Sokminden

Tegnap majdnem egész nap nem volt netünk. Először nagyon furcsa volt, meg úgy éreztem, kicsit el vagyok vágva a "külvilágtól". Végül nem is volt olyan nagy gond, csak hozzászoktam a blogos dolgokhoz, ... .Már furcsa lenne nélküle. :)

Varrni is varrtam, és új állatokat terveztem. Még nincsenek teljesen készen, mert valami hiányzik belőlük/róluk (azt hiszem valami huncutság féle). Igyekszem rájönni, hogyan pótolhatnám. Majd csak akkor akarom befejezni őket. De addig is egy kis részlet az egyikből. Na, vajon mi lehet ?

Az állatkákon kívül sok cipzár és anyag vár még a sorára, de valahogy le vagyok lassulva. Talán többet kellene aludni. Vagy front jön, vagy nem is tudom. Várom a javulást.

Két vicces dolog is történt tegnap. Az egyik, hogy Janka megkapta 'A három kismalac' mesekönyvet egy régi kedves ismerősünktől. Olvasni nem szabad ezt sem, csak saját szavakkal mesélhetek róla, de azt nagyon szereti (már kb. 20-szor végigolvatuk). A poén, hogy Jankának a farkas a kedvence a mesében, minden oldalon puszit ad neki. :) Hát, ilyennel még nem találkoztam, eddig mindig a malacok voltak a jófiúk.

A másik, hogy vettünk vettünk a JYSK-ben ágyneműhuzatokat. Már nagyon szükséges volt, mert sajnos a kedves, régi huzatok hirtelen mind kezdtek szétfoszlani. Ahogy a huzatok is, a paplanok és a párnák is jó régiek, legalább a nagymamámtól, vagy még régebbről örököltük őket. Nekem ezek jelentik AZ ágyneműt. Meg sem fordult a fejemben, hogy lehet másmilyen is. Egészen addig, még itthon ki nem bontottuk az újakat. Nagyon szépek, puhák, de legalább kétszer akkorák, mint a mieink. :))) Szóval volt meglepetés.

Ó, és majd elfelejtettem. Elhatároztam, hogy megtanulok horgolni. Olyan szépséges horgolt dolgokat láttam mostanában, és sokan írták, hogy tévézés közben horgolnak. Akkor csak nem lehet túl nehéz. Vagy mégis??? Kíváncsi vagyok, menni fog-e. Horgolótűt már vettem. Tehát megtettem az első lépést.

Agócs Írisz rajzai ...

Nagyon-nagyon tetszenek Agócs Írisz rajzai. Már sokszor megnéztem mindet, amelyik a blogján látható http://artistamuvek.blogspot.com/ , és azt hiszem még sokszor meg is fogom.

De amiért most eszembe jutottak, az az a pár kép, amik emlékeztetnek magunkra :).

Itt mintha magamat látnám :) - a haja teljesen olyan, és sokszor az arckifejezésem is stimmel sajnos.

Janka mostanában így látható egy nap kb. 3-4 órájában. Hinta mániás lett. Ami vicces, hogy alig mond még pár szót, de azt, hogy "hinta palinta" tisztán énekli.

Ezen padig olyanok, mint Janka és Buksi ( a különbség mindössze a haj és bunda hosszban van).

Ami még eszembe jutott, és elég vicces, mikor a postán az ajánlott levél átvételnél megkérdezik a férjem, hogy a Dóra a lánya, vagy a Janka a testvére (mert mindannyiunknak ugyanaz a vezetékneve- úgy vettem fel én is a férjes nevem)? :)

Elmaradások

Mostanában annyi dolgom volt itthon, hogy nem maradt semmi másra időm :(. De még mindig maradt egy csomó házimunka is. Janka meg pár napja nem alszik rendesen, így mikor azt hittem, lesz egy kis időm varrni, csalódnom kellett. Épp elővettem az anyagokat, erre mentek is vissza a helyükre.

A tetejében ma havaseső is esett. Kicsit meglepődtem, és azon gondolkoztam, hogy vajon mostmár akkor itt a tél, vagy csak beköszönt, hogy nemsokára ideér.

Persze azért rengeteg jó dolog is történt. Votak nálunk rokonok, akiket régen láttunk, és már nagyon hiányoztak. A rokonok és a temetőjárás következtében Janka úgy elfáradt vasárnap, hogy fél6-kor elaludt az autóban hazafelé, és már fel sem tudtuk ébreszteni. Átöltöztettük pizsamába, megetettük, és ki sem nyitotta közben a szemét. Annyira vicces volt. És aludt reggelig. Azt hiszem erre mondják, hogy hullafáradt. :)

Kapott Janka egy vizilós mamuszt, aminek a viziló feje csörög. Azóta csak azt hajlandó felvenni, és topog a lábával, hogy minél jobban csörögjön. Így legalább tudjuk merre jár éppen :).

Most fedeztük fel, hogy nem a tévé nem érdekli a kismanónkat, hanem a mesék. Nekünk nincs tévénk, csak anyáéknál nézzük néha, és olyankor bekapcsoltuk a Minimaxot, de egyáltalán nem kötötte le. Pár napja eszünkbe jutott, hogy hátha az állatos dolgok érdeklik. Azóta alig várja, hogy ha anyáéknál vagyunk nézhesse az Animal Planet-et. Lelkesen mutogat, mikor lát egy állatot, nagyokat nevet. Már megmutatja hogy nyújtja a nyelvét a kígyó (mert a napokban több kígyós műsor is volt). Úgy látszik, az állatok iránti érdeklődést és szeretetet tőlem örökölte. Tegnap az állatkereskedésből is alig tudtam kivontatni.
Ma beszerző körúton voltunk, így megvan minden a táskavarráshoz. Elég rossz tulajdonságom, hogy mindent apránként szerzek be, de most végre megvan minden szükséges anyag, cérna,... . Vannak másfajta terveim is, amikhez remélem hamarosan hozzá is tudok fogni.

Majdnem elfelejtettem, virágzik az egyik kedvenc szobanövényem, idém már harmadszorra. (ez azért külön öröm, mert anyánál van ugyanilyen, és még nem volt virágja)

Hú, mire mindent elmeséltem, már jobb hangulatom is lett. Úgy látszik néha nem árt leülni, átgondolni az elmúlt eseményeket, hogy jobban átlássa az ember.