V
agy nevezzük Emma és George kesztyűnek (ha már Jane Austen). Vagy nevezzük "naezérttanultammegkötni" kesztyűnek. 2012 óta várta, hogy nekiessek, akkor láttam meg a mintát, és akkor utasította vissza anyukám, mondván, túl apró a minta, nem látja. Tavaly ugye nekiálltam kötni, aztán amint a kezemben volt a fonal, nekiugrottam a kesztyűnek (október 20). Pár napja kész lett (január 3). Vártam a hóra, de semmi, úgyhogy gondoltam, meddig halasszam még a fényképezést, amíg el nem felejtem?? Úgyhogy sajnos hó nélküli képek, de legalább képek:D Elsőre egy Instagram:
A minta az első, 2011-es Jane Austen Knits újságból van. Mondjuk az eredeti kék-fehér, ami szintén gyönyörű, csak a piros kabátomhoz nem illene. Meg a fekete-fehér tyúklábmintás kabátomhoz sem. Meg úgy általában... hát tudjátok, fekete, vagy nem kell:D
Lana Gatto Perlata d'Australia (233m/50gr) fonal, bőven maradt fekete is, fehér is a gombolyagból, pedig én még féltem, és kettőt vettem. 2,25-ös körkötőtű, magic loop technikával, mert a zoknitűvel nem vagyunk barátok. Ahogy látom, manapság új szokás a tű márkájával is felvágni, úgyhogy a rend kedvéért rögzítem, hogy a legolcsóbb Pony.
A gumiban van hiba, a második kesztyűnél jöttem rá, hogy ha az előző sorban elszúrtam és mondjuk fordítottat csináltam sima helyett, akkor még horgolótűvel, óvatosan vissza tudom fordítani a szemeket, mielőtt rákötök. Az elsőnél a kezdést nagyon megszenvedtem, ezért semmi pénzért vissza nem bontottam volna (századszorra), inkább otthagytam, úgysem feltűnő (de...). A mintás rész már könnyű volt, alig odafigyelős, kb a közepén lendültem bele, a második már játszva elkészült.
Hogy fogom-e még ezen a télen hordani? Nem. A gyerek nem tudja fogni a kezemet még akkor sem, ha nagyon vékony 5 ujjas kesztyű van rajtam. Hógolyózásra meg valahogy nem látok sok esélyt már, Lyonban nem nagyon szokott annyi esni.
És amíg blokkolás közben (nem is kellett blokkolni, magától kisimult, miután bevizeztem, és így is tökéletes méretű lett, nem kellett kihúzni jobban) száradt a kesztyű, befejeztem a pulyának a labdacipelőjét.
Tessék, még egy Instagram (most szórakoztat nagyon az IG, négyzetben kell gondolkodni, más a kompozíció így, máshogy fényképezel)
Ez csak egy amolyan gyors projekt volt, mivel a T. Gyermek mindenhová viszi magával a focilabdáját, csináltam egy kicsire összegyűrhető, könnyű szatyorkát neki, így ha kiveszi és focizik, a szatyrot zsebbe lehet gyömöszölni addig.
Egy ingyenes mintát csináltam meg a labda méretére, egy gombolyag régóta hányódó, talán a célnak kicsit túl vastag, Monoprix Cotonina fonalat felhasználva 5-ös körkötőtűvel.
Hja igen, a kötőtű márkája: Lidl. Ami jár, az jár, ugye, legyünk precízek.
agy nevezzük Emma és George kesztyűnek (ha már Jane Austen). Vagy nevezzük "naezérttanultammegkötni" kesztyűnek. 2012 óta várta, hogy nekiessek, akkor láttam meg a mintát, és akkor utasította vissza anyukám, mondván, túl apró a minta, nem látja. Tavaly ugye nekiálltam kötni, aztán amint a kezemben volt a fonal, nekiugrottam a kesztyűnek (október 20). Pár napja kész lett (január 3). Vártam a hóra, de semmi, úgyhogy gondoltam, meddig halasszam még a fényképezést, amíg el nem felejtem?? Úgyhogy sajnos hó nélküli képek, de legalább képek:D Elsőre egy Instagram:
A minta az első, 2011-es Jane Austen Knits újságból van. Mondjuk az eredeti kék-fehér, ami szintén gyönyörű, csak a piros kabátomhoz nem illene. Meg a fekete-fehér tyúklábmintás kabátomhoz sem. Meg úgy általában... hát tudjátok, fekete, vagy nem kell:D
Lana Gatto Perlata d'Australia (233m/50gr) fonal, bőven maradt fekete is, fehér is a gombolyagból, pedig én még féltem, és kettőt vettem. 2,25-ös körkötőtű, magic loop technikával, mert a zoknitűvel nem vagyunk barátok. Ahogy látom, manapság új szokás a tű márkájával is felvágni, úgyhogy a rend kedvéért rögzítem, hogy a legolcsóbb Pony.
A gumiban van hiba, a második kesztyűnél jöttem rá, hogy ha az előző sorban elszúrtam és mondjuk fordítottat csináltam sima helyett, akkor még horgolótűvel, óvatosan vissza tudom fordítani a szemeket, mielőtt rákötök. Az elsőnél a kezdést nagyon megszenvedtem, ezért semmi pénzért vissza nem bontottam volna (századszorra), inkább otthagytam, úgysem feltűnő (de...). A mintás rész már könnyű volt, alig odafigyelős, kb a közepén lendültem bele, a második már játszva elkészült.
Hogy fogom-e még ezen a télen hordani? Nem. A gyerek nem tudja fogni a kezemet még akkor sem, ha nagyon vékony 5 ujjas kesztyű van rajtam. Hógolyózásra meg valahogy nem látok sok esélyt már, Lyonban nem nagyon szokott annyi esni.
És amíg blokkolás közben (nem is kellett blokkolni, magától kisimult, miután bevizeztem, és így is tökéletes méretű lett, nem kellett kihúzni jobban) száradt a kesztyű, befejeztem a pulyának a labdacipelőjét.
Tessék, még egy Instagram (most szórakoztat nagyon az IG, négyzetben kell gondolkodni, más a kompozíció így, máshogy fényképezel)
Ez csak egy amolyan gyors projekt volt, mivel a T. Gyermek mindenhová viszi magával a focilabdáját, csináltam egy kicsire összegyűrhető, könnyű szatyorkát neki, így ha kiveszi és focizik, a szatyrot zsebbe lehet gyömöszölni addig.
Egy ingyenes mintát csináltam meg a labda méretére, egy gombolyag régóta hányódó, talán a célnak kicsit túl vastag, Monoprix Cotonina fonalat felhasználva 5-ös körkötőtűvel.