Műtét és egy díj

Túléltem, most már lábadozok. A műtét epehólyag eltávolítás volt laparoszkópiával. Napról-napra jobban vagyok, (azt hittem sokkal rosszabb lesz az állapotom).
Köszönöm a játékra való jelentkezéseteket!!!
Egy díjat is kaptam Lorától, köszönöm szépen, hogy gondoltál rám!

Gyerekzsúron

A hétvégén Pityu egy fantasztikus gyerekzsúron volt. Mindenki előadott valami cirkuszi mutatványt. Az én fiam erőművész volt (erről csak videó készült) és dobolt is. Az öcsémék vitték el, mert az Ő baráti társaságuk szervezte a partit. Nagyon jól érezték magukat a gyerekek. A cirkuszi produkciók után volt medenceparti, sárcsúszda, játszóvár, trambulin, fánkevőverseny, stb.

Fotók az ablakból

Tegnapi naplemente a (koszos) ablakból. Pityu több szörnyeteget is felfedezett a felhőkben:)

Mama kertje

Kiskoromban sokat voltam mamáéknál. Tele volt a kertje virágokkal. Sajnos az utóbbi időben már nem tudta gondozni a kertet és a ház is nagyon lelakott lett. Régen vadszőlővel és lila akáccal volt befutva a ház, de az mára már teljesen eltűnt. Csináltam egy pár képet a házról és az udvarról, mert nekem így is nagyon tetszik. Jó lenne felújítani a házat, de nagyobb az esélye annak, hogy el kell majd adni.

Itt egy régi minialbum amit még dédinek csináltam.

Könyvjelző

Az utóbbi időben csak ennyire futotta tőlem. Egy egyszerű kis könyvjelző. Valahogy elment a kedvem az alkotástól. Vannak ilyen időszakok nálam - sajnos. Valószínű nemsokára visszatér az életkedvem és a kreatívkodás utáni vágyam is. Majd pótolom az elmaradásaimat is (játékokat, scrap.hu látogatást, stb). Majd jelentkezem, remélem nemsokára.

Bénaság

Na az vagyok én. Meg szerencsétlen, mert mindig történnek velem apró balesetek. Azt hittem, hogy elmúlt a fogfájásom, de azért úgy voltam vele, hogy a biztonság kedvéért megröntgeneztetem. Reggel vittem a gyerkőcöt a bölcsibe. Először nem akart jönni, mert mindenárom rajzolni akart, vagyis engem rajzoltatni. Ordított, én közben öltöztettem. A szomszédok biztos szitkozódtak, de azért hamar fordult a kocka és elindultunk. Útközben kitört a cipőmnek a sarka. Elég érdekesen közlekedtem a szintkülönbség miatt is, meg egy kis csavar is nyomta a sarkam. Gyorsan leadtam szegény gyereket és rohantam haza cipőt cserélni. Még szerencse, hogy közel lakunk a bölcsihez és nem a buszon vagy a városban történt ez. Bár ez gyakran előfordul velem, évente kétszer biztos. Nyáron a papucsom szakadt el, de akkor bementem az első cipőboltba és vettem egy másikat. Mindegy hogy olcsó vagy drága a lábbelim, magassarkú vagy nem, egy cipő sem hosszúéletű a lábaimon.

Miután megtörtént a cipőcsere elindultam a fogorvoshoz. Pár házzal arrébb van tőlünk. Leültem a váróba. Nézelődtem, kínomban a cipőmet lesem és hát látom, hogy ez sem fogja sokáig húzni, mert már bomlik a varrásnál. De már nem érdekelt, csak jussak be a dokimhoz. Kiderült, hogy a körzetis csak később jön. Volt ott egy fiatal, helyes magándoki is, aki rendes volt mert megvizsgált. Mivel már nem fájt a fogam, ezért nem csinált vele semmit, de megbeszéltük, ha pár nap múlva mégis fájna, akkor visszamegyek megnézetni. OK.

A buszomat lekéstem, negyven percet szobroztam a hidegben, de annyi eszem nem volt, hogy hazamenjek addig míg jön a következő. (Három percre lakok a buszmegállótól.)

A munkahelyen minden a szokásos volt. Viszont ebédnél ért a nagy meglepetés, mikoris az első kanál hideg kefírt a fogamhoz ért. Majd elájultam a fájdalomtól, pedig nagy a fájdalomtűrő képességem. Délután rohantam vissza a fogorvoshoz, de jellemző, nem néztem meg mikor van rendelés. Legközelebb holnap délután. Addig még szenvedek egy kicsit.

És! Itthon vettem észre, hogy a kedvenc blúzom, ami rajtam volt ki van szakadva. Remélem nem vették észre túl sokan. Mindig a kedvenc ruháimmal járok így. Legutóbb az egyik sokszorhordott szoknyám járt szerencsétlenül. Mielőtt felvettem volna, szépen kivasaltam és feltettem az állólámpára, hogy biztonságba legyen a gyerekem elől, aki imádja összegyűrni a ruháimat. Csak azzal nem számoltam, hogy a fiacskám felkapcsolja a lámpát. Így egy szép égett folt lett a szoknya hátsó részén.

Vannak ilyen napok mikor összesűrűsödnek a kellemetlenségek. De a gyerkőckém mindenért kárpótol. A nap vége mindig tökéletes. Fürdés után meztelenül rohan be az apjához és vetődik bele az ágyunkba. Elbújnak előlem, utána pedig átölel minket.

Ügyelet

Tegnap anyukám elvitte a fiamat, nála lesz a hétvégén. Én pedig ma ügyeletes voltam a munkahelyemen. Utána pedig rohantam a fogorvosi ügyeletre, mert iszonyatosan fáj a fogam. Egész éjjel nem aludtam semmit. Sajnos nem tudtak velem mit kezdeni - csak fájdalomcsillapítót kaptam - várni kell hétfőig.Mostanában mindig van valami, ami meggátol az alkotásban, pedig annyi ötletem és tervem van amit szeretnék megvalósítani. De azért is fogok valamit készíteni, legalább elterelem a figyelmemet a fájdalomról.