Morzsás spagetti fenyőmaggal és mazsolával

Morzsás spagetti fenyőmaggal és mazsolával

(Spaghetti con la mollica, uvetta e pinoli tostati)

320 g spagetti
2 ek extraszűz olívaolaj
1 gerezd fokhagyma
4 db sózott szardellafilé
kb. 100 g házi kenyér lehéjazva, vagy durva házi morzsa
20-30 g mazsola
2 ek brandy (vagy forró víz, keverni is lehet)
50 g fenyőmag
1 csokor petrezselyem
só és bors szükség szerint
1. A mazsolát fél órára beáztatom a brandybe majd leszűröm. (Az sem baj, ha egy éjszakát benne hagyjuk.) A fenyőmagot szárazon megpirítom egy serpenyőben. A petrezselym leveleit apróra vágom.
2. A serpenyőben felhevítem az olajat és megpirítom benne a széttört fokhagymagerezdet. Beleteszem a villával áttört szardellafilét, majd a durvára tört morzsát, ill. az enyhén pirított és szétvágott kenyérszeleteket. (Én most világosra pirítottam két nagyobb szelet kenyeret és kisebb darabokra vágtam, mert így jobban szeretem, de eredetileg durvára őrölt házi kenyérmorzsával készül. Az a lényeg, hogy jóminőségű legyen a morzsa!) Néhány percig kevergetem, majd egy kevés főzővizet adok hozzá, hogy krémes legyen. Hozzákeverem a mazsolát és ízesítem.
3. Közben kifőzöm a tésztát és kiveszek belőle egy bögrényi főzővizet (ezt adtam hozzá a szószhoz). A tésztát egy sütőben előmelegített tálba teszem, alákeverem a szószt, a petrezselymet, majd azonnal tálalom. A tetejére szórom a fenyőmagot.
4 személyre

Rigatoni toszkán vaddisznóraguval

Toszkánaszerte igen elterjedt előételként a húsos tészta, ami általában marhahúst, vaddisznót vagy vadmadarat jelent. A Chianti vidékén hagyományosan szélesmetélttel készült, de mára már sehol sincsenek ilyen szabályok, ez a szósz jól tapad a bordázott tésztákon is – amúgy meg nem volt kedvem tésztát gyúrni, ezért maradt a rigatoni. Így is nagyon jó.
Készíthetjük hasonlóan, mint a megszokott ragut, sok paradicsommal, de a vaddisznó markáns ízét nem érdemes elfedni, ezért csupán pár kanál paradicsomsűrítmény került bele. A vörösbor egyértelműen tájjellegű, azt azért nem mondom, hogy Brunelloval locsolgassuk a disznónkat, de azért egy közepes árfekvésű Chianti nem árt meg neki. A Sangiovese szőlőből készült toszkán borok egész más ízt adnak az összefőtt raguban, érdemes egyszer kipróbálni.

Rigatoni toszkán vaddisznóraguval
(Rigatoni con ragù di cinghiale)

kevés olívaolaj
1 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 szál szárzeller levéllel együtt
1 közepes sárgarépa
3 ek brandy (vagy konyak, vagy Vinsanto)
350 g vaddisznó (darált vagy nyesett)
3 ek paradicsompüré
2 db babérlevél
4 levél zsálya (vagy ½ tk morzsolt zsálya)
¼ mk őrölt fahéj
kb. 200 ml toszkán vörösbor (Sangiovese szőlőből)
kb. 300 ml alaplé
½ pohár tej (elhagyható)
só, bors
extraszűz olívaolaj
360 g rigatoni (vagy pappardelle, pici, tagliatelle)


Egy lábasban felhevítem az olajat és beleteszem az apróra vágott hagymát és az áttört fokhagymát. Miközben pirul, a szárzellert és a répát egészen apróra vágom. A zeller zöldjét megmosva félreteszem. A húst (ha nem darált) körömnagyságú darabokra nyesem.

Ha üvegesre pirult a hagyma, ráteszem a zöldséget és jó 15 percig közepes hőmérsékleten kevergetve pirítom. Hozzáadom a fűszereket és a húst, keverve fehéredésig pirítom, majd felöntöm a brandyvel. (Ha van, akár Vinsantot, toszkán desszertbort is tehetünk bele, nagyon jó lesz.) Beredukálom, majd beleteszem a paradicsompürét, majd felöntöm egy kevés borral. Ha elfőtt a fele, felváltva öntögetem borral és alaplével. (Gyakran tesznek bele egy kevés tejet is, én most nem tettem.)

Bő két óráig lefedve főzöm, amíg megpuhul a hús. A zeller zöldjét apróra vágom és mielőtt kész lenne, 15 perccel előtte a raguba keverem. Készre ízesítem és belekeverek egy kanál markáns, toszkán olívaolajat és lehúzom a tűzről.
Közben a tésztát épphogy az al dente állapot előttire kifőzöm, a tányérokat pedig beteszem az 50 fokos sütőbe.

A tésztát leszűröm, a raguhoz keverem és az előmelegített tányérokon tálalom.
4 személyre

Penne rigate gorgonzolás radicchiokrémmel

Penne rigate gorgonzolás radicchiokrémmel
Penne rigate con crema di gorgonzola e radicchio tardivo di Treviso

Hozzávalók:
320 g penne rigate
1 kis fej lilahagyma
200 g trevisoi radiccho (kései - tardivo)
balzsamecet
vörösborecet
200 g gorgonzola dolce
brandyben áztatott kb. 1 evőkanálnyi mazsola
1 evőkanálnyi dióbél
extraszűz olívaolaj
só, bors

A tésztát forrásban lévő bő, sós vízbe dobtam.

A lilahagymát vékonyan felszeleteltem, az olívaolajon kicsit megpirítottam, öntöttem hozzá egy kevés vörösborecetet és egy kevés balzsamecetet is (1. nincs pontos adat, aki először próbálkozik ecetekkel, tegyen bele kb. egy-két evőkanálnyit. 2. a vörösborecet elhagyható, én csak azért használom, mert a férjem nem balzsamrajongó), hozzáadtam az apróra vágott trevisoi radicchiot, a mazsolát, a sajtot, és a durvára tört dióbelet. (Egy keveset félretettem a sajtból is és a dióból is a tálaláshoz.) Az egészet épp csak összeforraltam, kb. a felét botmixerrel pépesítettem, majd az egészet összekevertem az éppen ekkorra megfőtt, leszűrt tésztával, és azonnal tálaltam. A tetejét megszórtam még egy kevés tört dióval és gorgonzola darabkákkal.

Bottoni verdi canestrellivel és rukolával

Bottoni verdi canestrellivel és rukolával

(Bottoni verdi con canestrelli e rucola)

Hozzávalók:
320 g bottoni verdi
200 g friss, tisztított canestrelli (a canestrelli egy kagylóféle -a fésűkagylóhoz hasonlít, csak sokkal kisebb-; a magyar nevére sajnos minden erőfeszítésem ellenére sem bukkantam rá; ha valaki tudja örömmel venném, ha megosztaná velem :-)
30 ml Brandy
50 g rukola
1 csokor petrezselyemzöld
4 ek. extraszűz olívaolaj
só, bors

Egy serpenyőben hevítsük fel az olajat, adjuk hozzá a megtisztított canestrellit, locsoljuk meg a Brandyvel, majd nagy lángon főzzük 4-5 percig. Sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg a nagyobb darabokra tépkedett rukolával és az apróra vágott petrezselyemzölddel. A tésztát bő, sós vízben főzzük ki, szűrjük le "al dente", alaposan keverjük össze a rukolás canestrellivel, és kevés parmezánnal a tetején tálaljuk azonnal.