by PO
Erről az érdekes ételről egy 120 éves szakácskönyvben lehet olvasni. Érdemes, mert különlegesen finom étel, de a mai debreceniek már nem is emlékeznek rá.
Zilahy Ágnes úgy említi, hogy itt már évszázadok óta hagyományos lakodalmas étel. A cívis lakodalmakban első fogásként szolgálják fel.
Vajon milyen lehet? Ha első fogás, akkor leves? Nem leves, a jó Ágnes asszony a becsináltak között említi, amelyekről azt írja, hogy félig leves, félig főzelékfélék. Nemrég olvastam Fűszeres Eszternél is, ő pl. főzelékszerű, sűrűbb, rövidebb lével készítette el.
Mi úgy döntöttünk, hogy levesszerűen rekonstruáljuk, így egy mai ételsorban egyszerűen elfoglalhatja a helyét, ott, legelől. Nem tartottuk rokonszenvesnek a "jó zsíros, piros rántást", ezért azt el is hagytuk belőle.
Az ételt így készítettük el:
Két csirkét kis darabokra bontva 3 liter vízben feltettünk főzni, sóztuk.
Egy kis lábosban 2 db citromot karikákra vágtunk és 2 dl fehérborecet és 2 dl víz keverékében pároltunk.
Egy másik kis lábosban 25 dkg mazsolát pároltunk fél liter száraz fehér borban. (A recept szerinti cukrot kihagytuk.)
Amikor a csirkehús megfőtt, beletettük a megpárolt citromkarikákat (lé nélkül), és a gömbölyű mazsolaszemeket a borral együtt. Óvatosan megkevertük, együtt összeforraltuk és forrón tálaltuk.
A citrom mennyiségénél ügyelni kell arra, hogy minden tányérba jusson egy citromkarika. Óvatosan kell főzni, nehogy kifőjön a közepe.
A mazsolából érdemes többfélét vegyíteni, színes elegyet lehet elérni a nagy szemű arany mazsola, a vörösszőlő és a hagyományos mazsola vegyítésével.
A bor zamata is nagyon meghatározó. Szerintem ehhez az ízvilághoz a száraz hegyaljai (somlói) furmint, vagy hegyaljai hárslevelű illik.