együtt a gyerekekkel

Ahogy a gyerekek nőnek, egyre gyakrabban állunk neki valami közös kézműves kalandnak. Erről eddig nem sokat írtam, na majd most... 

Jó móka, érdemes közéjük ülni és izgatottan, elmélyedve pepecselni, majd kipirult arccal ugrándozni örömünkben, hogy lám milyen csudát alkottunk már megint! Nálunk ez az általános ügymenet!:)

Az ujjal nyomdázás, kifejezetten uniszex és óvódás kortól anyukás korig élvezhető mulatság. Próbáljátok ki, ha a kedvetek úgy hozza!

Amire szükség van: 

-Póló (esetleg foltos,  vagy megunt, de ajánlottan világos alapszínű), vagy textil táska, vagy bármi más textildarab, amire kedvünk szottyan.

-Textilfesték. Én a három alapszínt, plusz feketét és fehéret vettem. Ezekből bármi kikeverhető!

-Minta/stencil. (Keresőbe beírtam  a stencil szót, plusz a kívánt témát, majd kinyomtattam a tetszőt, sima A4-es papírra.) 

A minta persze nem szükséges, ha freeform-ban utazunk.

Az anyagrétegek közé ne felejtsetek el egy használt nejlonzacskót simítani, a mintát pedig érdemes néhány cellux darabbal rögzíteni, ha már elhelyeztétek a megfelelő helyre. A többi szerintem már magától értetődik, de kérdezzetek nyugodtan, ha esetleg elakadnátok.

Panni kis méretű vászontáskájára tulipántos mintát pingált.

Ábus pedig dinós pólóban utazott, majd állt modellt, nem kis tehetséggel!:)

 

Ábelnek is készült...

Most már ideje lesz lezárni a tanévkezdésről szóló bejegyzéseim sorát, tudom én. Azért ha nem bánjátok, még szeretném megmutatni ezeket a számunkra fontos apróságokat. Ábel is kapott egy kis útravalót, ő most indult az óvodába. Ábel óvodába, Panna első osztályba, Áron is lassan megérkezik erre a szép világra, nem kispályázunk, na... :)

A horgolt "táska" neki is dukált fiús kivitelben és még valami ennél is fontosabb, az ő hímzett életfája. A miértjéről korábban már meséltem, amikor Pannáét mutattam.

Különös és megható volt, amikor azt láttam az első ovis napon, hogy Ábelnek mennyire fontos ez a kis hímzés. Szorongatta, kapaszkodott belé, közben meg büszkén mutogatta. Végül Viki segítségével a maga választotta helyre akasztotta, hogy anya varázsereje onnan vigyázhassa ezentúl az ovis napokon. Végtelenül szentimentális vagyok, belátom. Bocs! De aki indított már óvodába gyámoltalan kisembert, az biztos elnéző most velem...:)

A szép népi mintát letölthetitek innen. A zsák bordás kialakításához, pedig ezt a videót ajánlanám segítségül.

Az elkövetkező napokban, még jó lenne megmutatni egy-két saját készítésű babakelengyét, ha kapok még rá időt a legkisebbünktől... meglátjuk milyen hírekkel jövök hamarabb.:))