Harangvirágos szélcsipke

N
em posztoltam, azt hittem, lesz még valami februárban és majd egyben mutatok mindent. Hát nem lesz, kicsit megint zajlik az élet, nem jut idő/energia többre. Szóval a harangvirágos szélcsipke, amit január folyamán készítettem. 

 Igazi nagy szerelem, és kellett is az hozzá, különben belebolondulok. Meghorgolni nem volt nagyon nagy kihívás, de minden találkozási pontot összevarrogatni, apró, észrevétlen öltésekkel? Ho-ho-hóóóó! Bele lehet bolondulni! A legszebb csetneki csipke ♥

Gütermann pamutcérna, Catania betétszálnak és 0,6-os tű.
Van hozzá nagyon szorosan kapcsolódó zene. Hát persze, hogy Jaroussky!:) Mert vittem magammal koncertre a majdnem kész csipkét. Meg mert a Theatre des Champs Elysées korlátját bámulva feltűnt, hogy kicsit hasonló a mintájuk - csak ott nincs harangvirág. Meg mert annyira, de annyira szerettem volna, hogy PJ elénekelje ezt a darabot egyszer, és annyira, de annyira szerettem volna olyan szintre kerülni csetneki csipke készítésében, hogy egy ilyen gyönyörű ki tudjon kerülni a kezem közül. Egyszerre jöttek. Két valósággá vált álom:)


Egy szupergyors sikerélmény, mert egy ismerősöm megkérdezte, ha megy Budapestre egy hímző, akkor hol és mit érdemes beszerezni. Szerintem ezeket a cuki kis matyó alapokat!:)

A fonalak régiek, innen-onnan kaptam őket, ezért sem sikerült igazán jól követni az elvárt színválasztást. Annyira jó érzés felhasználni egy olyan fonalat, amit az eredeti tulajdonosa már nem tudott, ilyenkor különösen szeretem a színes munkákat.
Egyébként meg egy fekete kardigánt kötök, pont olyat, amilyet tavaly már elkészítettem fehérben, csak aztán kimostam mosógépben. Nem igényel odafigyelést és annyira, de annyira hiányzott, mert annyira odavoltam az előzőért!