A karácsonyi csoda a szívedben lakik

A tegnapi bejegyzés margójára egy oldal egy mai készlettel:
 

  SHOP

December csodái

Petra pont ma kérdezte, melyik évszakot szeretem a legjobban. Hát azt hiszem leginkább a nyarat, bár mindegyiknek megvan a maga szépsége, amit szeretek benne. Ő azt mondta a telet szereti, mert akkor van karácsony és utána a szülinapja is. A december a karácsonyvárással és az újévvel számomra is nagyon szép időszaka az évnek, mióta Petra megszületett, azóta különösen. Most leszünk először négyesben, most is nagyon várom, bár tudom Panni még picur, még nem fog fel belőle túl sok mindent, de nekünk olyan jó érzés, hogy már ő is itt van velünk. Nagyon jól telnek a napjaink, karácsonykor lesz 3 hónapos a kicsi lány. Nagyon kiegyensúlyozott (hiszen Mérleg ő is), nyugodt, jókedvű baba, sokat mosolyog, sokat "beszélget". Egy ideje már esténként is a kiságyban alszik, és az elalvással sincs probléma. A cumit bevetettem, mert úgy láttam megnyugtatja, és mivel jó nagy súlyt ért el 1 hónap alatt (majdnem két kilót hízott, nem csoda, állandóan a cicin lógott), azóta éjjel is kevesebbszer ébred fel.

Elkezdtem naplózni a napokat, készül egy December Daily album, jó lesz visszatekinteni később ezekre a napokra. Pár kép a napjainkról a teljesség igénye nélkül:

A napi oldalak a blog családi oldalán követhetők, itt és a FB-on nem posztolom őket.

Az adventi naptár zsebei idén is apró meglepetéseket rejtenek, minden reggel az az első dolog, hogy megnézi. Boldogság látni az örömét. De a csúcs... Nemrég nálunk is járt a Mikulás :) Petrán keresztül újra átélhettem a csodát. Várta, mint minden gyerek, izgatott volt. Amikor olvastam a Scrapfellow hírlevelében, hogy Ági milyen aranyos levelet szokott írni a fiúknak a Mikulás nevében, én  is megírtam a mienket. Már tavaly is volt levél a Télapótól, akkor a csizmába raktam a csokik mellé, akkor is nagyon örült, de idén Apa hozta be amikor hazaért 5-én este a postaládából, teljes volt az ámulat. Annyira boldog volt, hogy írt neki a Mikulás, hogy hamarosan ideér (fel kellett vezetni, hogy még este jön, mert a "vaksi" tavaly se vette észre csak nagy nehezen, azt akartuk, hogy apa is ott legyen, reggel korán elmegy, ezért a fürdés alatt odacsempésztem a dolgokat). A Mikulás dicsért a levélben, picit dorgált is, leírhatatlan a szeme csillogása, ahogy olvastam neki. Azt mondta, ezt soha nem felejti el (emlékezett a tavalyira is), meg hogy micsoda boldog pillanat (van szövege) és sose fogja kidobni és beviszi az oviba, mert itt a bizonyíték, és... és.... és....  teljesen odavolt tőle. Én meg attól, hogy ilyen aprósággal így meg tudtam örvendeztetni.

Mert kellenek az ajándékok is, hosszú és drága a kívánságlista, az ember alig tud valamit teljesíteni belőle, a reklámok, a barátoknál látott dolgok megteszik a hatásukat, erről is szól a karácsony. Minden arról szól mostanában, mik a legújabb kütyük, mit vegyünk ennek, annak. Vallom, hogy ez is fontos, ajándékot kapni, vágyott ajándékot kapni meg különösen jó. Petra az ajándékát Angliából kapja, megmozgattam érte minden követ. :) De emellett vannak egyéb dolgok is, aminek a gyerekek örülnek. 

A fenti Télapós példa is bizonyítja, engedni kell hinni a csodákban, segíteni átélni azokat. Hiszen ők tényleg tátott szájjal bámulják a csillagszórót, és szeretném nyújtani a percet, hogy sokáig élvezhessék a csodát. Nem szabad sürgetni őket, nem kell mindent megmagyarázni, vagy értelmet találni neki! Nem kell semmilyen menetrendet tartani, vagy elvárásnak megfelelni. Inkább tanulni kell tőlük, és együtt élvezni a csodát: hátradőlni, és élvezni a pillanatot. A gyerekeknek szükségük van ránk. Persze az is fontos, hogy készen legyen minden, de a nagy sürgés-forgásban könnyű elfelejteni, hogy a legfontosabb a gyerekeknek, hogy együtt legyünk.  Fontos leülni mellé, fontos megölelni, megpuszilni, és sok figyelmet fordítani rá! Nem átrohanni a decemberen, hanem  észrevenni a csodát magunk körül, a gyerekek sokat segítenek ebben!

A fenti sorohoz gondolatébresztő volt Hanula Erika írása. Tőle idézem a legfontosabbat:

Hidd el, a legnagyobb ajándék TE vagy a gyerekednek. Amikor csak rá figyelsz, ha a telefont nem veszed fel, és nem kell kétpercenként felállnod a játékasztaltól, hogy bekukkants a sütőbe, kész-e már a bejgli. Légy együtt a gyerekeddel, és játszatok azt, amit ő szeretne! Olvasni? Sakkozni? Babázni? Bármi, ami az ő kis lelkének jól esik – vegyél benne részt. Ezzel nem csak az ő napját aranyozod be, de észre fogod venni, hogy te is mekkora ajándékot kapsz a gyerekedtől: bepillantást nyerhetsz a lelki világába, megnyílhat neked, mesélhet magáról, az álmairól, a vágyairól.

Ne felejtsd: lassíts le, lassulj le, élvezd a pillanatot, élvezd az együttlétet a szeretteiddel és próbáld meg te is megtalálni a csodát a karácsonyban!

Ehhez tartjuk magunkat, ezt szeretném megörökíteni a decemberi naplóban. Bízom benne, hogy sikerül és kívánom, hogy nektek is sikerüljön :)

Hozok majd új oldalakat is, mióta Pannikám mellett újra van esténként időm, készülnek azért, csak még a megjelenésekre várok. No meg vannak  titkos projektek, hiszen a fa alatt most is lesznek sk ajándékok, ezek viszik el az időm nagy részét.

Élményekkel teli és nyugodt karácsonyvárást mindenkinek!

Krysty 3 új készlete

Örülök, hogy mostanában jutott már egy kis időm a CT oldalakra, Krysty készletei most kerültek sorra. Hármat is hoztam mutatni, az egyik még friss, de a másik kettő is nemrég került a boltokba, mutatom őket sorban.

Krysty Scrap Designs: Birdcage

Egy aranyos készlet madárkákkal, nem túl sok, de annál szebb elemekkel és papírokkal. Egy egyszerűbb oldal készült most vele,  nem is vagyok teljesen elégedett (a vágás, ejnye), de nagyon éjszaka (vagyis inkább hajnalban) készült, alig láttam, akkor lopok egy kis időt, amikor lehetőségem adódik, így ez most ilyen lett:

Children's Books 

Ez nagyon különleges készlet, régi mesekönyv illusztrációkkal. Előbb csak a könyvborító készült el dupla oldalként, de valami hiányzott belőle, így végül ráraktam egy oldalra, és így már elégedett vagyok. Petra nagyon szereti a meséket (akárcsak én), a meseolvasás az egyik fő közös elfoglaltságunk. Ezt örökíti meg ez az oldal. Már alig várja, hogy iskolás legyen és megtanuljon olvasni :)

És végül egy oldal Pannikámnak is :) Továbbra is egy csoda, hogy itt van velünk, mindannyian imádjuk. <3

Krysty csodaszép őszi készletét használtam, ami a Digital Creánál kapható, mert Krysty ott vendégeskedik.

SHOP

Az őszi hangulat mindig a babavárást, Panni születését juttatja eszembe. Igazi őszi mérleg baba, kiegyensúlyozott, nyugodt, jó vele lenni.

Most, hogy közeleg a karácsony, kevéske szabadidőmet az ajándékok elkészítésére kell fordítsam, amik izgalmasak és munkaigényesek, de reményeim szerint nagyon szépek lesznek :), ráadásul kézzel készülnek, emiatt biztos kevesebb oldalt fogok mostanában hozni, de azért jövök majd kis kukucskával, na meg friss fotókkal is biztos.

Őszi képek - és szkreppelek újra :D :D :D

Igazán szép és napsütéses az ősz, és olyan jól estek ezek a meleg napok is, élveztük a kertben a jó időt. És élveztem azt is, hogy egyik este Panni korán elaludt, én meg nem :D, így tudtam két oldalt is csinálni a friss őszi fotókból Ildi új készletével.

Előbb a készlet:
Artistic Autumn - Rucola Designs

SHOP

És a két oldal, amik majd jók lesznek a szokásos éves fotókönyvbe ezért A4-es formátumban készültek:

Petra fest a falra :) Úgy indult, hogy hagy fessen (mint Aranyhaj a történetben, mert épp azt játszott), úgyis ki lesz festve hamarosan a konyha (jelentem a hétvégén megtörtént a nagyja, hurrá :D), de annyira aranyos lett, úgy döntöttük meghagyjuk. Egy egy tájkép a repülő lámpásokkal, Aranyhajjal, egy cicával, és Pascal-lal a kaméleonnal, amit Apa csinált, de nem értjük miért a levegőbe van :D Apa szerint a vállán van. Hát biztos épp felugrott ;)

Az őszi levélgyűjtés mindig jó móka, mert lehet bele ugrálni, meg talicskán utazni :) Minden évben külön program. De idén becsülettel dolgozott is, ő pakolta be az összes levelet a talicskába. Jó a gyerek a háznál :D :D :D

A Facebook albumban és a családi oldalon van jó sok új fotó, párat mutatok itt is.

Pesten voltunk autóval, az volt az első hosszabb útja Panninak (a hazajövetelen kívül) és nagyon jól viselte, nézelődött, aztán nagyot aludt. A körúton másfél óráig araszoltunk, hogy közlekednek emberek nap, mint nap Pesten? Megőrülnék! A 6 hetes kontrollra mentem vissza, szerencsére minden rendben, véget ért a gyermekágyas időszak.

Sokat mosolyog, csak nehéz lencsevégre kapni, de próbálkozom :) Rengeteget fejlődött és olyan nagy baba, már 68-as ruhákat is hordunk ;)

Apával a lányok. <3 

Készül az istálló, kartondobozból. Karácsonyra Apa csinál fából de pssszt. ;)

***

Még két oldal készült az egyik éjjel, mutatom egyben, mert ki tudja mikor jutok újra ide:

Autumn - beedeesign

Szilvi őszi készlete csodás színekkel:

SHOP

És a lányok:

Ilus is készített egy új készletet halloween-re.

Creepy - Bóbita Designs

SHOP

Nagyon tetszenek a csontik is benne, de most elrugaszkodtam a témától:

Fura érzés, most valahogy amellett, hogy a picurkát nézve az is bennem van, hogy még milyen sok idő, mire ő nagy lesz, és még mennyi minden van előttünk, amellett bennem van valahogy egy fordulópont érzés, hogy most csúcsosodott ki az életem, innen már a második fele jön, és fogy az idő... Az ember "túl sokat gondolkodik", ahogy itthon van "egyedül"... Nézem a babámat, ő is napról napra változik, fejlődik, próbálom minél jobban rögzíteni azt, ami most van, mert hamar elmúlik, és a fényképek nem adják vissza teljesen ezt az érzést, amit most átélünk. Persze mindig megvan a jelenkor adott szépsége, értéke,  de most valahogy ilyen nosztalgikus hangulatban vagyok. Biztos azért is mert ilyen jellegű ajándékot készítek, de ez persze titok ;)

Az első hónap

Pénteken már egy hónapos volt Panka, repül az idő, kezdenek kicsit könnyebbé, vagy legalábbis tervezhetőbbé válni a mindennapok.  

Az első két hétben nagyon kellett a mamák segítsége, mert a kis pöttöm mellett nem jutott semmi másra időm, no meg nekem is gyógyulnom kellett. Az első hetekben a legfontosabb egy újszülöttnél a bizalom, nagyon fontos az ilyenkor kialakult bensőséges viszony anya és baba között, mert a későbbiekre is kihatással van. Amikor egy kisbaba megszületik, biztonságot keres, minden simogatás, a szeretet minden megnyilvánulása nagyon fontos a számára. Régebben "rosszul nevelt" csecsemőnek tekintették azt, aki nem aludta át az éjszakát, és a kiszabott etetési idők között is ételt vagy figyelmet követelt. Ma már az igény szerinti szoptatás, a kisbaba igényeinek minden más elé helyezése sokkal elterjedtebb, a kórházban is erre biztatnak, és bár sokak szemében még mindig túlzott és furcsa dolog, tudom, én hiszem azt, hogy ilyenkor ez a legtöbb, amit tehetek a babámért, és nekem is fontos időszak ez, soha többé nem lesz ennyire az "enyém".

A mi első heteink sok-sok simogatásról, összebújásról, együtt alvásról szóltak és szólnak, a szoptatásnak nem csak az etetés a szerepe, hanem megnyugtat, biztonságot ad és összeköt minket.

Így volt ez már Petránál is, de akkor új volt minden, most sokkal tudatosabban élem meg. Bár az első napokban bele kellett jönni a dolgokba, azóta már megy minden magától. Vannak követelőzve sírások, amikor nagyon éhes, van, hogy kimerülve csak hozzám bújik és elszundikál, és mindig vigasz vagyok ebben a nagy, zajos és idegen világban. Ez az érzés csodálatos. Amikor már majdnem tele a pocak és felnéz rám, azt mondja a szemével: jó hogy vagy nekem. 

Vannak nehéz napok, amikor egész nap megy a nyűgösködés, a sírás, sehogy nem jó, aztán egyszer csak egyik pillanatról a másikra elalszik, nézem kisimult pofiját, hallgatom, ahogy szuszog és boldog vagyok.

Órákig el tudom nézegetni, és ő is egyre alaposabban szemügyre vesz minket és maga körül a dolgokat. Most kezd hangokat kiadni, és próbálja magát kifejezni, egy két mosolyt is kaptunk már. (Felraktam az első "beszélgetésről" egy videót) 

Már nem sír a fürdésnél, bár azért továbbra sem szereti, de elviseli :) 

Nem ért persze ez az egész felkészületlenül, hiszen mondanom se kell, hogy a második gyerekkel már sokkal egyszerűbb minden, hiszen amiket Petrával már végigcsináltam, azok már ismerősek, tudom, hogy kb. hogy jönnek egymás után a különböző "korszakok", már nem ijedek meg, nem érzem elveszettnek magam, ha kicsit nehezebb is olykor, tudom, hogy minden nappal egy kicsit mindig könnyebb lesz.

A neheze most inkább az, hogy mindeközben itt van az én nagylányom is, akinek ugyanúgy szüksége van rám, a velem töltött időre, de le a kalappal, mert nagyon jól viseli. Meg kellett tanulnia, hogy  mostmár sokszor bizony nem megy azonnal, ha kér valamit, kicsit várnia kell. Ugyanakkor csoda látni, mennyire szereti a kishúgát már most, és bizony Panni is megkülönböztetett figyelemmel fordul felé, annyira aranyosak. Ezzel lett teljes az anyaság érzés.

 

A reggelek simán indulnak, 8  előtt beérünk az oviba, Panni nagyokat alszik a babakocsiban. Utána miénk a délelőtt. Olyan jó itthon ebben a szép őszi időben. A délutánok nem könnyűek, hiszen Petrát ebéd után hozzuk el az oviból, és ő is igényli a közös játékot délutánonként, ugyanakkor Panni is sokszor "bejelentkezik" még. Azért ha csak lehet együtt játszunk és már sok mindent tudok félkézzel, vagy akár szoptatás közben is csinálni ;)

A Facebook-on sok fotót mutatok a mindennapokról kollázsokon, a családi oldalon pedig ezek részletesen is megnézhetők.

Scrap-pelni még nincs időm, bevallom, már nagyon hiányzik, de most a lányok előnyt élveznek. Az élmények gyűlnek, lesz majd mit oldalba foglalni :) Egyszer-egyszer pedig azért már a géphez is idejutok, bár az egyenlőre rendszertelen, rövidebb-hosszabb alvásidőket most még inkább házimunkára, vagy Petrára fordítom.

Panni megszületett :)

Most visszatekintve nagyon gyorsan elszálltak az utolsó napok, de akkor reménykedve kezdtünk meg minden reggelt, hogy ma talán végre a kezünkben tarthatjuk a kisbabánkat. Többszöri orvosi vizsgálat után, itthoni már rendszeresen jelentkező, majdnem kórházba indulós fájások után, amik egyszer csak megszűntek szerdán reggel bizakodva mentünk az újabb orvosi vizsgálatra, hiszen egy nappal korábban már majdnem megfelelő volt a szüléshez minden, bíztunk benne, hogy mostanra talán még jobb a helyzet.
Kórházba indulás előtt:

Így is lett, így az orvossal közös elhatározás született: szülünk! :) Nem volt rohanás, nem volt pánik, szép nyugodtan bementünk a szülőszobára, akkor még nem túl erős, de már rendszeres fájásokkal. Kezdetben az alternatív szülőszobában volt csak hely, később kerültünk át egy másik, hagyományos, kórházi ágyas szobába, ahol hamar és az első szülésnél sokkal könnyebben és végig "fegyelmezetten", együtt dolgozva a doktornővel és a szülésznővel (köszönet nekik, Dr. Gajdos Editnek és Pruha Krisztinek) végül 13:20 perckor megszületett Panni baba. Nagyon boldogok voltunk!

Nem viselt meg a szülés, nagyon jól éreztem magam közvetlenül utána is, bár a kórházi bezártságot elég nehezen viseltem, végül csak letelt a 3 nap bent és jöhettünk haza.

Itthon nagy volt az öröm, Petra is nagyon szereti Pannit, szereti, szeretgeti, segít pelenkázni.

Panni baba pedig igazán jó baba, nagyon nyugodt, és nagyon érdeklődő, nem is gondolná az ember, hogy 5 naposan már ennyire figyeli a körülötte lévő dolgokat, hangokat, embereket. Sokat eszik, sokat alszik, és gyönyörű, nem győzzük csodálni. Egyenlőre ez tölti ki a mindennapokat, így még egy darabig "szabadságon" leszek :). de élvezem minden pillanatát. Jövök majd vissza....

Köszönjük a sok gratulációt mindenkinek!

Palackposta

Változások előtt állunk, amit nagy VÁRAKOZÁS előz meg, de lassan eljön a nagy nap... Sok mindent ez határoz meg nálunk mostanában, bár folyamatosan igyekszem arra figyelni, hogy Petra is egyrészt részese legyen a készülődésnek, másrészről pedig ne érezze magát emiatt hátrányban. Sok időt töltök vele, ebéd után elhozom az oviból, miénk a délután. Szeretem az őszies napokat, nem bánom a hűvösebb időt.
Nagyon örültem, amikor megjött az értesítés Lorie-tól, hogy készen van a készlete, amit már régóta vártunk. Izgatottan töltöttem le, hatalmas készlet, rengeteg háttérrel, elemmel, nem győztem csodálni. Mindig szinte letaglóz elsőre, annyira sok oldalról megfogható, nem is tudtam merre induljak vele. Lorie egy idézettel karöltve adta át nekünk a CT-ben a kész szettet, ami nagyon megtetszett, és úgy döntöttem, ezzel az idézettel készítek oldalt. Aztán végül nem fért rá egyetlen oldalra a mondandóm, és egy egész sorozatot készítettem, egy kis albumot, Petrának, az én okos nagylányomnak. Amellett, hogy most várunk egy picit, és jó lesz újra babázni, nagyon jó látni az ő egyre jobban kirajzolódó egyéniségét, élvezem a társaságát, okosságát, ahogy egyre jobban, de még gyerekszemmel látja a világot. Jó arra gondolni, hogy felnő majd és megérti majd azokat a dolgokat, amik most engem foglalkoztatnak, ezért palackpostába zártam neki ezt a gondolatot. Majd jópár év múlva, amikor "kinyitja", érteni fogja.

“Life is short, break the rules, forgive quickly, kiss slowly, love truly, laugh uncontrollably, and never regret anything that made you smile. Twenty years from now you will be more disappointed by the things you didn't do than by the ones you did. So throw off the bowlines. Sail away from the safe harbor. Catch the tradwinds in your sails. Explore. Dream. Discover.”

Mark Twain

Lorie külön kiemelte a blogján a kis albumomat, és mindenhol szeretettel és elismeréssel nyilatkozott róla, nagyon örültem ennek. CT tagként feladatomnak érzem, hogy minél jobban bemutassam a csodás készleteit, ezzel a kis albummal talán ez most sikerült. A többiek oldala is mind-mind fantasztikus és nagyon sokféle, nézzétek meg őket.
Mutatom a készletet, és ugye mondanom se kell, csak ajánlani tudom, egyszerűen csoda:

The Somewhat Perillous Sea Voyages of Cealio (With Everything in it!)
by Lorie 

SHOP

Az albumom egyben:
És oldalanként:

Megcsinálom kinyomtatva, magyar szöveggel egy kis scrap albumba rendezve, pár kiegészítővel, amolyan hibrid albumként, majd megmutatom, ha készen lesz.

Ez a csodás készlet a nyarat idézi, a balatoni fotókat használtam hozzá, de már amolyan visszatekintő hangulattal. Az ősz már itt van, ezért lecseréltem a blog design-ját is, ez jobban tükrözi a mostani érzéseimet.