Csipke

Verve. 8 és 9 pár verőkével (egy párat mindig kivettem-visszaszőttem), 120-as és 20-as cérnák felhasználásával. A minta a Hunnia csipkéről szóló könyvből van, igazából rettenetesen egyszerű minta, bár kicsit változtattam rajta, mert nem tetszett, hogy minden egyes kagylócskát más-más veréssel kellett volna csinálni, így csak három van benne, és azok is szimmetrikusan.

Sokáig készült maga a csipke, hiba nincs benne szerintem, nagyon igyekeztem kiszúrni és visszamenni azonnal, viszont a végén a kapcsolás kicsit vacak lett. Az azsúrozás az anyagon sem lett tökéletes, annyira picikére csináltam, de annyira nem vészes, hogy újra kelljen kezdeni. Sokáig agyaltam azon is, mit hímezzek a közepére, készült sok-sok rajz, terv, de 42 véleménye annyira szöget ütött a fejembe, és egy ici-picit igazat is adtam neki, a csipke nagymamás! És igen, én nem akarok nagymamásat, én a csipkét az eleganciájáért szeretem. És igazából felhasználás kérdése, hogy a végeredmény nagymamás vagy elegáns, esetleg kicsit modern. No, most a modern-elegáns lett megcélozva:) 
Az inspirációs zenéje, más nem is lehet:)


Update: lemaradt, pedig ezt a képet meg akartam mutatni. Az én hártáltató tényezőm, Pofig drágaságom. Kedves szokása, hogy az ágy alól egyszercsak háton fekve előcsusszan elszánt arckifejezéssel, ugyanazzal a lendülettel hasizomból fellendül és letép néhány verőkét, mert imádja rágni őket. És ilyenkor nagyon boldog vagyok, hogy néhány extracsomó kerül a csipkémbe!

Levendulás Beatáska

Igazából magamnak akartam egy biciklizős kistáskát varrni, olyan "kulcs, pénztárca, zsepi, telefon"-táskát, aztán kitúrtam a készletemből a levendulás anyagot, és pár napra rá kitúrtam a zuram nagymamájának a padlásán egy csomó régi terítőt, leginkább B-betűseket, és hát ezek után egyértelmű volt, hogy ebből az egészből már nem nekem, hanem Bea barátnőmnek lesz táska.

A részeket már kb két hónapja kiszabtam, csak nem volt ihletem az összevarrásra, főleg nem a ferdepánt felvarrására, de most befejeztem, és meg is kapta. A cuki masnis patent a Fabtextíltől van :) ez itt a reklám helye, de nem, csak annyira klassz dolgaik vannak, szeretem azt a boltot:)

Itt a nagy B, ami egy 100 éves terítő eredetileg. Tök menő, sikerült állítható pántot is hajtogatnom neki:) Igaz, a pánt elég merev a táskához képest, de szerintem aranyos lett, remélem, neki is tetszik!

És csak nagyon remélem, hogy most szembejön végre az az anyag, ami az én táskámhoz lesz az "igazi"! (az "igazi" patent már megvan hozzá, ami sajnos nem sokat segít:)))

mi készült a nyáron

Meleg van. Szóval igen, nem vagyok nagyon blogolós kedvemben mostanában, nincs türelmem, meleg van. Azért készült mindenféle, lehet, hogy kimarad a felsorolásból valami, mindegy.
Tegnap készült el a Jane Austen-ihletésű tolltartóm. Minden egyes alkatrésze a legféltveőrzöttebb-legszebb alapanyagaim-kategóriából került ki. Benne van minden, az anyag Pestről, a táskacsatt Párizsból, a medál-alap és a japán gyöngy Moszkvából, az 52-es vászon, amire hímeztem a hölgyet Utrechtből.
A csipke rajta saját készítésű, Yaspe Shantung selyemfonal, gobos és bogos és ettől olyan igazán különleges! Arra húztam rá a legapróbb japán gyöngyöt teljesen össze-vissza, nagyon szépen csillog.

Készült még egy horgolt kendő a fejemre, Cheval Blanc fonalból, még egy sor hiányzik, de már így is hordtam, amikor nem volt mit a fejemre tenni és száz 39 fokos meleg volt.

A képen külön érdekesség a nyakam vörössége. Az orrom is ilyen volt. Tényleg szeretem a nyarat...
Ingyen minta a Ravelryn: http://www.ravelry.com/patterns/library/snow-queen-shawl-scarf

Kakukktojás, mert ez a párna még áprilisban készült, de csak nemrég varrtam készre, mert amikor már majdnem elkészült, rájöttem, hogy nem tetszik a színe, ezért félredobtam, de egyébként nagyon kényelmes és praktikus és persze imádja a macska, mert ő odavan minden párnámért.

A Pillow talk-felirat tiszteletadás Doris Day előtt, nem szabad semmi illetlenre gondolni, világos?:)

Múlt héten, amikor végre 15 fokot esett a hőmérséklet és egész nap csendben szemerkélt az eső, egy molyos manólány levendulával töltött manólány készítésére ihletett, de mint más molyok megjegyezték, inkább lett Anne Shirley. Mit tehetek, ha Anne Shirley-vel közelebbi ismeretségben állok, mint a manókkal?:)
De ez legalább megmagyarázza, miért nem lett mélabús ."Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek…"  (Lázár Ervin A manógyár)
Ma reggel bemászott a borítékba és elindult Saumur felé, mamzi meggyőzött, tényleg rá hasonlít:)

Befejeztem még egy dolgot, a nyár legnagyobb projektjét, de még nincs felvarrva. Szóval hamarosan megint lesz egy bejegyzés, utána meg attól tartok, egy időre megint eltűnök, egyéb teendők miatt.
De a meleg már megint itt van, utálatos és szörnyűséges és gusztustalan és gyűlölöm.

Ó, és majdnem lemaradt. A tolltartón lévő hölgyike régi minta, van, aki emlékezhet rá:) Most kiegészítettem molyos felhasználásúra, ha már Jane Austen, akkor Emma és az ő emmaságai!:)


"I am quite enough in love. I should be sorry to be more." Emma :)