Régi farmerekből patchwork-takaró készült karácsonyra

Tudtam én, hogy jók lesznek még valamire a régi farmergatyák. A padláson gyülekeztek, és várták, hogy milyen sors jut végül nekik. Aztán karácsonyhoz mindinkább közeledve megszállt az ihlet is. A kisfiam ágyára már régóta kívánkozott egy rendteremtő takaró, aminek megvalósításához már csak egy fiús ötletre, és egy kellően szoros határidőre volt szükség. Utóbbi azért, hogy biztosan el is készüljön az ajándéknak szánt darab. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki így van ezzel, ha a családtagoknak szeretnénk alkotni valamit.

Szóval összeszedtem és lehoztam a padlásról a legjobb darabokat. Ilyenkor persze nem a márka számít, és nem is a szabás, hanem a legkisebb erőfeszítéssel kinyerhető legtöbb alapanyag. És persze a színek!
Ha egy nadrág anno nem volt túl népszerű a divatjamúlt szabása miatt, vagy mert kinőtték a gyerekek, még mielőtt agyonra koptak volna - na akkor annak most eljött az ideje.

Ha valaki készítene hasonlót, leírom a takaró előoldalának elkészítését.

Szivacs-dobókocka gyerekeknek

Pici gyerekeknek önmagában is szórakoztató játék egy puha és könnyű, azaz veszélytelen szivacs-dobókocka. További előnye, hogy nem gurul be a szekrény alá, és nem baj, ha rálépsz éjszaka, a sötétben botorkálva a gyerekszobában. Hátránya csak annyi, hogy némi türelmet igényel az elkészítése. De ha egyszer rászánod magad... ...és az éppen most van, akkor épp jókor vagy jó helyen, mert máris olvashatod a leírást.

A hozzávalók:

vagyis
- 1 db 10 x 10 cm-es szivacskocka (méretre lehet vágatni ezzel foglalkozó szaküzletben)
- 6 db 11,5 x 11,5 cm-es textilnégyzet (varrásráhagyással együtt)
- maradék anyag a pöttyöknek
- kétoldalú rávasalható textilragasztó (méteráru boltban kapható)
- 1 db pénzérme - 200 Ft-os - a pöttyök körberajzolásához

1. A pöttyöknek szánt anyag hátuljára rávasaljuk a textilragasztót - erre azért van szükség, hogy a pöttyök applikálás közben majd ne mozduljanak el, később még hálásak leszünk magunknak, hogy ezt a lépést nem spóroltuk meg. A fonák oldalon - tehát a ragasztó oldalán, ami olyan, mint a papír, ezért könnyebb ide rajzolni - körberajzoljuk a pénzérmét 21-szer (mert ennyi pötty van a dobókockán).

2. Kivágjuk a pöttyöket. A ragasztót most el kell távolítani a kivágott pöttyök hátuljáról, és ha ez megvan, elhelyezzük őket a textilnégyzeteken. Ha pontosan a helyükön vannak, rávasaljuk (ráragasztjuk) őket a textilre. (Ehhez a részhez kell az említett türelem.)

3. A négyzeteket egymás mellé készítjük az összevarráshoz. A dobókockán az egymással szemben levő oldalak pöttyeinek összege 7, tehát így helyezzük el az oldalakat. A négy középsőt összevarrjuk, sorban, egymás után, de az oldalak összevarrását nem kezdjük az elején, hanem csak az elejétől varrásráhagyásnyira, és a végén is ennyivel hamarabb hagyjuk abba a varrást. Erre azért van szükség, hogy amikor majd 3 dimenzióssá "terjeszkedünk", hozzá tudjuk varrni a többi oldalt is az eddigiekhez. (Ez sokkal jobban érthető, ha már készítjük, és látjuk, hogy miről van szó :)

4. Az összevarrás sorrendje a képeken látható. Ezt egészen addig folytassuk, amíg már csak két él marad összevarratlanul. Ennyi szükséges ahhoz, hogy bele tudjuk bújtatni a szivacskockát.

5. Ha eddig elkészültünk, vágjuk le óvatosan a sarkokat, fordítsuk ki a kockahuzatot, és tegyük bele a szivacskockát az eddig összeállított művünkbe. (Ha jól összegyűrjük a markunkkal a kockát, könnyebb lesz belegyömöszölni a huzatba.)

6. Már csak annyi dolgunk maradt, hogy kézi öltéssel összevarrjuk a két nyitva maradt élt. (Hímzőfonallal, vagy vastagabb cérnával javaslom, hogy strapabíróbb legyen.)

7. És kész is... lehet játszani.
Ha megnéznéd, hogy milyen játszószőnyeget készítettem hozzá, itt megteheted.

PIF - Játék - Add tovább!

Ezt a játékot Ági oldaláról vettem át.

Olvass tovább, hogy megtudd a játékszabályokat!

Mindjárt kész a legújabb játék-és-takaró

avagy az utolsó simítások krónikája

Kirándulás-, nyaralás- és táborozás-szezon van, tehát azt hinné az ember, hogy hurrá, nincsenek itthon a gyerekek, cincoghatnak a varrótűk, kopoghatnak a billentyűk, lehet alkotni, fotózni, blogolni, közzétenni. 

Ám ez mégsem olyan egyszerű! Az év közben karnyújtásnyira lévő fényképezőgépek ugyanis a gyerekekkel együtt indulnak táborozni és élményeket szerezni. Mindenki a maga gazdájával. Persze külön egyeztetés nélkül, miért is ne, hiszen az a saját tartozékuk, szinte már testrészük. 

Így jártam én is a gyerekekkel és fényképezőgépekkel, de valamit azért sikerült megörökíteni a készülő játék-és-takaróból, azaz patchwork társasjátékból, vagyis társasjáték-takaróból. 

Először is, még le tudtam kapni a kivágott négyzetek kiindulási állapotát, ahol még semmi sem biztos... sem az, hogy ki marad, sem az, hogy ki megy.

Azért a két állapot között történt egy s más :) Na de sebaj, fő, hogy néhány képet sikerült készíteni. Leginkább a kézi tűzés egy-egy mozzanatát. Ha pedig tovább olvasol, akkor még az is kiderül, hogy ki szúrt/csípett előbb: a tű, vagy a méhecske?

Tedd ki, hadd terjedjen!

Panyi Zsuzsi megfogalmazta és elkészítette helyettünk, már csak annyi a dolgunk, hogy minél több mindenkihez eljuttassuk.

Panyi Zsuzsi eredeti bejegyzését itt találod