Kulisszatitok :)

 Két helyen fotózok: az állványomon, amit már mutattam,

illetve kint a szabadban, de akkor öreg bőröndökben, vagy rajtuk. Egész szép halom van már, ugye? ;)

 

 Ilyen fotók készülnek bennük:

Igen, a Payafa-cuccok is ide kerülnek. :)

Ez is egy szerelem... :)

Hogy lett egy bivalyom a gondolat teremtő erejéből

Az elmúlt napokban rendezgettünk, és végre bekerült egy asztalos varrógép is a meglévő mellé a műhelynek használt szobába. Nem is értem, hogy fért be, komolyan. :D (Nyilván tágító bűbájt használtam, mint Hermione. ;)  )  És hogy hogy jutottam hozzá? Igazán egyszerűen: a vágy által.

Néha nyikorog, szenved a varrógépem, ha vastag anyagot teszek alá, pl. műbőrnél, vagy sok réteg textilnél. Sajnálom, és kímélném, ezért szerettem volna egy "erőgépet", de tudtam, hogy vásárolni nem fogok mostanában. Időnként végiggondoltam, majd félretettem magamban a kívánságot.

Aztán egy nap apukám és a férjem valami nagy izét cipelt haza. Elmesélték, hogy segítettek költözködni egy ismerősnek, és a néni nekik adta az öreg varrógépét, mondván úgyis kiszanálná. Így lett nekem egy új gépem. :)

Keresgéltem a neten a típusszám alapján, mikori lehet, de azt nem találtam, csak a becenevét: a Bivaly, így nevezték régen ezt a gépet. A fiók kipakolásakor pedig mit találtam?! Őrület, de itt van az eredeti használati útmutató, a garancialevél, a blokk, minden! 1968. május. 15-én vásárolták a pécsi Centrum áruházban 4280 Ft-ért. :) Felhívnám a figyelmet a lemez pedálra!

Sajnos, nem működik, de szerintem a szíj öregedett el csak, mert a motor megy, csak épp nem forgatja meg a kereket. Paya majd kicseréli a szíjat, addig nézegetve örülök neki. :)

Jó, jó, elismerem, az asztalrész festék után kiált. (Mit kiált?! Sikítozik!) Ez is meglesz majd. Egyértelmű, hogy fehér lesz - elég nagy hatással van rám Évi műhelye... :) A székem már szép, és előbb-utóbb párna is kerül rá.

No, hogy is van ez a gondolat teremtő erejével? Én nem panaszkodom. ;)
( BMW-re sosem vágytam annyira, nyilván ezért nincs. ;) )

Frissítés: Paya szétkapta kicsit, meghúzta az ékszíjat, és meeeeegy! :)

Műhelytitok...

...avagy megmutatom, hol fotózok. :) 

Szeretem a sima, egyszerű, de természetes hátteret, ezért láthattok sokszor fát a képeimen. megmutatom a "titkos eszközömet", ami segít: Paya készítette pár hónapja ezt a fotóállványt nekem. Nagyon szeretem. :) Az állványt is. ;) Raklap volt az alapanyag ennél is, csakúgy, mint sok más munkájánál.

 A cérnatartó is a férjem műve.
A kosarak rettentő öregek.... és számtalan van belőlük a házban. :)

 Íme a végeredmény, ilyen a fotó:

És még pár részlet... a polcon néhai nagyapám szerszámosládája fehérre festve. A filcdarabokat tárolom benne.

Az állvány alatti láda rejti a szabásmintákat.
Az én varrószobám (műhelynek nem merném nevezni) nem pont olyan, mint a magazinokban bemutatottak, vagy a pinterestre tűzöttek. Viszont ezerszer jobb, mint mikor hajdan az étkezőasztalon varrtam. És amúgy is... szeretem ezt a hangulatot. :)