Kéksajtos körtés bébispenót

Hernyusz barátnőm kimondta a boldogító igent. Ennek tiszteletére még az esküvő előtt összegyűltünk egy koccintásra, illetve hogy átadjuk a kenyérpirítót, a gőzölős vasalót és a hímzett törölköző szettet. Mivel drága barátnőim csak ritkán vesznek magukhoz ételt, akkor is csak szénhidrátmentes fehérjedús harapnivalót, a menü is ehhez igazodott.

Hozzávalók: 1 zacskó bébispenót, 1 szikkadt zsemle/kenyér, 10 deka olvasztott vaj, 12 deka kék sajt, 1 körte, 1 csomag újhagyma, grillcsirke maradék, vagy 1 csirkemell apróra vágva és kisütve

az öntethez: 1 deci olivaolaj, fél deci balzsamecet, só, bors, fokhagyma

Egy serpenyőben összeolvasztjuk a kék sajtot és a vajat, majd a kockára vágott kenyeret/zsömlét beleöntjük. Jól összekeverjük, hogy a kenyérdarabok felszívják az öntetet, majd tepsire fektetve 180 fokos sütőben 5 perc alatt megsütjük.Ha nem találtunk grillcsirkét, vagy frissen szeretnénk elkészíteni a húst, akkor csíkokra vágjuk a csirkemellet, a serpenyőbe még rakunk egy kis vajat és egy kis olivaolajat és megsütjük a csirkemell csíkokat. Ha grillcsirkénk van, apró darabokra tépkedjük.

Elkészítjük az öntetet. 1 deci olivaolajat és fél deci balzsamecetet összekeverünk, jól megsózzuk és borsozzuk, ha szeretnénk, nyomhatunk bele egy fokhagymát is.

A bébispenótot tálba öntjük, a körtét rákockázzuk, az újhagymát rákarikázzuk, a húst rászórjuk. Meglocsoljuk az öntettel, és rászórjuk a kenyér darabokat.

Rusztikus húsgombócok tejfölben sült kelkáposztával

Ez az étel olyan, mint a népmesében a leány, aki jött is meg nem is, hozott is ajándékot meg nem is. Mert egy részről nagyon finom, vasárnapi ebéd kategóriájú főétel körettel, másrészről azonban nem hízlal, kis (vagy egy kicsit nagyobb jóindulattal) még fogyókúrásnak is mondható. Nálunk otthon elég ritka az ilyen kategóriájú kaja, mert Apu értelmezési tartományában a diétás ételek nem szerepelnek, maximum valami jól sikerült tréfaként gondol a salátákra, vagy bármilyen zöldségköretre. Ezek a gombócok kivételek, talán mert az ízvilág egyáltalán nem diétás, a zöldség köret az egészet mégis könnyűvé teszi.
Természetesen a Nagyi receptje, és nagyon ajánlom kipróbálásra.

Hozzávalók: 6 személyes adaghoz (Egyrészt a Nagyi nem tud kisebb adagokban gondolkodni :-)), másrészt ez másnap is nagyon finom)
1 kg kelkáposzta, 1 nagy pohár tejföl, 2 dl tejszín, 1 kg darált hús, 2 db zsömle, 3 db tojás, 1 fej fokhagyma (reszelve), 1 kávés kanál őrölt bors, 2 kávés kanál piros paprika, 2 fej vöröshagyma, 2 tv paprika, 2 db paradicsom

A darált húst, a tojásokkal, a beáztatott zsömlével, 1 kis kanál színes paprikával, borsssal, fokhagymával alaposan összedolgozzuk, megsózzuk, és kisebb gombócokat formázunk belőle. Picit pihentetjük, közben egy jó nagy lábasban megpirítjuk az apróra vágott hagymát, paprikát, hozzáteszünk egy kis kanál piros paprikát és a szintén felkockázott paradicsomokat. Ebbe az alapba pakoljuk a gombócokat, majd felöntjük az egészet annyi vízzel, hogy félig ellepje. Fedő alatt addig főzzük, míg a gombócok megfőnek, a szaft pedig besűrűsödik. Ezalatt a megmosott és leveleire szedett kelkáposztákat sós vízben megfőzzük, leszűrjük, és egy kivajazott tepsibe pakoljuk. A tejfölt és a tejszínt összekeverjük, megsózzuk, és az egészet ráöntjük a káposztára, és az egészet jól összesütjük.

Balzsamos céklaleves

A fogyókúra jegyében mostanában folyamatosan keresem azokat a kajákat, amiket lehet enni, de mégis van valami ízük. Ez a legnagyobb baj velem fogyókúra esetén: hogy hiányoznak az ízek. Viszonylag jól be tudom tartani a szabályokat bármilyen elmebeteg fogyókúráról is legyen szó, a nagybaj az, hogy kevés sikerrel tudom reprodukálni a resztelt máj, csilis spagetti, vagy a körömpörkölt ízét, és mindig ez az, ami végül kísértésbe visz. Az íz.

Hiába nem vagyok éhes már, hiszen 1-2 sikeres hónap után már átáll az ember gyomra és viszonylag rezignáltan fogadja a korpás abonettett, a selyem sonkát és a natúr joghurtot, de akkor is. Valami íz kell. Különben megőrülök.

Nem nagy felfedezés, de a fenti gondolatmenet segítségével eljutottam a levesekhez.

Egyes pontban: kiválóan eltelít.

Kettes pontban: tökéletes, harmonikus ízeket, sőt: íz orgiákat hozhatok létre (legközelebb megosztom veletek, hogy mire jutottam a Nagyi legbézikebb karalábé levesével egy kis kísértetezés után)

Hármas pontban: n-e-m h-í-z-l-a-l (!)

Hozzávalók: ½ kg cékla, 1 sárgarépa, 1 fehérrépa, 1 póréhagyma, ½ csilipaprika, 5 ek balazsamecet, őrölt kömény, szerecsendió, egy szelt fetasajt, vaj,

A céklát meghámozom, vékonyan felkarikázom, meglocsolom olvasztott vajjal, a balzsamecettel és sütőpapírral kibélelt tepsiben megsütöm (25 perc)

Közben egy kevés vajon megpirítom az apróra vágott póréhagymát, rádobom a szintén feldarabolt répákat, egy kevés csilit, köményt, szerecsendiót, adok hozzá még pár csepp balzsamecetet, és 1-2 perc múlva, hozzáteszem a sült céklát is, felöntöm vízzel (neaggyisten a profiknak van otthon húslevesük akkor azzal). Az összetevőket puhára főzöm, majd a végén alaposan leturmixolom. Egy szelet fetasajtot megpirítok mindkét oldalán, és ezzel tálalom.

Szezámmagos meggyturmix

Nemrégen egy hamarosan induló kajaküldő cégtől kaptam teszt-menüt kipróbálásra.

Őszintén szólva ki nem állhatom ezeket a műanyag dobozos kajákat, magamtól soha nem rendelnék, de mindig elcsodálkozom, hogy a recepción mekkora oszlopban sorakoznak naponta. A Laci bácsi arcképével díszített dobozok súlyos többségben vannak egyébként, ami engem eléggé megdöbbent, főleg hogy egy hatalmas fővárosi multicégnél dolgozom, ahol úgy hiszem, a kollégák megengedhetnék maguknak, hogy ne 399 Ft-os püffedt paníros rántott húst, és sótlan ázott rizst egyenek műanyag dobozból. Persze kinek mire van igénye, de akkor is elgondolkodtató.

Szóval jött ez a promóciós menü, hogy teszteljük. Finom volt, dobozos kajához képest pedig különösen. A fenti meggy turmixot egy reggelire kaptam fél literes kiszerelésben, és nekem annyira ízlett, és olyan jól esett, hogy gondoltam, megosztom veletek még akkor is, ha valójában semmi különös nincs benne. Az enyhén pirított szezámmag olyan zamatot, textúrát és izgalmat ad az amúgy teljesen egyszerű italnak, hogy őrület.

Megcsináltam már többször is többeknek, és mindenki valami huncut trükköt sejt mögötte, olyan harmonikus az íze. Én még fagyasztott meggyből voltam kénytelen, de hamarosan itt a friss.

Hozzávalók: 500 g magozott meggy, 5 ek méz, 5 ek szezámmag

A jéghideg kimagozott meggyet nagyon alaposan leturmixoljuk, és belekeverjük a mézet. Olaj nélküli száraz serpenyőben megpirítjuk a szezámmagot, aztán beletesszük az italba. Kész is a nagy tudomány. Valóban bagatellnek hangzik, de próbáljátok meg, eszméletlenül finom.

Brokkoli fittness leves

Kénytelen vagyok egy fogyókúra rovatot indítani, egyrészt nagy érdeklődésre való tekintettel, másrészt a személyes érdekeltség okán. Nálam naprendi kérdés az ügy, mindig is az volt, de valahogy mostanában könnyebb betartani, meg is vagyok lepődve. Elcsépelt utolsó közhely, hogy levesekkel a legkönnyebb fogyózni, mert változatos, egészséges, és sokkal, de sokkal jobban kielégítő étkezés, mint egy saláta, mondjuk.

Ez a brokkoli leves, nem hétköznapi, mert hosszú, és fáradságos munkával tökéletesítettem. Az első probléma az volt, hogy a brokkolit soha nem találtam étvágygerjesztőnek, mert főzés után olyan gusztustalan színe lett. Másrészt íztelen volt és tökéletesen érdektelen. Ehhez képest most ez a az egyik no.1 leves a konyhámban: élénk színű (semmi fotosopp!), gusztusos, teljesen alkalmas akár vendégségre is.

Hozzávalók: 40 dkg brokkoli, 3 ek tejföl (kizárólag piros, és lehetőleg Danone), 10 dkg zeller, 1 vékony fehér répa, 2 paprika (tv), 15 cm póréhagyma, 1 csokor friss petrezselyem, 10 dkg vaj, fehér bors, szerecsen dió, zöld hagyma szára a díszítéshez

A vajon megpirítom a póréhagymát, paprikát, fehérrépát és a zellert. Alaposan, hogy mindegyik kapjon egy kis édeskés ízt, egyáltalán nem baj, ha kicsit megbarnulnak. Ezzel párhuzamosan a megmosott és minél kisebb rózsáira szedett brokkolit forrásban lévő sós vízbe dobom, és kb. 8-10 percig főzöm. Eddig még gyönyörű zöld színű, amit úgy tarthatunk meg, hogy a rózsákat hirtelen kiszedjük, és egy jégkockákkal és jéghideg vízzel teli tálba tesszük. Lecsöpögtetjük, rádobjuk a pirított zöldségekre, felöntjük vízzel, hozzáadjuk a tejfölt, leturmixoljuk, befűszerezzük, egyet forralunk rajta, és kész.

Kása (Porridge)

Ez de rosszul hangzik.

A millió esti mese nyomán, már kiskoromban kialakult bennem az a megalapozott vélemény, hogy kását a szegények esznek, de ők sem szeretik. Mert a legények is világgá mennek tőle, és mindenféle veszélyes kalandokba kezdenek inkább, amivel végül sokkal jobban járnak (legyőzve a sárkányt elveszik például a király legkisebb lányát meg a fele királyságot), mintha megették volna a kását, amit szegény özvegy anyukájuk az asztalra tett.

Tulajdonképpen szégyenletesen sokáig nem is tudtam pontosan, hogy mi az a kása, de mindenesetre utáltam.

És most egy fogyókúra részeként jöttem rá, hogy mi is ez, mennyire finom, és milyen jók az élettani hatásai. Tele van ugyanis rosttal, ami diéta alatt kiválóan karban tartja az anyagcserét, és valójában olyan, mintha egy klassz desszertet ennénk. És most, hogy jön a tavaszi gyümölcsszezon, lehetőségek egész tárháza nyílik meg. Én egyelőre egy téli verziót mutatok, a továbbiakban mindenki használja a kreativitását, és a bármelyik percben beköszöntő friss gyümölcsöket.

Alap (téli) verzió:

Hozzávalók: 2 marék pehely (zab, árpa, köles, bármi – szerintem az árpa a legfinomabb, többek között a DM-ben kapható), 1 dl tej, 1 ek méz, 1 ek mandula olaj, 1 ek szezámag (fekete is lehet!), 2 alma, ½ banán, fahéj, 3 ek szeletelt mandula

A kiválasztott pelyhet (javaslom az árpát) és a mandulát egy edénybe teszem, és felöntöm annyi vízzel, ami ellepi. Kicsit megsózom, ez nagyon fontos, csakúgy mint a tejbegríznél. Lassan főzöm kb. 5 percig. Belekockázom az almát és a banánt, majd tovább főzöm még 10 percig. Eddigre nagyjából elfőtte a levét és meg is puhult. Ráöntöm a tejet, tovább főzöm, most már kezdi felvenni a kása jelleget. Mikor megpuhultnak nyilvánítom, belekeverem a mézet és a szezámmagot, fahéjjal fűszerezem és nagyjából kész. Meglocsolom 1 ek mandulaolajjal és kész.

Bármilyen gyümölccsel működni fog, én is alig várom már az eperszezont.

Sárgarépapüré leves

Ha valaki a munkából hazafele felhívna és megkérdezné, hogy mit ennék - mint ahogy a Másik Mignon hívja hőn szeretet férjét - 3 napig tudnám sorolni az ételeket. Sajnálatos módon nem nagyon hívnak ilyen jellegű kérdésekkel, de ha mégis felhívnának sem tudnék nagyon mást mondani, mint valami pürét, levest, shaket, joghurtot, amiket abszolút soha többé nem kívánok a számba venni. Ennek oka, hogy egyáltalán nem tudok harapni, rágni és kábé semmilyen megszokott mozgást csinálni a szájszekrezetemmel. Ugyanis múlt héten felrakták a fogszabályzómat. Egyelőre még csak a felső fogívre, de ez is épp elég. Ezen a héten pedig, hogy mindig történjen valami izgi, kihúzták az egyik bölcsességfogamat. Nem kell, hogy mondjam, hogy itt nem áll meg a kalandok sora. Minden hétre van valami meglepetés. Jövő héten jön az alsó ív, majd a másik bölcsességfog. Még szerencse, hogy nem cápaszerkezetű a fogunk, mert akkor jól elszórakoznék így egész évben...

Azon kívül, hogy a szám olyan lett mint egy vizilóé, vagy mint aki feltöltette, fáj az egész állkapcsom. Ugly Bettyként fogom tengetni az elkövetkező laza másfél-két évet. Mákostészta és főtt kukorica kizárva. Mondom ezt tinitapasztalataimból, ugyanis akkor már egyszer néhány évet volt szerencsém együttélni egy most már idejemúltnak tekinthető atomerőművel a számban. Persze akkor azt hittem, hogy ennél rosszabbkor nem is jöhetett volna. "Hogy lesz nekem így valaha is pasim..." Aztán elteltek a fogszabályzós évek, pasi is akadt. És most megint itt vagyok: Fogszabályzóval, kb 15 évvel öregebben. A kérdést már fel sem merem tenni.... ;o)

Abban az egyben bízhatok csak, hogy ha a tisztítókúra után tényleg így fogok kinézni, akkor foxi ide vagy oda, sikert aratok...

Úgyhogy most következzen egy azon kaják közül, amiket mostanában fogyasztok a joghurton, tejeskávén és egyéb pépes szörnyűségeken kívül. Nem is gondolnátok mennyire hiányzik az embernek a rágás. Szégyen vagy nem, de annnnyira beleharapnék egy nagy BigMacbe....

Hozzávalók: 1 kiló sárgarépa, 1,5 liter zöldségalaplé, 5 deka vaj, 10 deka kókusztejpor, 1 kk őrölt koriander, 1 kk currypor, só, bors

A sárgarépát meghámozzuk, karikára vágjuk és a vajon megpároljuk. Felöntjük a zöldségalaplével. Addig főzzük, míg a répa meg nem puhul. Fűszerezzük, majd összeturmixoljuk. A végén megszórjuk friss korianderrel. Finom, laktató és szép. Mi kell még? Egy kis pirított bacon a tetejére? Na de azt meg is kellene valakinek rágni....

Saláta sült tojással

Az irodából hazafelé minden nap felhívom a férjemet. A beszélgetés eleje leggyakrabban ez:

Én: Szia Drágám, én elindultam. Te mikor jössz?

Ő: Még bent vagyok…

Én: Igen, e felől nem volt kétségem, de azt kérdezném, hogy mikor érsz haza?

Ő: Fúú, most még nem tudok indulni.

Én: Ezt is tudom. Hogy is tudnál indulni, hiszen még csak 6 óra van. De sietsz, ugye?

Ő: Persze, rohanok.

Én: Mit ennél?

Ő: Húúú, nagyon későn ebédeltem, úgyhogy nem vagyok éhes. (SOHA! nem éhes) Csak valami könnyűt csinálj, esetleg egy salátát.

Én: … … …

Salátákban ugyanis nem vagyok a legjobb (szívem legmélyén utálom őket), erre itt egy férj, aki ahelyett, hogy egy tisztességes csülkös pacalt, véreshurkát, vagy zúzapörköltet kívánna, minden nap salátát enne. Ez a mostani egy kis költségvetésű, egyszerű, de meglepően jó (azaz általam is majdnem élvezettel fogyasztott) darab, mivel a ropogósra sült tojást szépen le lehet eszegetni a tetejéről a pirítós mellé. :-)

Hozzávalók (2 fő): 3 tojás, 2 marék rukkola, 2 marék madársaláta, 1 kis répa, 3 ek olivaolaj, bors, só, ½ citrom leve, 1 ek méz.

A megmosott zöld salátákat 2 tányérba rendezem. A mézet, citromlevet, olivaolajat, összekeverem és rácsurgatom. Közben sütök 3 tükörtojást úgy, hogy mindkét oldalára átfordítom. Mikor kész, egy éles késsel, minél vékonyabb, egész vékony szinte gyufányi, de hosszú csíkokra (igyekszem) vágom, és szépen elosztom a két salátahalmon. Egy répát nagyon vékony csíkokra vágok, ezzel megszórom az egészet. Jól megborsozom. Vajas pirítós illik hozzá.

Egyszerű kaja, de ha szépen megcsináljuk, nagyon dekoratív lesz, és ez kifejezetten emel a salátaságon :-)