Cupcake variációk

Ezúton kérem, hogy kreatív olvasóim dobjanak már meg valami jó ötlettel, hogy lehetne a "cupcake" szót értelmesen magyarosítani, mert a tündértortácska kifejezést túl finomkodónak tartom, csészetortának meg ugye mégse szólíthatjuk őket, mert az még idétlenebb lenne. Köszike! :)

Nasssszóval. A SAD (Süss, Alkoss, Díszíts!) 4. fordulójára készítettem ezt a két kis cupcake verziót összehangolt ízesítéssel. Mivel tudtam, hogy "egyéb elfoglaltságaim" lesznek, előre kellett dolgoznom, nehogy szégyenszemre kimaradjak a feladatból. :)
Gesztenye volt ennek a fordulónak a házigazdája, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy lehetőleg valami különleges krémmel készítsük el a sütikéket. Körül is néztem gyorsan a konyhában, mit is használhatnék, így akadt meg a szemem a rég használt akáciamagon.

Tavaly sokat sütögettem ezzel az érdekes ausztrál fűszerrel, aminek az íze leginkább a kávé és a mogyoró keverékére hasonlít. Miután fincsi tejes italt is lehet belőle készíteni, gondoltam jól fog passzolni egy karakteresebb vajas krémhez is. Az olasz habcsókkrémet választottam, mert az nem olyan tömény, és nem csak a süti tetején használható jól, hanem töltésre is. Így a marcipánnal burkolt változat belsejébe került, a kis kalaposhoz pedig a süti tetejére.

A díszítésről még annyit, hogy a kalaphoz előre gyártott csokipoharakat használtam, ami éppen Gesztenyéről jutott eszembe, aki nagy mestere a bonbongyártásnak. Hogy kalap formája legyen, elég volt egy kerek csokilapocskával kiegészíteni karima gyanánt, ráadásul a kalap belseje így még egy kis extra krémmel, vagy tejszínhabbal is megtölthető.

A rózsaszín virágos darabok úgy készültek, hogy marcipánból előre legyártottam a kis virágokat és hagytam őket egy pár órát száradni. A burkoláshoz textúra lappal mintáztam meg a felületet, majd rózsaszín lüszter festékkel árnyaltam. Ezeknek a belseje úgy néz ki, hogy a kókuszos-meggykrémes cupcake receptemnél látható fázisfotók szerint kivájtam a tésztát karalábévájóval, majd betöltöttem.

Sütibon, az első

Az elnevezés, hogy "sütibon", onnan jött, hogy kaptam ajándékba egy miniatűr szilikonos savarinformát, amit az ajándékozóm bonbonkészítő formának nézett. :) Tudom, hogy kicsit erőltetett a szókapcsolat, de nem jutott jobb az eszembe, ha már pici sütiket készítettem bennük, amikbe töltelék és csoki is került, így azt hiszem mégiscsak találó. Ha valakinek hasonló szilikonos formája van otthon, remélem tudok most ötletet adni a használatukhoz.

Ezeket valójában Kricky blogszülinapjára készítettem, ahova úgy szólt a meghívás, hogy ha már gasztrobloggerek vagyunk, vigyünk is valami kóstolót, így egymás személyes megismerésével a finomságok megismerését is kipipálhatjuk.

Ezúton is köszönöm Krickynek, hogy részt vehettem az eseményen! Nagyon jól éreztem magam, kár, hogy olyan hamar vége lett!

Azért is gondoltam ezekre a kis falatnyi édességekre, mert így tényleg csak egy harapás, nem kell egy nagy szelet süteményt legyűrni, így ha véletlen nem ízlik a népeknek, nem kell feltűnés nélkül retikülbe süllyeszteni a maradékot. :)))

Az első, a már említett akáciamaggal készült olvasztott csokis tésztával, plusz egy kevés kakaóbab-törettel. A töltelék sós vajkaramella, közepében egy szem ostyás étcsokigolyóval.

A második ugyanabból az alaptésztából egy mandulás változat, a tölteléke pedig marcipános, fehércsokis amarettókrém. Ezt a sütikét még egy 70%-os étcsokiból készült talpacskával is elláttam. Ezúton is elnézést kérek a rendezvényen részt vevő szülőktől az alkoholtartalom miatt, ha csemetéjük is csórt ez utóbbiból a rendezvényen. :)

Készítettem még ajándékba egy valódi bonbonkát is az ünnepeltnek, de azt is egy külön bejegyzésben mutatom majd, hogy jobban elkülöníthetőek legyenek a receptek.

Elsőként tehát, jöjjön az akáciamagos sütibon leírása.

Csokis sütibon akáciamaggal és sós vajkaramellával

Hozzávalók egy 24 db-os mini savarinformához:

a tésztához:

1 tojás

4 dkg étcsoki

5 dkg vaj

5 dkg cukor

3 dkg liszt

fél kávéskanál akáciamag (el is hagyható, vagy helyettesíthető kakaóporral)

1 teáskanál kakaóbab-töret

a vajkaramellához:

1 evőkanál kristálycukor

1 evőkanál maláta-szirup (golden syrup)

1 evőkanál vaj

egy nagy csipet tengeri só (kb. fél kávéskanál)

a tetejére:

24 db ostyás csokigolyó (el is hagyható, vagy más aprószemű édességgel helyettesíthető)

A tojás fehérjét felverjük keményre a cukor felével és félretesszük. A csokit felolvasztjuk és félretesszük hűlni. A vajat kikeverjük a cukor másik felével, majd hozzádolgozzuk a tojás sárgáját és a kihűlt csokit. A lisztet összekeverjük az akáciamaggal és a kakaóbab törettel (ez utóbbi is helyettesíthető mondjuk reszelt csokival, mert tudom, hogy nem mindenkinek található ilyesmi otthon), majd hozzákeverjük a csokis keverékhez. Végül beleforgatjuk a felvert tojásfehérjét is, míg sima masszát nem kapunk.

A szilikonformát úgy töltjük meg, hogy a kis rekeszekbe egy teáskanálnyit adagolunk a tésztából, kicsit a kanál élével még beletunkoljuk, ráadásnak a formát még finoman az asztalhoz is csapkodjuk, hogy jól kitöltse a tészta a rekeszeket.

A sütőt előmelegítjük és közepes fokozaton (gázsütő 5-ös) tűpróbáig sütjük, ez kábé 10-15 perc.

Amint a sütikék kihűltek és kifordítottuk őket a formából, ráhelyezzük egy tálcára, majd elkészítjük a sós vajkaramellát.

Ehhez a cukrot és a malátaszirupot feltesszük egy kis edénykében melegíteni, egészen addig, míg a szirupban feloldódik a cukor és karamellizálódni nem kezd, vagyis kissé megsötétedik a keverék, de ne hagyjuk sokáig, mert ha bebarnul, megkeseredhet. A legjobb egy olyan kis kávémelegítő edénykét használni, aminek kis kiöntő csőröcskéje is van, így könnyebb lesz adagolni. Az edényt levesszük a lángról és gyors mozdulatokkal hozzákeverjük a vajat és a sót, majd rögtön feltöltjük a karamellával a savarinsütikék tetején lévő apró üregeket.

A sütiket a tálcával együtt a hűtőbe tesszük egy negyed órácskára, az idő alatt a vajkaramella megdermed, de még kissé puha marad. Ekkor kivesszük és mindegyikük közepébe nyomunk egyet a kis csokigolyókból. Szerintem ehelyett lehet bármilyen csokidrazsé vagy cukorka, ami elég aprószemű ahhoz, hogy jól mutasson a sütikénken.