Az első:)

Az első vert csipkém:) Annyi benne a hiba, mint égen a csillag, főleg az elején, amikor nem volt idő visszabontani. Ez az a próbadarab, amin elkezdtem tanulni januárban, még Budapesten, az újpesti kézimunkaboltban, ahol egy Zsuzsa nevű tündér tart szerdánként órát. Sajnos csak egyszer sikerült eljutnom hozzá, azt is elutazás előtt egy nappal, ezért igazán gyorstalpalóban volt részem, de emailben sokat segít, nagyon aranyos! Ha szeretnétek megtanulni csipkézni, nagyon ajánlom őt!!!

×××××××××××××××

My very first bobbin lace:) Full of mistakes, but I had no time to remake it on the courses, and anyway I don't mind, at least I have a nice reminder of my stupidity:)

Dimensions Weekend A Paris

- Láttad Ines új profilképét Facebookon??
- Azt, amelyiken abban a hátul kivágott ruhában van? Ó, igen! Magam is megrökönyödtem! Az ő korában!
- Azt csicseregték a madarak, hogy Párizsban töltötte a hétvégét, és nem is akárkivel! Az új szeretőjével!
- Ne mondd! És a férje?
- Az a balek semmit sem tud! Elárasztja ajándékokkal, nem is sejti, hogy a fél város rajta röhög!
- Igaz is, a múltkor összefutottam Inesszel a Croisette-en shoppingolás közben, hát akkora gyémánt villogott az ujján, mint a Mount Everest! Én mondom neked, drágám, plasztikai sebészhez is befizette az a szerencsétlen férje, mert olyan babaarca van újabban, mintha a saját lánya lenne!
- Milyen szánalmas szegény! Na jól van, édes, szaladok, időpontom van Fifikével a kutyakozmetikába! Puszi-puszi!

Akinek tetszik a kép, ne habozzon, vágjon bele, szinte csak félkeresztből áll az egész! Egyszerűbb már nem is lehetne:)
És még egy mimózás, szellőrózsás kép, mert nem tudok elszakadni a színeitől! (és mert a fényképezőgépem is felébredt téli álmából, újra boldogan adja vissza a legélénkebb színeket:))

Ez most a főkedvencem, még ha volt is már, nem baj, annak, aki nem látta:)

Hát macskázzunk!

Nem, nem vittek el a marslakók, csak ezer és egy dolgot csinálok, de egyik sem kézimunka. Amikor rámjön a hímezhetnék, akkor meg a Dimensions Weekend a Paris képét csinálom és már nagyon-nagyon közel a vége (nagyon távol, amikor a sok kontúrra gondolok). De hogy addig se maradjunk új bejegyzés nélkül, hímzésmintává alakítottam az egyik óra alatt, unalmamban rajzolt mesterművemet. Fekete töltőtollal rajzolt cicák, virágok és kislányok népesítik be a füzetemet. Főleg akkor születnek, amikor nyelvtanozunk!

És a minta:


És mert idekívánkozik ez a dal, mert annnnnyira francia:)