Almafa

N
o hát megvolt az első farsang is. Múlt héten csütörtökön, nem indokolták meg, hogy miért ilyen későn. Legalább volt idő felkészülni rá. Nem mintha nem az utolsó pillanatban csináltam volna:D
Ahogy a gyerek fogalmazott: "mindenki Zorró, én almafa vagyok!" Azt hiszem, egyelőre enyhén hippi családunk befolyása alatt áll, még nem reménytelen a helyzet, még a kezünkben van a gyerek! :D

Nem volt egyszerű kitalálni, hogyan valósítsam meg az almafát, de valljuk be, szétvetett a büszkeség, hogy ő nem Spider-man* akart lenni, vagy kalóz, vagy lovag, vagy Zorró, vagy varázsló, ahogy a legtöbb kiscsákó.

Egy laza, de elég erős tüllt vettem, miután a Toto teljes barna anyag választékát végigmustráltam. Így legalább könnyű viselet volt, fekete nadrágon és fekete garbóval egész jól nézett ki szerintem. Filcből készültek a levelek és az almák, az ágak közt elbújt egy mókuska

és egy bagoly is

 egy kis sárga pillangó is repkedett, lent pedig egy süni bandukolt három gomba között.

Tovább nem cifráztam, mert a megrendelő nem akart többet, csak két levelet a hajába, azt megoldottam két egyszerű hullámcsatt segítségével. Elsőre csalódott volt a jelmezzel, mert ő szerteálló ágakat akart, amire mondtam, hogy ki van zárva, mert kiböki a többi gyerek szemét, amilyen vigyázatlan, ebből volt egy kis vita, végül kiegyeztünk a szakadt madár lógó ágakkal. Úgyhogy kivette a részét a tervezésből. Azt hiszem, jól érezte magát benne, de nem tudom. Túlpörgött aznap, az már biztos:D Csak remélem, jövőre nem kell majd valami fegyverrel hadonászó szuperhőssel előállnom, az nem jönne szívből, örömmel.

Csak ilyen játszóteres, telefonnal készült képek vannak, az oviban káosz volt:D
Amíg Pierre-Sergeire adtam fel a jelmezét, egy apuka mellettem mondja a lányának: anyád még a cimkét se vágta le? Volt valami nagyon szomorú ebben a jelenetben, nem mondom, hogy mindenkinek magának kell csinálnia a jelmezt (pedig mekkora menőségeket is láttam azért pár kartonból összedobva! Tudom, hogy túllőttem a célon az egyenként felvarrt levelekkel, egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, éppenhogy kartonnal, de én ilyen textíles vagyok, na, egyébként két este és egy délután alatt megvolt, plusz egy délután, amíg kivágtuk), de ha olyan szinten tesznek rá egyes anyák, hogy a sisakon, a gyerek arca mellett lévő cimkét sem vágják le, mert észre sem vették, úgy tűnik, annyit sem tettek meg, hogy ránézzenek arra a szegény gyerekre... 
Még egy kép az előző bejegyzés kardigánjának részletéről. Nem cipzár, hanem sok-sok utálattal felvarrt patent!:D Kapott egy-egy szalagot a patentok és a kötés közé, most jobban néz ki, mint a képeken volt. Imádom, hordom. A szalag JB nagymamájának a varrós kosarából származik. Ő is megtalálta végül a maga helyét:D

*a franciák úgy ejtik: szpidörmen. Én meg idegrángást kapok minden alkalommal, amikor meghallom (sokat hallom egy négy éves kisfiú anyukájaként), úgyhogy enyhe gúnyolódás gyanánt szépen, magyarosan ejtve zsidósítottam a szuperhőst: Spíderman Péter.

Századfordulós kardigán

S
zerelmes vagyok ebbe a kardigánba! Egyetlen hibája, hogy nem fekete, ez mondjuk kicsit zavar, de ha mást nem találtam? Csináltam sok kötéspróbát, tök jó, meg minden, csak amikor elmentem megvenni a fonalat, nem volt feketéből annyi, amennyi kellett volna. Nézegettem más színeket, de náhh, neeem, fekete vagy nem kell. Jó, hát muszáj lesz megvárni, amíg a fonalas néni hoz nekem... utálom, ha az ember belekezdene valamibe, csak nem tud, mert nincs fonala és várjon a rendelésére, kevés ennél hervasztóbb dolog van a kézimunkában. No közben meg ez a fehér nagyon tetszett már akkor is, amikor először láttam, és birizgálta is a fantáziámat, mert van benne valami régies, valami, amiért vonzott. Úgyhogy ha nem is pontosan az a méret, ami kell, mindegy, inkább vettem ilyet, mert inkább csinálok új kötéspróbákat, meg átszámolom az eredeti matekozásaim eredményeit, mint várjak 1-2-3 hetet, mire megérkezik az eredetileg betervezett fonal. Végül nem is kellett nagyon átszámolni, mert nem is volt akkora különbség. A csodálatos véletlen volt ez a fonal.

138m/50 gr, 80% gyapjú és 20% megnyúzott nájlonállatka - ennek ellenére viszont puha és nem szúr, pedig a nyakamhoz szorosan dörzsölődik. Na ez a ritka állat! Próbáltam rákeresni, de nem találtam semmit, azon kívül, hogy a gyár még a 90-es években megszűnt. Na ez legalább megmagyarázta, hogy miért van olyan régies kinézete:D És most már úgy örülök neki, mert a kész fölsőt nem is tudnám most már elképzelni másmilyennek, egyszerűen tökéletes hozzá! Szegény fonal várt 20-25 évet, mire megtalálta a neki való projektet. Van nekem egy kedvenc fonalasom, Lyonban, a Croix-Rousse piacon keddenként egy teherautóról, dobozokból árul két néni, mindenféle márkáik vannak, olcsó is, drága is, minőségi és gagyi, vadiúj és kifutó márkák és néha ilyen ki tudja, milyen raktárkészlet maradványai és miért éppen most került elő fonalak is.

A minta meg, na, az is várt rám több, mint száz évet :D Szerintem mindenki tudja már, hogy odavagyok a századfordulós dolgokért - irodalom, zene, divat, kézimunka... el ne kalandozzak, kitérve arra, hogy nem vagyok olyan naív és eleget olvastam erről a korszaról ahhoz, hogy ne akarjak akkor élni (bár egy időutazós kirándulást bevállalnék, hadd vigyem magammal a fényképezőgépemet!!!:)). De épp elég szerencse, hogy most könnyen hozzájuthatunk az akkori irodalomhoz, zenéhez (elcserélném azt a lehetőséget, hogy bármikor megnyomok egy gombot és a világ összes országából, bármelyik korból választhatok zenét abban a pillanatban?? Na ugye.). A kézimunkák már nehézkesebbek, de meg lehet találni, ahogy a divat is elég érdekes a mai világban. Mindenki különleges vagyok meg egyedi vagyok feliratos pólókban rohangál, de ha tényleg különlegesen és egyedien öltözködsz, akkor megbámulnak, mi bajod. De ha megtalálod az egyensúlyt, akkor ebben is lehet szabadabbnak lenni most. Pl egy ilyen fölső szerintem még egyensúlyozik:D

Teljesen jó farmerrel, még nem bámulnak meg a Pokémonok (családunk gyerekkompatibilis szava a konzumidiótára).  
A The Columbia Book of Yarns 1908-as kiadásában találtam a mintát, a Ravelryn az 1905-ösre van link - na ez feltűnt, hogy képesek voltak évente leközölni ugyanazt a mintát pofátlanul, milyen ez már!
A módosítások: hosszabbra csináltam, hogy ne a derekamig érjen, hanem lejjebb, szűkebb is lett, és a tipikus S-fűzőre tervezett formát kicsit lekerekítettem az alján, de most már tudom, hogy teljesen el kellett volna hagyni és egyenesre csinálni az alját. A szalagok kicsit bugyutácskának tűntek, azok is lemaradta, viszont a karja jóóóóóó hosszúúúúúú, ahogy szeretem. 3,5-ös tű, 3-as a guminál. Azt  hiszem, ennyi.
Ja, nem, amikor feldolgoztam a képeket, feltűnt a gomboknál milyen merev. Élőben nem látszik, de képen nagyon felbosszantott, úgyhogy szétszedtem az egészet, és most két napja pihen, mert látni sem akarom, utálom felvarrni őket, egyszer elég volt belőlük. Mindegy, majd megint nekiállok, mert nagyon szeretném már hordani.
Meg egy örök kedvenc, ha már ez megy a háttérben:

Tulipántos kokárda leírással

N
o hát mit csinál az ember lánya, ha már robbanni akar az agya a végtelenül hosszúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú kötésének az utolsó sprintje alatt? Ha éppen... mindegy, szóval a lényeg, hogy pont a jó pillanatban megláttam egy horgolt kokárdát (https://moly.hu/karcok/1242817) és bevillant, mi lenne, ha tulipán lenne? Persze kattogott az agyam a csetnekin kötés közben, annyira, hogy még hangoskönyvezni sem tudtam, ezért is bolondultam meg. Meg mert iszonyatosan idegesítő az utolsó 10 centit csinálni, főleg, hogy borzasztóan lassan megy mert sűrű. Szóval elővettem egy gombolyag pirosat, egy fehéret meg egy zöldet, bepakoltam a mosógépet, mire méltóztatott befejezni, megszületett a tulipántos kokárda. A rajz az inkább saját jegyzet, de ha valakinek sikerül az alapján megcsinálni, az is jó:D

Egy leírás szeretettel, hátha valakinek kedve támad meghorgolni.

Rövidítések:
lsz -láncszem. rp - rövidpálca, fp - félpálca, r - pálca (egyráhajtásos), dp - dupla pálca (két ráhajtásos), hp - három ráhajtásos, ksz - kúszószem. A munka gyakorlatilag szlalomozva halad, a fonalat nem dolgozzuk el közben, csak elvágjuk.

1. sor (zöld): 9 lsz
2. sor (zöld): a harmadik szembe 1p, 1dp, 1p, 1fp, 2rp, 1ksz az utolsó szembe. Ennél a sornál javasolnám, hogy a láncszemek mögött, középen futó egy szálba öltsél (a teáscsésze fogójába:)), akkor sokkal szebb lesz! Amikor az utolsó kúszószem megvan, a hurok még a tűn, vágd el a fonalat 10 centi farkincával, és a hurokba már a fehérrel folytassad. Nem kell aggódni, a fehérbe majd megkapaszodik a zöld maradéka, nem szalad el!
3. sor (fehér): 1 lsz, 1rp (ez az előző sor kúszószemébe kerül), 2p egy szembe, 1dp, 1p, 1fp, 1rp, 1dp - 1lsz-1hp egy szembe (ez az utolsó szembe ment. A hp-nál is javasolnék egy trükköt, ami angolul a ldtr - linked double treble. Úgy kezded, hogy megcsinálsz egy ráhajtást. Beleszúrod az előző dp közepén lévő kis kiálló szálacskába, azon áthúzol egy hurkot, az lesz a második ráhajtásod, megcsinálod simán a harmadik ráhajtást. Így össze lesznek kötve, nem lesz lyuk. Simán is csinálhatod persze a hp-t)
4. sor (fehér): 2 lsz, megfordítod és csupa rp le a közepéig, a láncszemet kihagyva: a hp-ba, 1 rp a dp-ba (a lánszszem kimaradt! Ez adja majd a kis kanyart), 1 rp az előző sor kicsit elbújt rövidpálcájába, és így tovább. Ez 9 rp lesz összesen, mire a közepére visszaérsz. És akkor most elkezded a másik oldalt. 1 ksz az előző sor középen maradt láncszemébe, majd 1rp a zölded másik oldalának szabadon maradt első szemébe, 2p egy szembe, 1dp, 1p, 1fp, 1rp, 1dp - 1lsz-1hp egy szembe (lásd a 3. sor:))
5. sor (még mindig a fehérrel): 2lsz, megfordítod és csupa rp le a közepéig, kúszószem középre. Pont, mint a 4. sornál volt a másik oldalon. Középen, amikor a kúszószemet csinálod, akkor elvágod a fonalat a farkincával, a hurokba meg már a pirossal folytatod, 1 lsz a pirossal, 1rp (ez az előző sor utolsó rövidpálcája volt). 2 p egy szembe, 2 dp egy szembe, 1 p, 1 fp, 1 rp, 1 dp - 1 lsz - 1 hp egy szembe (ha ügyes voltál és nem számoltad el magad, és én sem írtam le hibásan, akkor most ez az utolsó a két sorral ezelőtti rövidpálca fölé került, abba, amelyik olyan jól elbújt, de te megkerested, mert szükséged volt rá).
6. sor (piros): 2 lsz, rp le a közepéig, de most ne csak a dp és hp közötti láncszemet hagyd ki, hanem az elbújt rp-t is, és akkor még szebb lesz az íved. A közepén kúszószem, utána megcsinálod a másik oldalt is ugyanúgy, ahogy az első oldalát csináltad  - 1 rp, 2 p egy szembe, 2 dp egy szembe, 1 p, 1 fp, 1 rp, 1 dp - 1 lsz - 1 hp egy szembe.
7. sor (utolsó!!): 2 lsz, rp le a közepéig, kihagyva a dp és hp közötti láncszemet és az elbújt rp-t is. 
A középen lévő kúszószembe meg vagy csinálsz egy kúszószemet, amin áthúzod az összes farkincát, vagy ott lezárod és eldolgozod az összeset, ahogy tetszik. 
Kész, juhú!
És akkor remélem, nincs benne hiba, ha van, tessék szólni!
Egyéb megjegyzés: lehet, hogy feliratozni, vízjegyezni kéne a képet, mert találtam én már meg a saját mintámat kínai megosztó oldalra feltöltve (a Pinterest vezetett el oda előzékenyen), gondoltam, hát, ha ennyi hasznod van, hogy feltöltöd, amit ingyen adtam neked, hogy kreditet kapjál, cserébe meg letölthessél valamit, hát ez legyen a legnagyobb örömed az életben. Ha bárki másra szeretné használni ezt a mintát, minthogy saját magának/családjának/barátjának örömére meghorgolja, az meg hát.. hát na. Ez legyen a legnagyobb öröme az életben - ezt lehet fenyegetésnek venni. (túladagoltam Mikszáth Kálmánt az elmúlt napokban, no!)
Megjegyzés a megjegyzéshez: miután a gugli újrarendezett és megszüntetett mindent (azért szólhattak volna, hogy a régi picasa tárhely egyszerűen huss, megszűnik létezni, mentsd le ami menthető), a régen feltöltött ingyenes mintáim úgy tűnik, már nem elérhetőek - ha nem számítjuk a kínai oldalakat persze:D Majd valahogy összeszedem magam és újra feltöltöm. Ha van rá igény.