, mindegyik izgalmas kulináris kaland volt. Jött a nagy felismerés, hogy a sült fokhagyma egy ilyen ételben mondhatom, kötelező. Így persze szembemegyek azokkal, akik nyersen szeretik beletenni a fokhagymát, de legyetek már megértők: nálam ez a nyár egyik nagy felfedezése volt!

Jöjjön most itt két remek példázat. Amiket nem felejtettem el megörökíteni.

Az egyiket Ricsi séf egyik étlapja ihlette, ahol azt olvastam, hogy "füstös padlizsántatár"... Kíváncsiskodásomra Ricsi mindössze annyit válaszolt, hogy grillen sütjük meg a padlizsánt is, meg a fokhagymát is, és tartárral keverjük ki.

Nálam ez úgy valósult meg, hogy raktam a kerti főzőhelyemen egy nagy tüzet, elégettem egy kosár fát, majd ennek parazsánál megsütöttem a padlizsánt, mellette az alufóliába csomagolt egész fej fokhagymákat.

Cselek és fortélyok:
- közel azonos nagyságú padlizsánokat válasszunk, így szinte egyszerre sülnek meg;

- nem kell megszurkálni, de 10 prcenként mozgassuk meg, forgassuk, és tegyük a parázs fölött más helyre;
- a padlizsán sülésekor szükség van egy pirinyó égett, szenesedett héjra is, ezek teszik teljessé a parázson sütés ízélményét.

A padlizsánt megtisztítjuk, a fokhagyma gerezdeket kinyomkodjuk, összevegyítjük.
A rusztikusabb textúra érdekében villával is összetörhetiket. Ha valaki a simább krémet kívánja, aprítógépben is zúzhat. Én sót és borsot tettem bele.

No, a majonézzel is lehet játszani. A biztonsági játékosok készítsék közönséges napraforgóolajjal. Az ínyencek vállaljanak be egy jóféle csípős-fűszeres olívaolajat. Az igazi kalandorok próbálják meg hidegen sajtolt napraforgó olajjal. Mondom: nagy kaland!

Ez a változat nálam így mutatott:

Ez a másik recept egy törökös ízlésű padlizsánkrémet ad. 

Itt is parázson sütöttem a padlizsánt, meg a fóliába tekert fokhagymát.

A padlizsán tisztításánál külön vettem a kissé még keményebb (de megpárolódott) húsát, azokat felkockáztam. A lágy részt kikevertem a sült fokhagymával, sóztam, borsoztam, esetleg füstölt paprikáztam is, finomutalásféleképpen. Végül belekevertem a kockára vágott részét is.
Egy kissé darabos textúrájú krém lett az eredmény.
Mentás joghurttal tálaltam.

Ilyen lett:

Persze ezek a jó ízek mit sem érnének, ha nem valami vadkovászos kenyéren, pirítóson jeleníteném meg! Az év elején a régimódi gyökérkenyeremet megújítottam, majd a járványos-karanténos tavaszban csatlakoztam egy kovászolós szektához, de ez majd egy másik történet lesz...

Az év másik nagy felfedezése így néz ki:

Grillezzetek! Kovászoljatok! És a bezártságtól megnyúlt arcotok fényre derül!

Te milyen borral kínálnád?

Őszike

by PO

Folytatom.

Ott hagytuk abba, hogy megnyílt a Keszegsütő. Azóta köszöni szépen, jól van. Én is elpusztítottam már ott egy nagy kosár halat, nekem az első perctől a sült keszeg a nyerő. Úgy tűnik, a névválasztás is nagyon befolyásolja az embert.

Az elmúlt évben nem voltam túl aktív, de azért főzögettem, sütögettem, figyeltem a világ rezdüléseit. Feltűnt, hogy mára már egymást érik a mindenféle fesztiválok, ahol valamiféle gasztroötlet adja az esemény gerincét, azt pedig megfűszerezik néhány haknizenekarral - és a Nép örvendezhet. Akkora fesztiválláz tört ki a nyáron, hogy ilyen helyeken már nemcsak méltán felejthető zenei élményeket lehet találni, hanem egészen jóféléket is. Arra következtetek, hogy ezek a rendezvények egyre nagyobb költségvetéssel bírnak, egészen jó zenekarokat is meg tudnak fizetni.

De menjünk tovább a gasztro vonalon. Az év legfényesebbre koptatott dumája a "streetfood" volt. Hűvös távolságtartással figyelem az irányzatot -  megható az igyekezet, ahogy egyre tartalmasabb ételeket igyekeznek azok kezébe adni, akik az étkezésnek nem képesek megadni azt a 10 perc tiszteletet és figyelmet. Én nem szeretek utcán sétálva enni, nekem még az is gondot okozna, hogy egy egyszerű lángosevésnél hogy tartsam távol a bajszomtól a tejfölt.

Ebben a visszatérő posztban egy kenyérféle receptjét osztom meg. Nemrég kaptam egy meghívást Zsályától, aki egy kenyeres játékot gondolt ki. Rendszeresen sütök ilyet, fotóm is van, én ezzel játszom majd.

Ezt a kenyeret leginkább gyökérkenyérként emlegetik. Közös ezekben, hogy nem igényelnek dagasztást (gondos kidolgozást), képlékeny, lágy a tésztája, a bélzete sütéskor a nagy víztartalom miatt olyan rusztikus lesz.

Kedvcsinálónak egy fotó:

Jót derültem azon, hogy a pályázó kenyereket lehetőleg vegán környezetben kellene fotózni... Hát ezen ne múljon. Oda tettem a frissen sült bucik mellé az ősz utolsó rózsáit, a kép nem is lehetne ettől vegánabb.

Azért ajánlom ezt a kenyeret, mert egyszerű és gyors, jól ízesíthető, 4-5 napon át fogyasztható. Meg aztán finom is.

Ha kedvet kaptál hozzá, akkor egy konkrét recept:
Hozzávalók:
45 dkg BL55 finomliszt,
11 dkg teljes őrlésű búzaliszt,
10 szem olíva magozva,
1 ek szárított szurokfű (oregano),
4 tk só,
4,5 dl langyos víz (összesen),
2,5 dkg élesztő.

Az élesztőt megfuttatom kb. 1 dl langyos, cukros vízben.

A többi hozzávalót kimérem egy dagasztásra, kelesztésre alkalmas műanyag vagy üvegtálba.

Az olívabogyót felaprítom, hozzáadom.

Amikor az élesztő megfutott, az egészet összekeverem. Nem dagasztom simára, de azért egyenletesen elkeverem.

Szükség szerint 1-2 órán át kelesztem (20 °C feletti hőmérsékleten, letakarva).

A sütőt 250 °C-ra állítva bekapcsolom.

A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítom. Lisztezett kézzel téglaslapra húzogatom, többször hajtogatom.

A tésztát 3 részre vágom. Mindegyiket rúdra formázom, megtekerem, lisztezett tepsibe fektetem, megigazítom.

A sütőt 20 percig melegítem elő, majd ezen a hőfokon beteszem a sütni valót.

12 percig 250 °C-on sütöm, majd leveszem a hőfokot 150 °C-ra. Itt még 18 percig sütöm.

Kiveszem a megsült gyökérkenyeret, majd hagyom kihűlni.

A kész kenyér bélzete - a felületes dagasztás, az összetevők, a magas víztartalom, meg a holdfázis miatt - ilyen szokott lenni:

Néhány tipp:

A kenyér kihűlésig ropogós, csak törhető. Egy darabig még ilyen marad, de később megpuhul a kérge, attól kezdve szeletelhető is.

Ha nincs kéznél teljes őrlésű liszt, szoktam hozzátenni 1-2 ek tökmaglsztet, lenmaglisztet.

Olíva helyett mehet bele aszalt paradicsom is.

A fűszere lehet még bazsalikom, rozmaring is.

A következő poszt már húsokat is tartalmaz majd! :)