Fejlődik rendesen

Két éves és egy hónapos múlt. Két évesen volt 86 centi és 13 kiló. Tök izmos és hatalmas pocakja van. :D

Mozgás:
Márc. eleje: kinyitja az ajtót, ha kell, sámliról. Volt, hogy már a kulcsot is elforgatta a nappali ajtajában.
Belejött a futóbiciklizésbe. Az elején túl magas volt az ülés, de mikor leeresztettük, hamar ráérzett. A rollerrel is tud menni, de nem halad vele valami jól.

Ügyesen vetkőzik, a bodyn kívül mindent le tud venni, nadrágot, zoknit simán felvesz, egyszer-kétszer már sikerült a cipzározás is.

Megtanult bukfencezni.
Lelkesen ugrál, padkáról is, meg csíkokat és küszöböket át.
Az egyik kedvenc játéka, hogy feláll a kanapé karfájára, megkapaszkodik a könyvespolcban, majd hátraveti magát tök egyenes tartásban. Annyit sikerült elérni, hogy a párnákat lepakolja előtte és hátranéz, mielőtt eldől. Majd kacag, büszke magára és kezdi elölről.

Márc. vége: felmászik a "kalózhajó" kötélrácsán, átmászik a korláton, meredek falon kapaszkodókon felmászik.


Beszéd:
Lásd gyerekszáj.
Márc. 20. óta halandzsázik lelkesen
Énekel: Ma-ha-három angyal... (de ezt inkább mondja csak), Csip-csip-csóka eleje, Hinta palinta végig, Giling-galang-szól-a-arang. Cirmos cica haj (Ott látom a bajuszodat...) Úgy tűnik, jól emlékszik a dalszövegekre.

Egyéb:
Elbújik kakálni és ha közelítek, akkor hesseget és azt mondja, hogy "Vissza, vissza, anyuka, vissza!". Viszont napi többször is sikerül a vécébe pisilni, ez jó, mert mostanában folyton kipisilt, gondolom a bicikli meg a sok ugrálás nem segít...

Célzott leülés.

Tán két hete volt, hogy Ráckevén kinézett magának egy kissámlit, hogy ő arra leül. Megközelítette, lehajolt, megfogta, majd leült. És meglepődött, hogy nem sikerült ráülni. Másodszor, harmadszor már közelítette a hátsóját hozzá, szóval rájött.

Azóta megvan a megközelít, megfordul, tolat kicsit, feneket kidug, lehuppan sorozat. Ha leülök a földre nagyterpeszbe, akkor az ölembe ül. Ilyenkor lehet fél percig mesélni, cipőt ráadni. Hasznos és cuki is.

Ha lefekszem a szőnyegre, akkor vigyorogva a fejemre ül.

Egyébként már kevésbé pingvinesen megy, guggolni is képes (meg guggolva vörös fejjel betojni), támasz nélkül feláll és a motorozás is haladósabb lett, bár azért még nincs meg a sétatempónk. :D Nagyon élvezi, hogy egyre mozgékonyabb, a közeli játszótérig simán lemegyünk gyalog, bár egy negyed óra, mert mindent megnéz, minden autót megmutogat. A játszótéren nagyon szeret csúszdázni. Fekve, bár ülve is egyre kevésbé kell tartani.

És nagyon odavagyok ezért a szakaszért, annyira jó nézni a mozgásfejlődését. <3

Elindult

Az első lépések után egy hónap kellett, hogy csak úgy magától, nem hívásra odamenjen valamihez. Ezalatt az egy hónap alatt csomószor nem kapaszkodott állva, főleg, ha valami volt is a kezében. Abba kapaszkodott, nem a tereptárgyakba. Aztán letottyant.
A nappali jól tele van bútorokkal, így a tereptárgyak mentén sokat mászkált eddig is. A bútorok közötti egy-két lépést egyre nagyobb önbizalommal tette meg kapaszkodás nélkül. Kézenfogva, vezetve nem mászkált sokat, jobban élvezte, ha egyedül közlekedett a bútorokba kapaszkodva. (Ennek a derekam nagyon örült.)
Haladni persze a leggyorsabban négykézláb tud. És mivel nem tudta így magával hurcibálni a játékait, rájött, hogy a köztes megoldás a nyerő: térden járni. Mi szétröhögtük az agyunkat rajta. Mindkét keze tele és térden egyik szobából a másikba... őőőő... térdelget... lépeget.
Aztán pont 13 hónaposan nekiindult, csak úgy, nem anya karjába érkezve, hanem a maga céljához és büszkeségére. Mert persze úgy vigyorgott, mint a tejbetök. Egy hét alatt oda jutottunk, hogy a teljes szobát képes végiglépdelni. Mint egy pingvin, billeg is, de képes irányt változtatni, megfordulni maga körül, cuccokat vinni magával, szőnyegre fel-le lépni (úgy fele-fele arányban sikerül neki). És persze mindehhez irgalmatlan cukiiiiii. :D

Amikor elkezdett lépegetni, akkor bőr tutyit adtam rá, mert az jóval kevésbé csúszik, plusz esélyesebb, hogy nem veszi le. Ma volt rajta először rendes bokafogós szandál. 19-es, zoknival, persze még így is kicsit nagy, meg nehezebben is megy benne, mert kemény a talpa, de ügyesen megszokta pár óra alatt.

Az első lépések.

Ma volt az első születésnapi bulija Nudlinak. Remekül sikerült, az egész közelicsalád itt volt, délre jöttek, míg Nudli aludt, mi megebédeltünk. Utána ajándékozás, torta, tortatüzijáték, remegés, pici sírás. Talán majd jövőre. :)
Kapott egy nagy babát, evőeszközt, tányért, fürdősjátékokat és Duplót. A babának iszonyúan örült, meg a Duplós zacskónak, meg egy csomag papírzsepinek...
A tortába nem akart beletenyerelni, de még belenyúlni is alig, kénytelen voltam én ujjal etetni. Aztán a nagy izgalomban a délutáni alvás kimaradt, de nagyon jól elvolt este is. Leültünk autót tologatni, Petivel egymással szemben nagyterpeszben, Rita az én terpeszemben, majd felállt a kanapéhoz és egy-két lépés után a karomba vetődött. Többször egymás után. :)) Hihetetlen, egyszerűen hihetetlen, hogy még csak egy éve, hogy megszületett! (De ömlengős összefoglaló posztot írok még majd külön.)

Van már története is.

Ma ültem a hintaszékemben. Nudli állt a kanapé előtt. Elérte a fehér puha pokrócot, azon volt a szürke melegítőnacija. Lerángatta a pokróccal a nadrágot, aztán odamászott hozzám, felállt, majd egyik kezével kapaszkodva, másikkal mutogatva, viszonylag sok szótaggal kísérve először a nadrágja eredeti helyére, majd a földre mutogatott. Elmagyarázta, mit csinált.

A mutogatás már konstans. Emellett két kézen fogva sétál is, baromi büszke magára. És nagyon lelkes is néha: két kézzel csapkod. Ha mééég lelkesebb, akkor beül a két lába közé (W-alak), és fel-le rugózik. Szó szerint a földhöz csapkodja a seggét örömében. :D

Néha áll, puszit ad, mutogat

Egy hete ültem mellette a földön és a térdemre támaszkodva állt. Cuppogtam és harapdálást imitálva közelítettem felé az arcommal, ekkor hátrafelé dőlt, majd fenékre huppant. Tetszett neki, rötyögött. Ezt eljátszottuk párszor, és egyszercsak a fenékrehuppanás előtt úgy maradt állva, kapaszkodás nélkül. Nem annyira meglepő, mert a bútorok és a falak mentén már magabiztosan közlekedik, akár csak támaszkodva, nem is kapaszkodva. Meg Peti szokott vele a kádban olyat játszani, hogy a csípőjénél megtartja, mikor feláll, 1-2 másodpercet úgy van, elengedi, csobban, kacagás. De még nem jött rá, hogy az, amikor úgy ácsorog, az majdnem ugyanaz.

Mutogatni is kábé egy hete kezdett. Nyújtott karra, mutatóujjal. Néha csücsörített szájjal mondja hozzá, hogy uh. Kutya szeme, anya orra, tévé, lufi, apa, anya, ilyenek.

És a legújabb, anyaszívetolvasztó trükk a puszi. Hétfőn próbáltam, hogy összepuszilgattam, majd odanyomtam az arcom közel az övéhez, meg is bökdöstem, hogy puszit kérek, ide. Én lepődtem meg a legjobban, hogy működött. Először csak odanyomta az arcát, azóta félig nyitott szájjal nyálas köröket hagy az arcomon. (Egyelőre csak az enyémen.) Ma reggel én még félálomban fetrengtem, Peti tisztába tette, majd berakta mellém az ágyba. Nagyon örült, mikor megmozdultam (térdelve rugózás, két kézzel csapkodás), majd odamászott hozzám és összenyálazta az orrom és az arcom két puszit kapott. Mielőtt nagyon meghatódtam volna, ráült a fejemre, biztos, ami biztos.

Mozgásfejlődés - 9. hónap eleje

Már 9 hónapos múlt. Azon a héten kezdett a kanapé mentén lépegetni oldalirányba. Pár nappal később elkezdett teljes felsőtesttel és fejjel bólogatni. Ez irgalmatlan cuki.
Egy héttel később megtanult integetni. Többször csinálta szándékosan, válaszul arra, hogy mi integetünk neki, néha mondja is mellé, hogy pápá. Vagy dádá.
Emellett egyre ügyesebben kombinálja, amit tud, négykézlábból leül hátrafelé, kinyújtja a lábát és ezzel egyidőben hátra is fordul.
Most pedig már a polcra merőleges székről átoldalaz és átkapaszkodik. A könyvespolcokon nagyon szeret támaszkodni. Többnyire megérti, hogy a könyvekhez nem nyúlhat.
Hurcol dolgokat. Négykézlábazva, felrámolja a kanapéra. Főleg a papucsokat.
Mindenhová bemászik: a kanapé mögé, a számítógépasztal alá és mögé.
Nagyon ritkán esik el, bár az előbb épp taknyolt egyet. Kezében volt a keféje és a másikkal elengedte a kanapét. Hogy vajon a kefébe akart kapaszkodni vagy csak elfelejtette, hogy nincs neki harmadik keze? A nem annyira stabil dolgokat is elég jól használja, ha a szék, amin támaszkodik, csúszik el lassan, nem esik kétségbe. A hintafotelom hintás lábtámaszán sokat gyakorolt előtte, amellett is remekül fel tud kapaszkodni.
És ami a legeslegmegdöbbentőbb, hogy lemászik a nekem térd fölé érő franciaágyról. Párszor megmutattuk neki, hogy hasonfekve, lábbal előre kell lejönni, ezt fejlesztette tovább: ha ott ül valaki mellette, az öléba mászik, szembe ül, térdel és lecsúszik a földre az ember lábán. Nyilván kézzel lekövettük, de nem fogtuk és nem segítettük. Többször is megcsinálta, nem csak szerencséje volt. :)

Pótlás: Mozgásfejlődés (5. és 6. hónap)

(Ezt úgy hat hónap 2 hetesen írtam.)

Előrebocsátom, hogy dunsztom sincs, mit kéne csinálnia egy ekkora gyereknek, nem az a célom, hogy bezzeggyerekem legyen, hanem hogy dokumentáljam a dolgokat.

5 hónapos kora előtt egy nappal tornázta fel magát először négykézlábra. Addig is próbálkozott, de a fejét nem tudta felemelni. Az elmúlt hónapot a technika tökeletesítésére fordította, már szinte bármennyit képes négykézlábazni. Az elején elég sokat rugózott.
Két hete kétszer-háromszor hátraült négykézlábból, kéztámasszal, de ezt azóta nem csinálta.

Helyetváltoztatni a következő módokon szokott:
- gördül, egyre gyorsabban, szinte akadály nélkül, tereptárgyakon is keresztül
- háton fekve a fejét hátraszegi, gerincét C-be hajlítja majd vissza, így a feje irányába kukacol
- háton fekve felhúzza a lábát talpra, majd a lábaival oldalt lépeget, feneket emel, arrébb tesz
- négykézláb - hasonfekvés - négykézláb - hasonfekvés: a kukacolás hátra és előre is megy
- fordított V-alakba nyomja magát (jógás kutyapóz), majd vagy eldől oldalra vagy visszafekszik, de ezzel is halad
- hason fekve kinyomja magát fókába, és ha épp nem ér el valamit, visszafekve pár centit halad előre

A kutyapózt csinálja már egy ideje, először lógó fejjel, mostanában emelt fejjel. Néha megemeli az egyik lábát is hozzá, ebből többnyire eldől. Pár napja a leszegett feje totál tudatos volt, a maga alatt lévő csörgőt és a lábát nézte.

Két ujja közé csippent dolgokat. egyik kezéből a másikba átvesz dolgokat.

A cumit kb. a hathónapos forduló óta elég jó hibaszázalékkal visszatömi a szájába. Korábban is sikerült neki néha, meg most is van, hogy fordítva sikerül és a fogantyú kerül a szájába, de ez a ritkább.

Fél év + 5. napon kezdte emelni négykézlábból a kezét. Egyelőre mindig a balt. A lábaival is próbálkozik, mármint hogy mozgassa őket. Van, hogy lendületből mindkettőt előrébb húzza pár centit.
Most nem rugózik, inkább lendületet vesz és ugrik.

Tegnap óta a pólómat húzza, ha enne. Egyébként bármit betöm a szájába.

Megtáltosodott.

Ma reggelre kibújt az alsó középső két foga. Recés.
Aztán a járókában egyszercsak megült a két térde között úgy, hogy nem kapaszkodott.
Aztán felállt, és addig nyújtózott, hogy a járóka tetejében kapaszkodott meg. Aztán úgy térdelt vissza, hogy a kezeit egyre lejjebb csúsztatta a rácson.
Aztán leült. Nagyterpesz. Két kézzel matatott valamit.

És ezeket eddig nem csinálta. :)

(Még mindig el vagyok maradva egy rakás bejegyzéssel... Igyekszem egyszercsak.)

Bréking

[Van már pár félbehagyott/átolvasandó hosszabb posztom, de ezt muszáj kiírnom.]

Rita mászik! Már múlt héten szerdán is haladt valahogy négykézláb, de akkor még nem emelte a jobb kezét. Most viszont már rendesen mászik, lassan, keveset, de mászik. Fő motiválóereje bármilyen kábel, a hátizsákok szalagjai és bármilyen elektronikus eszköz.

Plusz még: megtalálta a mássalhangzókat. Eddig főleg azok nélkül dumált, vagy max. egy párat használt, most viszont igen változatos lett a halandzsaszó(tag)kincs.

Mozdulj.

Eltelt majd négy hónap. Ezalatt sajna sikerült a kezdősúlyomhoz képest plusz 4-5 kilóig jutni. Nem vagyok tőle boldog, de ez van. Már nem diétázom, mozogni meg keveset mozgok és nyilván folyton éhes vagyok. Naponta sétálunk, az tény, viszont a testedzéssel gondban voltam. Van egy Cindy Crawfordos szülésutáni edzésprogramom, de kitörések vannak benne, meg ilyenek, amit nem bírok, egyéb ugribugri szóba sem jöhet, a futás sem, a gondolatuktól is rosszul vagyok. Valami kíméletesebbre vágytam. A YouTube-on semmilyen keresőkombinációval nem találtam értelmes szülés utáni újjáépítőt.

Úgy hat hete felhívtam azt a csajt, aki az irodában masszírozott, hogy jön-e házhoz. Jön. Nem olcsó, így két hetente hívom. Jól szétszedi a hátam, de emellett több gyenge pontomra (pont? kac-kac, inkább négyzetdeciméter) is rávilágított. Készen van a belsőcombizmom, a csípőm, a derekam és persze a szokásos: csomós a vállam-lapockám. A karizmaim pedig szintén elég megterheltek a sok emelgetéstől. Fáj. Főleg amikor masszíroz, de utána azért jobb kicsit.

A masszőr mondta, hogy pl. jógázhatnék. Próbáltam a YouTube-on, és találtam is nagy nehezen egy jó kezdő videót, de rájöttem, hogy ez így nem jó, mert ahhoz túl sokat magyaráz, hogy harmadszor is megnézzem, viszont mivel mindig ugyanazt mondja, ez nem túl hatékony és persze nem fog kijavítani sem.

Mivel felszabadult a vezetésre fordított bébisintelési keretem, most kinéztem magamnak egy kezdő jógát ugyanott és ugyanannál, akihez terhesen is jártam. Nos, jelentem, elkeserítő az eredmény. Jó kondira, hajlékonyságra és fájdalommentességre nem panaszkodhatok. Ellenben nagyon jól esett és nagyon elfáradtam és nagyon elhatároztam, hogy heti kétszer megyek. A helyzettel apukám is elégedett, jól elvan Nudlival, és meg legalább talán rendbeszedem magam.

Fordulatos.

Múlt hét közepe óta hatalmasat lendült Kisnudli mozgásfejlődése. Elképesztő mennyiséget rúgkapál, jár keze-lába mint a motolla. Múlt héten többször fordult az oldalára hátonfekvésből, meg háton fekve a forgó-zenélő játékát is előszeretettel rugdalta és nagyon élvezte, hogy még jobban mozognak a figurák. A pelenkázón nagyon szeret lenni, vigyorog, mint a vadalma, kalimpál, huncutkodik és le nem áll.
Mostanra egyre hatékonyabban változtat helyet: háton a lábai kirugdosásával, illetve a talpát lefeszíti, és már halad is a feje irányába. Hason pedig felhúzza a lábát a feneke alá és mikor kirúgja hátra, akkor halad. Oldalirányba és a feneke körül mint az óra is forog, ezt csak úgy.
Tegnap 3x is megfordult, hasról hátra. Kitolja a fenekét, lábon-kézen tart, a feneke elhúzza, már hason is van. Vagy a feje húzza el, mikor hogy. Ma délelőtt már háton találtam meg az ágyában, mikor felébredt.
Időnként így persze fogságba is esik, tegnap este simán elhátrált a járóka sarkába, ahonnan aztán semerre. Panaszkodni mondjuk csak akkor kezdett, mikor a kezét kidugta a rácson, majd így nem sikerült az öklével elérni a száját.
A fogása is fejlődik, hason kinyomja magát és miközben támaszkodik, próbálja megfogni a játékokat, amik előtte vannak.
Továbbra is irgalmatlan cuki, rengeteget vigyorog és nagyon tud örülni, ha valaki rávigyorog. Meg engem is kacagva fogad sokszor, ha megjelenek a látómezőjében, úgyhogy sűrűn olvadozik a szívem.

Ütközésig

Eddig úgy aludt, hogy egy összegöngyölt törölköző a feje tetejénél volt félkör alakban. Kuckó, biztonságérzet, pont mint Juci ajánlotta.
Most újabb funkciója lett. Bár van rácsvédőnk, ez is marad az ágy fejrészén, ahová feltornázta. Kell is ahhoz a vehemenciához, amivel félálomban is felrántja maga alá mindkét lábát, majd kilövi őket hátrafelé. Így kukacol előrefelé. Kíváncsi vagyok, mennyi idő alatt jön rá, hogy felváltott lábbal és magát kézzel kitámasztva is lehet haladni.
Ezzel a kanapén lévő helyének is viszlát.

Egység sugarú kör

Egység sugarú kört foglalok el a térben. Ahol korábban oldalazva elfértem, nos, ott már nem férek el. Felesleges is próbálkozni. (Egyébként remekül szórakozom, de tényleg.)

A védőnő és a testmozgás

A védőnőm gondoskodik a megfelelő testmozgásomról.

A rendelőjük az út túloldalán nyíló utcában van, ha átvágok a 4-sávoson, akkor 2 percre, ha zebrán megyek, akkor 4. 

Egy hónapja jött hozzánk családlátogatni. Kitakarítottunk a kedvéért, reggel nyolcra itt volt, átbeszéltük a kelengyelistát, mmint ő kb. elmondta, hogy mi volt a védőnők által összeállított listán, szerinte mi hülyeség belőle, végülis hasznos volt, de ez mellékszál. Na, szóval akkor a lelkemre kötötte, hogy legközelebb ne reflexből a szomszédba menjek, hanem adott egy címet a Szent Gellért templom megállótól egy köpésre, hogy addigra átköltöznek.

Ma reggel szépen felkeltem hétkor. Oké, negyedkor, zuhany, reggeli, negyvenkor már indultam is, jó kis reggeli séta, kicsit rohamtempóban, de jó lesz. Odaértem 55-re a címre, irodaépület. Bemegyek, kérdem a portást, elég furán nézett rám. Itt bizony nincs védőnői szolgálat. Fasza. Felhívtam a védőnőt, ja, bocsánat, úgy tűnik, nekem nem szólt, de október végén fognak csak költözni. De megvár amott. Remek. Visszafelé már villamosoztam, a gyaloglásból is megárt a sok.

Külön rendelő nem volt, de a váróban lerendezett negyed óra alatt, gondolom nem akart még váratni. 120/76 vérnyomás, betippelt súly 83,5 (85 mínusz farmer és cipő, ezeréves mérlegen, amin még úgy kell a rovátkákba beállítani a súlyokat), meg valami színes indikátoros vizeletvizsgálat, elvileg az is jó volt. Szívhangnézés nuku, sebaj, csütörtökön ultrahang.

Kismamajóga

Múlt héten voltam először életem első jógaóráján. Meg az első kismamajógáján is. :D

Előtte nap este kicsit többet ettem mint kellett volna, kénytelen voltam hátrahajolva ülni vagy egy órát, annyira tele voltam. Másnap jókor jött a jóga. Nem pont erre számítottam, de érdekes volt. Én eddig főleg dinamikus mozgásformákat csináltam és ez nagyon más. Más a sima jógához képest is, mert kb. mindent a falra feltapadva csinálunk, meg segédeszközökkel. Ja, igen, ez Iyengar-féle jóga és @cippo nagyon jó oktatóhoz irányított, tökre követhető volt, meg látszott, hogy nagyon figyelt ránk kettőnkre. A másik lány a 27. hétben volt.
Utána nagyon jó érzés volt egyszerűen csak a létezés, jól elfáradtam, de a sok mellkasnyitogatás csinált egy csomó helyet a gyomromnak meg a kölöknek, úh azt éreztem, hogy elférünk a szervezetemben. Másnap izomlázam is volt, hátizom főleg, ami nagyon jól fog jönni.
Tegnapelőtt volt megint ez a kifejezetten kismamajóga. Két másik lány volt, az egyik a múltheti, a másik arra a hétre volt kiírva, de ő is végigcsinált mindent, szóval úgy tűnik, hogy ezt lehet egész végig csinálni. Ennek örülök, kell a mozgás.
Jövő héttől ez az időpont megszűnik, de mehetek a csüt. esti kezdők közé, ugyanahhoz az oktatóhoz, gondolom majd én másokat csinálok, vagy másképp.
A jóga jó választás volt, úgy érzem, ez most kiválóan illik a mindennapjaimba. :))