A diófa lebontása.

Barátnőmék portáján 55 év alatt nőtt ilyen hatalmasra ez a diófa. Barátnőm apukája, az áldott emlékű Dezső bácsi ültette. Ez a gyönyörű fa életében sok sok diót adott, de mostanra már nem termett, ami még nem lenne baj, de elszáradt ágai egy-egy vihar alkalmával nem csak a saját építmények tetejét veszélyeztette, hanem a szomszédokét is, így fájó szívvel, de kimondták a halálos ítéletet. Igen ám, de körbeépítve nem lehet egyszerűen kidűteni, ezt darabonként le kell bontani. 

  Eredeti formájában szélessége is kb annyi volt, mint itt a magassága,  de mire a fényképezőgéppel odaértem, már a szétágazó hatalmas ágait sikerült levágni, és kötelek, csigák segítségével  a földre juttatni.  Ez a képsorozat azt örökíti meg, hogy egyetlen ág levágásához mi munka a létrák áttelepítése, kikötözése.  Mindezt a hetvenhez közeledő Zoltán csinálja alig fiatalabb sógora asszisztálásával. 

Jó móka-mondja, mi meg Kati barátnőmmel tövig rágjuk a körmünket. 

Hubble

Ezt a quiltet az V. Európai Quilt Triennale-ra  varrtam. Ma megkaptam az értesítést, hogy nem válogatták be a kiállítandó munkák közé. Nem csodálom, 13 ország 210 beküldött munkája közül 43-at állítanak ki. 

Technikája: hernyóselyemre dolgozott gyapjú, alias nuno filz. 

Dalocskám a youTube-on

http://www.youtube.com/watch?v=Yobvz50o8As&feature=youtu.be

Tegnap az a megtiszteltetés ért, hogy a foltvarrók dalát, aminek a szövegét én írtam, elénekelték a kecskeméti foltvarró találkozón.  Az eredeti szöveget a foltvarró topikosok 10 éves találkozójára írtam, a topik elindítója Mapple tiszteletére,   aztán átdolgoztam, és most már szinte az indulónk lett. Tatabányán kivetítőn ment  a szöveg, és az egész megnyitó közönsége énekelte. Sajna mi nem, mert lekéstük.

Tehát a szöveg a Ha én rózsa volnék dallamára.

Ha én kelme volnék, száz színben pompáznék.
Minden foltvarrónak örömet okoznék
Akkor lennék boldog, hogyha szétvágnának,
S újra összevarrnak quiltnek, vagy táskának.

Ha én cérna volnék, nem gubancolódnék
Minden kicsi foltot szépen összevarrnék.
És ha egy varratom mégis kibomolna
Spulnim szégyenében világgá gurulna.

Ha vasaló volnék, mindig meleg lennék
A vasalódeszkán ide-oda járnék
Minden kicsi ráncot szépen kivasalnék,
S ha jön a villanyszámlás, csendben elpirulnék.

Ha varrógép volnék, mindig készen állnék
Éjjel nappal mindig csak quilteket varrnék
S ha egy alkatrészem mégis elromolna
Saját lábon mennék  a Varrógépcentrumba.

De foltvarró vagyok, ízig-vérig, érzem.
Így hát a világot foltos szemmel nézem
Örömet, bánatot, mindent, mi elvásott
Összevarrjuk ezt a széthullott világot.

Húsvéti túra helyett...

...az idén csak biciklizünk egy jót húsvét hétfőn. Hideg van, de a nap ragyog.

M.T háza a faluban. Felgyújtotta, a maradékot eldózerolták, de a virágok ezzel mit sem törődnek. Hiába, ami élni akar...

 Az ártéren elbiciklizünk a Sajó-Tisza összefolyásához.

 Ilyen, ha lefele nézünk,

 ilyen ha felfele...

 ilyen a morotva,

 tegnap még sokféle madár volt, ma csak néhány gém, de megjöttek a fecskék is.

itt pedig ahol a Sajó belefolyik a Tiszába. Tele a meder, de az idén aligha lesz árvíz.