Kürtőskalács

Gyerekkorunkban minden nyáron volt Visegrádon kürtőskalács sütés. Mindannyiunkban édes emlékeket ébresztett, ahogy a tűz mellett vártuk, hogy elkészüljön a kürtőskalács, és bár az összes ujjunk leégett, téptük ki egymás kezéből a forró tésztát.

Jó tíz évvel az utolsó után, most felnőttek nélkül próbálkoztunk.

(Igazából ennek a bejegyzésnek is a Dunabogdány vagy még inkább a Visegrád gasztrohoz kéne tartoznia. )

Hozzávalók (kb 10-15 fős társaságra a duplája kell): 1kg liszt, 2 egész tojás, 4 tojás sárgája, 12 evőkanál olvasztott vaj, 12 evőkanál porcukor, 2 cs. szárított élesztő, 1 kávéskanál só, 1/2 liter meleg tej

a kenéshez: kb 25 deka vaj felolvasztva, kristálycukor, dió

Akkor a legjobb, ha minden hozzávaló szobahőmérsékletű. A liszt közepébe mélyedést csinálunk, belerakjuk a tojásokat, cukrot, sót, az élesztőt és egy kis tejet. Ha porélesztőből csináljuk, nem kell előtte felfuttatni, ha simából, akkor ajánlott. Elkezdjük gyúrni a tésztát. Folyamatosan rakjuk bele a maradék langyos tejet. Elég sokáig kell dagasztani, egészen addig, hogy már nem ragad hozzá se a kezünkhöz, se az edény falához. Amikor már jó ruganyos állagú, akkor bele lehet rakni az olvasztott vajat és azzal is egy kicsit dagasztani.

Cipót formázunk belőle (ettől egy kicsit lágyabb lesz a tészta állaga, hogy cipót gyúrjunk, de valami olyasmi formát), megszórjuk liszttel és meleg helyen a duplájára kelesztjük. Erre kb. 1 óra kell.

Lisztezett felületen kis adagonként fél-egy cm vastagra nyújtjuk, és derelyevágóval a képen látható módon hosszú csíkot készítünk belőle.

A kürtőskalács sütő fát (mi Erdélyből szereztük be, itthon nem tudom honnan lehet), előmelegítjük a parázs felett. A meleg fát megkenjük olvasztott vajjal.

A következő művelet 3 személyes: egyvalaki lassan tekeri a fát, a másik adogatja a tésztát, a harmadik pedig tekeri fel a fára a tésztát egyenletesen egymás mellé. Ha a fa tetejére értünk a tészta végét az előző sor alá dugjuk.

A kezünkkel kicsit megnyomkodjuk, hogy összeálljanak a csíkok.

Megkenjük egy kis olvasztott vajjal és belehengergetjük kristálycukorba.

Mehet a parázs fölé, ahol folyamatosan forgatni kell, mert nagyon konnyen megég.

Ha már félig kész, és a cukor rákaramellizálódott a tésztára, belehempergetjük durvára vágott dióba. Ezt is rápirítjuk és már húzhatjuk is le a fáról.

Dunabogdány gasztro

Nagyon szégyellem magam azért, amit a bloggal (nem) művelek. Sajnos júliusban ledöntött egy vírus, aztán a tüdőgyulladás, és az elképesztő mennyiségű munka az irodában két köhögés között. Így elmaradtak a szokásos és a kísérletezős nyári főzések is...Amikor erőre kaptam, akkor pl egy hét alatt hatszor (!!) csináltam meg Viksi rázzuk össze szilvatortáját, mindenkinek nagyon ajánlom, aki még nem próbálta, 5 perc az összeállítás, nem lehet elrontani, a siker pedig garantált.

Hogy teljesen rendbejöjjek elvonultam egy hétre Visegrádra regenerálódni. Más dolgom sem volt, mint füvetnyírni, olvasni, napozni, aludni, és az előbb felsoroltak között eszegetni... Bevallom nem nagyon főztem, de újra - mint minden nyáron - felfedeztem Dunabogdány kulináris kínálatát.

Heim Sütöde

Aki valaha Dunabogdányban jár (11-es főút, kb 32-es km), még ha átutazóban van is, térjen be a Heim Sütödébe, a Dunakanyar egyik leghíresebb pékségébe. 10-15 évvel ezelőtt a Dunapart egyik lepukkant házában működött a pékség, az éjszakai falulátogatások, bulizások után hajnalonként egy kis dugipénzzel mindig hozzá lehetett jutni frissen sült forró kenyérhez. Azóta már a sváb stílusban felújítva, bolttal, nyitvatartással várja a bogdányiakat és a nyaralókat a Heim sütöde.

Herr Cukrászda

Igazi falusi cukrászda. A fagyijukat nagyon szeretem, kérem, habos, az igazi klasszikus ízekben kapható. A sütik nem annyira az én világom, a hagyományos vajas habos vonalat követik, mint ahogy a honlapjuk is... Inkább elvitelre ajánlom, mint beülősnek.

Jani

A cukrászda mellett két házzal árulja Jani, ami a földjein termett. Egész kiskoromtól mindig innen vettük a zöldséget, gyümölcsöt. Nem mondom, megkéri az árát, de mindig gyönyörű az áruja. A bogdányi lapos hagyma, pedig olyan édes és zsenge, mint egy újhagyma.

Borda Húsbolt, és Géza, a hentes

A Borda Húsboltot mindenki nagyon dícséri, szép húsáruja, kolbászai miatt. Én mégis eddig még mindig a másik henteshez, Gézához mentem. Feleségével viszik a boltot, amióta az eszemet tudom, bámulatos, ahogy Géza a húsokhoz nyúl, ajánlja őket, darabolja, tisztítja és csontozza. A főúton a postával szemben található.

Tejbolt

Az elmúlt időszakban nem nagyon iszom tejet, de régebben minden nyári reggelen itt kezdtem. Asványvizes üvegbe mérik ki a hatalmas fém tartályból a friss, zsíros tehéntejet. A hentes mellett van közvetlenül a főúton.

Szieszta - friss pisztráng

A falu határán van a Szieszta nevű étterem, ahol csak pisztrángot lehet kapni. Mamát a születésnapján elvittük ide, mert régi vágya volt, hogy kipróbáljuk milyen is. Különböző fűszerezéssel lehet rendelni a pisztrángot, 55 Ft/dekánként. Kakukkfüves-borsos, kukoricadarás, mandulás, szarvasgombás, füstölt (erre 45 percet várni kell, pedig azt hallottam nagyon finom). Mit mondjak, nem voltam elragadtatva az ételtől, a pisztrángnak semmi íze nem volt, bár látszott, hogy friss volt. Részemről maradok a hekknél.

Hogy mit keres a képen a kis vaddisznó? Szó sincs vaddisznópörköltről. Legnagyobb meglepetésünkre, töbször is ellátogatott hozzánk a kertbe családjával, vagy nélkülük, az egyik alkalommal Puskin őrült ugatása ellenére ennyire közel merészkedett.

Frill Prints

Neeeem, nem. Egyikünknek sem született két gyereke az elmúlt pár hétben (de egy igen ;o) ), és nem szervezünk születésnapi bulit Szabi tiszteletére sem. Frédi és Fruzsi anyukája viszont, aki nem mellesleg a mennyei Mignon fejlécét is tervezte, új projekten töri a fejét. Szabi érkezésekor már értesülhettetek az Anikó új „gyermeke” érkezéséről is. Látogassatok el, és gyönyörködjetek... és persze akinek van kire, rendeljen...

Sziasztok!

Szeretném bemutatni nektek weboldalunkat, a Frill Prints-et, ahol letisztult, kedves és modern grafikák találhatók, babás és kisgyerekes témákban (pl. születésnapi meghívó, születési értesítő, babaváró buli meghívó...), amiket bárki online személyre szabhat gyerekének vagy családjának a saját fotóival és adataival, és mi pár nap alatt elkészítjük számára szép papíron, kitűnő borítékkal. A Frill Prints a babavárástól a gyerekek kisiskolás koráig kínál nyomtatványokat. Ambíciónk, hogy részesei lehessünk annak, ahogy az ünnepi és hétköznapi nyomtatványokon is teret kap az igényesség és a kreativitás. Megtalálhatók vagyunk a Facebook-on is, a Frill Prints rajongói oldalon.

Üdvözlettel, Anikó

Kakukkfüves sajtkrém - mártogatós

Ez a lehető legegyszerűbb ugyanakkor legfinomabb mártogatós. uborka, zeller, répa csíkkal, chips-szel, nachos-szal, vagy pirítósra kenve is finom. Mindig nagy népszerűségnek örvend, és soha senki nem gondolná, hogy 3 hozzávalóból 5 perc alatt lehet elkészíteni.

Hozzávalók: 2 doboz parmalat krémsajt (250 grammos, Tescosból is nagyon finom, vagy Philadelphia, aki el van eresztve), 2 gerezd fokhagyma, fél marék kakukkfű,só, bors

A krémsajtot összekeverjük az átpréselt fokhagymagerezdekkel, apróra vágjuk a friss kakukkfüvet, és belekeverjük a sóval, borssal együtt. Kész.

Mák Bistro

Ha a Másik Mignonnak rossz a time managementje, akkor nekem talán nem is létezik. Nem kell ellátnom és felügyelnem a nap 24 órájában Szabit, a férjemnek sem kell vacsorát főzzek, és mégis. Nem jut időm postolásra. Főzni főzök. Fotózni már kevésbé, mert valahogy sose jön össze, a posztolás pedig...vagy munka előtt csinálom reggel 8-tól, vagy munka után este 8-tól, vagy halogatom....

Jó két hete a csajokkal a csütörtöki Klassz helyett elmentünk kipróbálni a Mák Bistrot, és gasztronómiailag felejthetetlen élményben volt részünk. A hely honlapján lévő fotóról inkább úgy tűnik, mintha romkocsma lenne, de nem az. Az egykori LouLou helyén van, nagy on jó hangulatú, egyszerű berendezés, fa asztalok és székek, egy nagy bárpult szőlőlugassal körbefuttatva, az egyik fal feketével lefestve az aznapi menüt mutatja.

A pincér srác rendkívül kedves és segítőkész, nem tudja elégszer hangsúlyozni, hogy az adagok kicsik. De mennyire? Nagyon. - válaszolja

És tényleg. Naggggyon kicsi. De annál is finomabb.

Italválasztékban nem a hagyományos üdítőket kínálják, házi málna, menta és bazsalikom szörp van. Egytől egyik mindegyik elképesztő finom.

Kenyeret biztos ami biztos rendelünk. Aztán megint és megint.

Úgy döntöttünk, hogy mindenki választ két félét, és majd kóstolgatjuk egymásét.

Rendeltünk tojáslevest, legalább három libamájat spárgával, tökfőzeléket, vörös márnát, szarvast, kacsacombot, kacsa nyelvet, coq au vint. Az egyik köret pirított polenta volt, amit nem kóstoltam, de állítólag épp hogy meg nem szólalt. Egytől egyig mindegyik fantasztikusan finom volt. Bár az is igaz, hogy mindegyikből 3 adagot tudtunk volna megenni.

A szakács a Csalogány 26-ból igazolt át.

A desszert már jóval nagyobb volt, akkora mint a főételek...A mákos guba utánozhatatlan, a csoki is (háromféle belga csokiból készítik), és a bab au rhum is maradandó élményt nyújtott.

Végül is jól laktunk, ami nagy részben a kenyérnek is köszönhető.

A roppant kedves felszolgáló fiú is elárulta, hogy azért néhány szalámis szendviccsel érkezik otthonról...

Vacsorázni, fiúval menni, nagy családi vasárnapi ebédre nem alkalmas, de dumálni és csipegetni, gurmankodni, kóstolgatni annál inkább. A hangulat és az íze utánozhatatlanok.

A Facebookon nyomon lehet követni a folyamatosan változó menüt.

Szabolcs

Köszönöm mindenkinek az érdeklődést, és erről a fórumról is puszit küldünk azoknak, akik drukkoltak nekünk. Szabolcs szupecuki, szupergyönyörű és szuperaranyos :-), bár a napjaink egyelőre húzósak. Mert a szüléssel kapcsolatban ugyanis az égvilágon mindenre felkészültem, nem sok meglepetés érhetett volna, ezt biztosan állíthatom, de erre az időszakra már nem láttam előre, úgyhogy itt azért gyakran kibillenünk mindannyian a komfort zónánkból :-). Persze főleg én, mert a fiacskám általában persze csak eszik aztán meg alszik, mint aki jól végezte a dolgát. Engem viszont a kényelmes, terhesség alatti 10-12 órás alvások után enyhén szólva sokkol a most nem ritkán összesen 2-3 óra :-) A szülésről húszmilló rémtörténetet végighallgattam, de senki nem beszélt arról a lógó nyelvű, véres szemű zombiállapotról, ami a gyanútlanul hazaérkező kezdő kismamára vár otthon :-)

Igyekszem a konyhai dolgokkal is felvenni majd a fonalat, de alapvetően ez még csak néhány hét múlva lesz reális. Addig is légyszi tartson ki mindenki, ha már eddig kitartott, aztán innen folytatjuk :-)

És még valami:

A fenti képes értesítőt Ancsa barátnőm készítette, aki 2 tüneményes gyereke mellett a www.frill.hu „anyukája” is. Akinek szintén vannak gyerekei (most már én is ide tartozom:-)), biztosan imádni fogja a tündéri, igényes, kicsiknek és nagyobbaknak való dizájnnal készülő változatos meghívó, születési értesítő, tombola- és ültetőkártyákat, melyek személyre szabhatók, és mindenki a neki legjobban tetszőt, és a gyermek egyéniségéhez legjobban illőt választhatja. Az oldal hamarosan indul, mintákat addig is nézhettek a facebookon:

http://www.facebook.com/pages/Frill-Prints/359705888070?ref=mf

Fonott kalács

Tudom, kicsit megcsúsztam a húsvéti poszttal, de idén így alakult.

Annyi volt a munka, hogy nem is volt időm azon gondolkozni, hogy mit fogok sütni-főzni. Mama megcsinálta a sonkát, rám várt volna többi, de ezt csak péntek reggel tudtam meg, úgyhogy másfél két órát bolyongtam a boltban, míg nagyjából összeszedtem mindent.

Ez a csodálatosan finom kalács Bözsikének, a keresztanyám nagynénjének a receptje. Minden húsvétkor ez kerül az asztalra. De persze más hétvégén is el tudom képzelni vajjal és baracklekvárral, csak olyan nehéz hozzákezdeni...

Hozzávalók (2 kalácshoz): 60 deka liszt, 2 tojás, 2,5 deka élesztő, 3-5 deci tej, 20 deka cukor, 10 deka olvasztott vaj

Először is, mint minden kelt tésztánál, egy bögre cukros langyos tejbe morzsoljuk az élesztőt. Letakarva félrerakjuk negyed órára, azalatt biztos felfut.

A lisztet nagy tál közepébe szórjuk, közepébe mélyedést formálunk, majd beletesszük a tojásokat, a felfuttatott élesztőt és a maradék cukrot, és annyi langyos tejet, amennyit felvesz. Jól kidolgozzuk a tésztát robotgéppel, vagy kézzel. Amikor már a tészta elválik az edény falától, hozzáadjuk a langyosra hűlt olvasztott vajat, és ezt is beledolgozzuk a tésztába.

Aki szereti, tehet bele mazsolát is.

Az edényt lefedjük, majd meleg helyen duplájára kelesztjük a tésztát.

Lisztezett deszkán kétszer három hurkát formálunk a tésztából, majd megfonjuk a kalácsot.

A két kalácsot egymás mellé rakjuk egy nagyobb tepsibe, vagy külön külön egy-egy őzgerinc formába. Legjobb sütőpapírral kibélelni, hogy könnyű legyen kiszedni.

A sütőformában még egyszer letakarva félrerakjuk a kalácsokat 20-25 percre, hogy megkeljenek.

Végül tojással megkenjük és 180 fokos előmelegített sütőben kisütjük kb. 35 perc alatt.

Sweet, SUGAR, candyman...

Végre eljutottam. A SUGAR-ba. Bá már több mint egy éve megnyílt még nem volt alkalmam kipróbálni a helyet előbb, pedig kíváncsivá tett, hogy többektől hallottam, hogy a csodálatos külső kevésbé elkápráztató belsőt rejt.

Pár hete péntek délután csapatépítés címén felkerestük a Paualy E. utcai üzletet. Tele volt. A legkülönfélébb emberekkel Első randevús párokkal, munka után betérőkkel, iskola után az idejüket itt elütőkkel, külföldiekkel, kisgyerekes anyukákkal (ez nagyon jól nevelt gyerekre, vagy kötélidegzetű anyukára vall, én soha nem merném megpróbálni).

A bejárattól balra vannak a cukorkák, nyalókák, golyórágók, jelly bellyk, drazsék a szivárvány tényleg minden színében. Valamint a legkülönfélébb ajándékok, a már klasszikusnak számító Hello Kittys mindenféle, pillecukorból kiírt szövegek, muffin formában rejtőző szájfény, és olyan hülyeségek, mint a "Communicate with your father" szájspray, vagy a Modellkaja nevű kapszula. Na, mi már ennél a részlegnél eltöltöttünk vagy fél órát. Az ember 5-10 perc eltelte után azt sem tudja hol van...egy videoklipben, álmodik, külföldön, vagy tényleg egy cukrászdában? A színek, fények, formák, bútorok, díszletek, az eladók és persze maguk a termékek is már önmagukban elegek lennének, hogy elvarázsoljanak.

A jelly belly részlegen való nézelődésünket persze az is nyújtja, hogy félünk a süteményes részhez közel kerülni, megpróbáljuk elodázni a választást. Mert rengeteg féle, fajta, színű, formájú, állagú van. A pitéktől a moussokig, a muffinoktól a mignonokig, a tejberizstől a sajttortákig és még sorolhatnám. A tejberizsre vagy 20 fajta öntetet, extrát, gyümölcsöt lehet kérni. Aztán vannak még az italok is...Smoothie-k, shake-ek, teák, kávék. Háromszor négyszer végig kellett menjünk a pult mellett és egy 10 perces meetinget tartani, hogy eldöntsük mit is választunk. Mindenki válaszottt egyet, meg négyünknek egyet pluszba, és természetesen fejenként egy shake. Nem ajánlanám a kalóriák per kopf kiszámítását...

Az emeleten lehet leülni, színes lámpabúrák alá. Természetesen a pink wc-t is meg kellett néznünk, ahol még a mosdóban is nyalókák és cukorkák vannak, a wc falain pedig egy egész mese világ.

Az egyetlen kritizálni való a személyzet. Még csak nem is a kedvességükkel volt baj, inkább a szakértelmükkel. Vagy 20 percbe telt, míg megkaptunk mindent, négy részletben. Egy kis káosz uralkodott a felszolgálók között. Lehet, hogy kevesen voltak, lehet (biztos) hogy nem felszolgálók voltak, inkább fazon alapján válogatták őket.

A sütemények finomak voltak, volt amelyik nem okozott életreszóló élményt, de lehetett érezni a hozzávalókat (vanília, vaj, tejszín, gyümölcs), ami nem megszokott, és a látvány...

Azt hiszem kicsit sokat rendeltünk, és talán a vizuális élmény is eltelített.

Egy szó mint száz, mindenkinek el kell mennie egyszer kipróbálni, utána úgysem fogja kibírni, hogy ne menjen még egyszer, és még egyszer...

A honlapjuk sem okoz csalódást, színes, szagos, mindentudó.

Wang új étterme - Gizella utca

Más években kábé ilyenkor szoktam nekilátni a téli ázsiai utunk szervezésének, mely idén természetesen a hasamban lakó kiskomára való tekintettel elmarad. Igyekszem beérni most csak az izekkel.

Mivel egyébként pedig úgy veszem észre, hogy ő is kifejezetten rajong az egzotikus kajákért, nem nagyon tartóztatom meg magamat ilyen téren, így az indiai mellett másik állandó tartózkodási helyem Wang étterme, ahol soha nem szűnő lelkesedéssel eszem minden egyes alkalommal szecsuáni üvegtészta levest (van úgy hogy egymás után kettőt :)), desszertnek meg egy csípős savanyú levest (ezt szerintem terheseknek és másnaposoknak receptre kellene felírni). Szóval ebben az állapotban ért a hír, hogy nyílik Wang új helye, amit azóta vártunk, hogy a Fő utcait bezárta, és a nyitó vacsora ujgur menüsora is klassznak ígérkezett, így hát elmentünk. Az étterem berendezése, ahogy eddig is megszoktuk, semmi különös: egyszerű, tágas és világos, díszítések nélküli, viszont tömve volt, és mivel farkaséhesen érkeztünk, enyhe pánikrohamot is kaptam, mert biztosra vettem, hogy ilyen tömegben nem megy majd flottul a kiszolgálás, engem pedig percek választottak el az éhhaláltól. Fölösleges volt aggódnom, minden olajozottan működött, kaptuk pontosan és szépen a következő fogásokat:

Leves:

Kacsaleves ecetes retekkel

Előételek:
Narancsos csirke
Koktélrák saláta
Ízletes fafülegomba
Rózsaszín ginseng
Gyümölcsízű marhahús
Sült apróhal

Tofumetélt hidegen
Főételek
Pekingi kacsa
Vaslapon sült paprikás marha

Jade rákja
"Ég és Föld” oldalas
Birka ’Gan Guo’ módra
Pikáns csirke Wu Dong tésztával
Kínai kel ’Ming Lu’ módra
Kínai kenyér(saslik)
Báránysaslik
Bei Jing-i pizza
Öt elemű rizs
Kézzel tépett pirított tészta
Édességek
Szezámgolyó
Kókuszgolyó

Az ilyen fix menük előnye egyben hátrányuk is: azaz, csomó dolgot soha nem kóstolnék meg magamtól, de mégis ízlik, viszont van olyan eleme, melyről előre tudom, hogy nem ízlik majd, és tényleg nem. Naggggyon kellemes meglepetésvolt a tofumetélt, mivel zsigerből irtózom a tofu minden fajtájától, ezt soha nem kértem volna magamtól, amivel nagy hibát követtem volna el, mert isteni. Úgyszintén hibátlan az Ég és Föld oldalas (kép), csípős, omlós, rengeteg fokhagymával. Feltétlenül kóstoljátok meg a bej jing-i pizzát - vékony tésztalapok között istenien fűszerezett hagymás darálthús, és a gyümölcsízű marhahúst. A rózsaszín ginseng műfajában leginkább a kimchi-re hasonlít, nagyon finom. Nagyon durván jó a kacsaleves, egyedül meg tudtam volna enni a tizenkettőnknek kihozott fazékkal. A kínai kenyérsaslik jópofa, bundáskenyér bunda nélkül, érdekes. A csirke Wu Dong tésztával bő szaftos, nagyon jó ízű fogás, de csak az kérje, aki biztos benne, hogy nem zavarják a csonttal együtt, látszólag ad hoc helyeken elvagdosott csirkedarabok.

A pekingi kacsa sajnos nem átütő - bár lehet, hogy adni kellene neki még egy esélyt mikor nem kétszázan ülünk egy egyenvacsorán -, meg persze hogy ahhoz hasonlítottuk, amit nyáron ettünk Pekingben, így eleve kevés esélye volt. A mirelit koktélrákból készült saláta sem volt finom (bár én semmilyen formában sem szeretem a mirelit koktélrákot), és nem ízlett a báránysaslik sem, amit eléggé sajnáltam, mert ezt mondák a legautentikusabb ujgur fogásnak. A desszertek olyanok, amilyenek, kínai étteremben nem hiszem, hogy valaha átütő élmény érne minket desszert fronton, de persze soha nem mondd, hogy soha.

Összességében finom volt a vacsora, a kiszolgálás külön pontot érdemel, mindenki menjen és próbálja ki, én is így teszek még párszor. Bár nekem a Telepy utca egyelőre verhetetlen.

Wang étterem
XIV., Gizella utca 46/A.
(061) 251-2959
Nyitva 11:00-23:00

Naschmarkt

Más okok miatt mentem, de a szállást sikerült úgy foglalnom, hogy 5 perc sétára legyen a Naschmarkt-tól, Bécs leghíresebb és legnagyobb "nassoló" piacától.

Már a 18. század óta létezik, bár eleinte főleg tejtermékeket árultak, most már szinte minden kapható. A zöldség gyümölcs kínálaton kívül főleg a bio, hal, ázsiai termékek dominálnak. Vasárnap kivételével minden nap nyitva van, és szombaton kiegészül egy bolhapiaccal is, amihez én egy kicsit nagyobb reményeket fűztem, mint ami valójában volt. A HVG cikke szerint a legjobb üzletek reggel 5 és 7 között köttetnek, hát én csak 9-re értem oda, lehet, hogy ez lehetett a baj, de ahogy végigsétáltam az asztalok között, az volt az érzésem, hogy sok koszos, kopott mások által már megunt dolgot próbálnak eladni, nem sok sikerrel.

De a piac élelmiszer része teljesen magával ragadott. Először is a választék és a minőség elképesztő. A nálunk csak a szakácskönyvekből ismert hozzávalók, mint a pak choi, friss mango, passion fruit, különböző keleti zöldségek és fűszerek, az egzotikus gyümölcsökről már nem is beszélve mind ott sorakoznak a zöldségesek asztalain, persze a hagyományos zöldségek és gyümölcsök mellett. Hatalmas a saláta és a fűszernövény kínálat is.

Aztán ott van a rengeteg olivabogyó, különböző kenőke, marinált ezmegaz, friss sajt, friss tészta, kolbász, szalámi árus. Mind kinyújtott kézzel, falatkával várja az embert. Az olajbogyó választék zavarba ejtő a sima fekete zöld, kicsi, nagy mellett a különböző töltött (sajt, paprika, mandula, pisztácia) olajbogyókból választhatunk. Nekem azért a sima kicsi fekete ízlik még mindig a legjobban.

Az egzotikus fűszer és szárított gyümölcs árusokból is rengeteg van, meg aztán ott vannak az ázsiai boltok is, ahol minden létező hozzávalót, edényt meg lehet kapni az ázsiai ételekhez.

Hal árusból főleg a piac elején található jópár. Különböző - az általam legfeljebb csak az olasz halpiacon látott tengeri halaktól elkezdve, polip, garnéla, kagyló, és szárított, illetve fagyasztott tenger gyümölcsei is kaphatók.

És persze ott vannak a híres osztrák pékségek, meg a bor és lekvár árusok is, hogy a virágosokat ne is említsem.

A piac mint éttermi negyed is működik, a beülős kis éttermek bárok mindig tele vannak, és egytől egyig nagyon finom étellel és jó hangulattal várnak. Természetesen van jó pár ázsiai- thai, vietnami, japán, indiai, kínai étterem. Sőt, van egy thai férfi, aki a szabadban elvitelre főzi a tésztákat. A Tokoriban szemkápráztató sushi tálakat lehet enni, én ropogós kacsát kóstoltam pirított tésztával.

Van egypár boros-sajtos--felvágottas falatozó, meg a kebabosok is persze. Aztán a halpultok mellett jópár hal étterem. Mi egy egészen kicsi Bar di Mare nevezetű bárba ültünk be pont a piac bejáratánál, és valami elképesztő finomat ettünk. Az egész helyiség nem több, mint 20 nm, a konyha és egyben van az étterem résszel, mégis hihetetlen tisztaság és rend uralkodik.

És persze ott van a többi bár és kis étterem, ahol reggelizni, vacsorázni, vagy csak iszogatni ugyanúgy lehet. A Neniben ettem életem legjobb sajttortáját!
Aki nem tudná hol van, könnyű megtalálni, az Operától és a Mariahilfertől egyaránt 5 perc gyalog. Ha arra jártok, nézzetek be, legalább egy bárány kebab erejéig, arra sajnos már nem jutott idő, illetve kapacitás.