Végre csak ideértem a Mercimek köftesi, vagyis Vöröslencse köfte receptjével, amit a Facebook oldalon tán már hónapokkal ezelőtt beharangoztam. Szerencsére Közben a Kifőztük besegített és az áprilisi számban már olvashattátok.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tojásmentes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tojásmentes. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. április 10., kedd
Vöröslencse köfte - Mercimek köftesi
Számolatlan adósságom halmozódott fel már itt a blogon, lassan szégyellek visszatérni, de fel mégsem adhatom, hiszen ez is a részem, nem élhetek nélküle. Most egy kicsit jobban beleástam és vetettem magam a horgolásba (nem, nem horkolás, abból igen kevés jut mostanában), ez most egy ilyen időszak, ismerve magam ennek is vége lesz és jön majd valami más...
Végre csak ideértem a Mercimek köftesi, vagyis Vöröslencse köfte receptjével, amit a Facebook oldalon tán már hónapokkal ezelőtt beharangoztam. Szerencsére Közben a Kifőztük besegített és az áprilisi számban már olvashattátok.
Végre csak ideértem a Mercimek köftesi, vagyis Vöröslencse köfte receptjével, amit a Facebook oldalon tán már hónapokkal ezelőtt beharangoztam. Szerencsére Közben a Kifőztük besegített és az áprilisi számban már olvashattátok.
2012. február 4., szombat
Koktélparadicsomos tagliatelle rukkolával és mozzarellával - a legeslegjobb!
Most nagyon komolyan mondom, hogy akinek nincs kifogása a hozzávalók egyikével szemben sem (szerintem mondjuk max. a rukkola rezegtetheti a lécet egyeseknél) az MINDENKÉPPEN próbálja ki ezt az ételt! Frankón rá fogtok szokni! Mert hihetetlenül egyszerű és pont ennyire finom, nem tévedés kb. tésztafőzéssel együtt 15 perc alatt pakkra készen is van. Éttermes szerzemény a drága, első kóstolásra beleszerettem és itthon sikerült is persze kb. hááát hatodárból pontosan olyat megvalósítani (najó kivéve a bivalymozzarellát, amiből a bivaly az úgy elmaradt).
Ez lenne hát az én koktélparadicsomos szósszal tálalt rukkolás, mozzarellás tagliatelle-m (ami nálunk jelenleg az ultrafavorit étel - és örül apa, hogy finom, és örül anya mert gyors, és örül gyerek, mert neki meg kiszedhető a tésztaadagja és kaphat rá joghurtot és sajtot, őőő... hát ennyi).
Ez lenne hát az én koktélparadicsomos szósszal tálalt rukkolás, mozzarellás tagliatelle-m (ami nálunk jelenleg az ultrafavorit étel - és örül apa, hogy finom, és örül anya mert gyors, és örül gyerek, mert neki meg kiszedhető a tésztaadagja és kaphat rá joghurtot és sajtot, őőő... hát ennyi).
2012. január 10., kedd
Burgonyás bulgur pilaf
Jó kis laktató köret ez kérem szépen, a bulgur (vagyis a búzatöret) hajlamos magát nagyonis etetni, ha az ember egy kicsit nem figyel oda mindjárt háromszor annyit evett belőle, mint amennyivel amúgy jóllakott volna. Mondhtajuk, hogy ez lenne a hagyományos alap bulgur pilaf, páromék családjában mindenképp, de ha a burgonyát kifelejtjük belőle akkor nagy általánosságban is ki merném jelenteni ugyanezt. További körítés helyett érkezzen a köret!
Chocolate fudge - Diós-mogyorós csokoládés tejkaramella
Imádom a tejkaramellát, de azt az igazi puhán szájban szétolvadós fajtát. Egy igazi tejkaramella nem morzsálódik, hanem úgy szétolvad az ember szájában mintha soha ott se lett volna. A Chocolate Fudge szerelem volt első látásra, azonnal tudtam, hogy nekem teremtették, amikor először képen láttam. Azóta már jópár helyen felbukkant, kísértett (jó értelemben), végül elszántam magam, bevásároltam és elkészítettem a saját verziómat.
Imádjuk, igazi kalóriabomba, mégis azt mondom érdemes elkészíteni, hisz - ha hagyjuk neki - hűvös helyen sokáig eláll, remek kis gasztroajándék lehet belőle bármilyen alkalomra és finoom... olyannyira, hogy kisfiam a mai reggelt rá amúgy nem jellemző módon kamrából karamellacsenéssel indította.
Imádjuk, igazi kalóriabomba, mégis azt mondom érdemes elkészíteni, hisz - ha hagyjuk neki - hűvös helyen sokáig eláll, remek kis gasztroajándék lehet belőle bármilyen alkalomra és finoom... olyannyira, hogy kisfiam a mai reggelt rá amúgy nem jellemző módon kamrából karamellacsenéssel indította.
2011. december 11., vasárnap
Vöröslencsés Csicsókaleves
Jöjjön most egy levesajánlat a változatosság jegyében, vagy mint amolyan "csicsóka-reklám". Aki még nem kóstolta ezt a rendkívül egészséges gumós növényt az sürgősen pótolja, nyersen vagy olajban sütve - sózva hozzá a hirtelen ötletek, a többi meg majd apránként jön a blogra recept formájában. Egyébként nekem a gyermekkorom egyik szimbóluma, és hihetetlenül boldog vagyok, hogy újra rátaláltam.
Ezt a levest (Yerelması Çorbası - avagy Földialma Leves) ilyen formában egyébként töröknek mondanám, ugyan nem tartozik a leges-legautentikusabb ételek közé, mégis sokan készítik kinn hasonló módon.
Ezt a levest (Yerelması Çorbası - avagy Földialma Leves) ilyen formában egyébként töröknek mondanám, ugyan nem tartozik a leges-legautentikusabb ételek közé, mégis sokan készítik kinn hasonló módon.
2011. december 7., szerda
Aşure - Noé pudingja
Hát igen, nem is én lennék, ha nem késnék egy kicsit ezzel a recepttel is. Nem tudom ti hogy vagytok vele, én imádom az olyan ételeket, melyekhez jó kis sztorik, mondák, regék kapcsolódnak, az Aşure - Noé pudingja is pontosan egy ezek közül.
Törökországban (és az iszlám vallású országokban) minden iszlám időszámítás szerinti év 10 napján - az Aşure napon a háziasszonyok fakanalat ragadnak és komoly idő és energiaráfordítással megfőzik A kását hatalmas fazékban - vagy akár kondérban, hogy utána a szomszédokat és minden fellelhető ismerőst kezükben egy-egy tálkával végigjárva köszöntsék és megajándékozzák a maguk főzte pudinggal e jeles nap alkalmából. "Aşure gününüz / haftanız kutlu olsun!" vagyis "Boldog Aşure napot / hetet!"
Törökországban (és az iszlám vallású országokban) minden iszlám időszámítás szerinti év 10 napján - az Aşure napon a háziasszonyok fakanalat ragadnak és komoly idő és energiaráfordítással megfőzik A kását hatalmas fazékban - vagy akár kondérban, hogy utána a szomszédokat és minden fellelhető ismerőst kezükben egy-egy tálkával végigjárva köszöntsék és megajándékozzák a maguk főzte pudinggal e jeles nap alkalmából. "Aşure gününüz / haftanız kutlu olsun!" vagyis "Boldog Aşure napot / hetet!"
2011. november 25., péntek
Tejszínes gombaleves pirított kenyérkockákkal
Gondolkodtam, hogy írjam-e a "török módra"-t vagy a "törökösen"-t a cím végére, végül inkább ide száműztem őket, mert tény és való, hogy kinn így vagy ehhez hasonló módon fogyasztják a gombaleves nade, hogy maga a Gombaleves mennyire tartozik a török gasztronómiához, hát ennek a firtatásához én kicsi vagyok és gyenge. Finomnak finom (nekem egyik kedvenc levesem) és kellőképpen egyszerű, úgyhogy próbáljátok ki!
Hozzávalók:
50 dkg gomba
3,5 dl tej
1 dl tejszín
2 ek vaj
4 ek liszt
1 és 1/4 l víz (ill. részben lehet hús- vagy zöldségleves alaplé)
só, bors
1-2 szelet kenyér vagy crouton a tálaláshoz
Hozzávalók:
50 dkg gomba
3,5 dl tej
1 dl tejszín
2 ek vaj
4 ek liszt
1 és 1/4 l víz (ill. részben lehet hús- vagy zöldségleves alaplé)
só, bors
1-2 szelet kenyér vagy crouton a tálaláshoz
2011. november 22., kedd
Gürcü mantısı - vagyis Grúz töltött tésztabatyuk
Portakal Ağacı-nál találtam ezt a remeket, melyet személyesen egy Grúz hölgy prezentál a nála található videókon. Én merem mondani, hogy megint egy igazi autentikus recept, nem török, de grúz és mindenképpen kedvelt és ismert Törökországban is. Én is hoztam nektek fázisfotókat a tésztabatyuk elkészítéséről, de ha valami nem világos kérlek látogassatok el hozzá, mert a videók mindenféle nyelvtudás nélkül is segítségetekre lehetnek!
A hagyományos változat darálthúsos vagy sajtos töltelékkel készül, de én ezen kívül még rengeteg változatot el tudok képzelni, gondolom ti is, szóval hajrá! Itt szögezzük le, hogy nálam török cimkét kapott, mert Törökországban igen elterjedt, ismert, kedvelt és beillik a többi recept közé, de az teljesen tiszta, hogy származását illetően Grúz, ok?!
2011. november 17., csütörtök
Fava - vagyis felesbabpüré, most kétféleképpen
Végre idáig is eljutottam, hogy megosszam a Fava receptjét, amit én - más hüvelyesekből készített kencékkel együtt - imádok. Kétféleképpen készítettem a minap, majd 2-3 napig fogyasztottuk reggelente és vacsoránál kenyérrel, pirítóssal (uzsonnára szendvicsbekenve is szuper), eredeti mivoltában egyébként előétel. Tehát íme a citromos-petrezselymes és a római köményes Babpüré. Halkan azért azt is megjegyzem rögtön az elején, hogy (glutén-) tej- és tojásmentes, szóval jó kis alternatíva a reggelinél az ezekre érzékenyeknek.
Miután a Fava lehűlt szeletekben is tálalhatjuk, errőr a verzióról és a Favához használt babról (én rögtön feles állapotában vettem) láthattok képeket például a Soframiz.com-on.
Miután a Fava lehűlt szeletekben is tálalhatjuk, errőr a verzióról és a Favához használt babról (én rögtön feles állapotában vettem) láthattok képeket például a Soframiz.com-on.
2011. november 6., vasárnap
Gyorsposzt - Áfonyaöntet
Nagyon gyorsan összedobható Áfonyaöntetet / Áfonyaszószt hoztam nektek. Egy igen kellemes kis sajttorta tetején kapott helyet az imént, de ugyanolyan szépen koronázna sok más süteményt, ill. palacsintát is. A citrom elhagyásával, ill. a citromlé mennyiségének csökketésével már akár vadhúsok vagy rántott Camembert sajt mellé is bátran aljánlanám.
2011. november 4., péntek
VKF 45. - Diós Sütőtöktorta
Bár minden ellenem dolgozott az éppen mai napig tartó meghosszabbításnak köszönhetően én is becsatlakozom a Húsmentes Sütőtökös és egyben 45. VKF (Vigyázz Kész Főzz!) receptötletelésbe ezzel a minden színében, ízében és hangulatában őszi desszerttel. Fogadjátok szeretettel és üres gyomorral ezt a sütést nem igénylő (ellenben főzést igen) diós-sütőtökös tortát!
Eredeti recept (pár ponton módosítva) az oktayustam.com-ról! Mivel sikerült egy viszonylag édes tököt beszereznem beértem valamivel kevesebb cukorral, ill. dióból nálunk most éppen dömping van (ami Törökországról sajnos nem mondható el), így abból arányaiban többet használtam a török oldalon írtnál.
Eredeti recept (pár ponton módosítva) az oktayustam.com-ról! Mivel sikerült egy viszonylag édes tököt beszereznem beértem valamivel kevesebb cukorral, ill. dióból nálunk most éppen dömping van (ami Törökországról sajnos nem mondható el), így abból arányaiban többet használtam a török oldalon írtnál.
2011. október 26., szerda
Csokoládés-gesztenyekrémes Tartelette
Rögtön azzal kezdeném, hogy ezt mindjárt két vagy több recept is lehetne, mert ezt a csokoládés-gesztenyekrémet remekül bekenhetitek két bármilyen keksz közé is, illetve a ropogós Tartelette csónakokba is beletölthettek más előzőleg elkészített meleg vagy hideg krémet (pudingot, habot, gyümölcsöt). Igen, ezt most pont azért mondtam, mert tudom, hogy vannak tejmentes diétát folytató olvasóim is, akik esetleg nem szeretnék/tudják a vajat margarinnal vagy a tejszínt növényi tejszínnel helyettesíteni.
A 11 db Tartelette-t egyébként fél nap alatt eltüntettük hárman, amiben a főkolompos abszolút nem várt módon Efe volt (aki híres arról, hogy furcsa küllemű dolgokat véletlenül sem kóstol meg) - 4 gesztenyekrémes csónakot írhatunk a számlájára, amiket tökéletes rendben, csak némi arcmaszatot maga után hagyva tüntetett el legnagyobb megdöbbenésemre.
Az eredeti recept - melyet most jópár ponton módosítottam leginkább az arányokban - Pelinchef blogjáról származik.
A 11 db Tartelette-t egyébként fél nap alatt eltüntettük hárman, amiben a főkolompos abszolút nem várt módon Efe volt (aki híres arról, hogy furcsa küllemű dolgokat véletlenül sem kóstol meg) - 4 gesztenyekrémes csónakot írhatunk a számlájára, amiket tökéletes rendben, csak némi arcmaszatot maga után hagyva tüntetett el legnagyobb megdöbbenésemre.
Az eredeti recept - melyet most jópár ponton módosítottam leginkább az arányokban - Pelinchef blogjáról származik.
2011. augusztus 26., péntek
ÖGYE - Joghurtos-sajtos csirkemellvariációk
Kétféle joghurtos-sajtos csirkemellet hoztam most nektek, igazából ez most megint annyira egyszerű dolog, hogy sokkal inkább csak útmutatás, mint valódi recept. Biztoshogy mindenkinek menni és ízleni fog, ha az alapanyagokkal rendben van. Kép a kései órákra tekintettel nem készült, viszont olvasói kérésre most először enélkül is posztolok és később pótlom majd a hiányosságot.
Hozzávalók:
1 filézett csirkemell
2 dl natúr joghurt
3 ek liszt
2-3 paradicsom (mérettől függően)
2 ek reszelt parmezán
10-15 szem olajbogyó
fél dl olivaolaj
1-2 gerezd fokhagyma
só, pici bors
reszelt trappista (vagy más jól olvadó, nem túl erőteljes ízű) sajt a tetejére igény szerint
Elkészítés:
A joghurtot zúzott fokhagymával és sóval, pici borssal ízesítjük - ez ízesíti majd a húst, úgyhogy használjunk elegendő sót!
Egy tepsit vagy jénai edényt olivaolajjal kikenünk, majd a joghurt kb. 1/3-át is elkenjük a felületen.
A húst felszeleteljük, kicsit megklopfoljuk (nem papírvékonyra!), belisztezzük a szeletek mindkét oldalát és szépen a tepsibe sorakoztatjuk őket szorosan egymás mellé (befedve lehetőség szerint az egész felületet). Tetejüket megkenjük a maradék joghurttal, megszórjuk a reszelt parmezánnal, majd a hámozott és vékony karikákra vágott paradicsomszeleteket is ráhelyezzük. Rászórjuk a szeletre vágott olajbogyókat, meglocsoljuk némi olivaolajjal és már mehet is a 180 fokos előmelegített sütőbe kb. 15-20 percre, ekkor megszórhatjuk reszelt trappistával (ha nagyon sok levet eresztett óvatosan leönthetünk egy kicsit belőle - érdemes egy pohárban félretenni, mert ha véletlenül túlzásba vittük később visszaönthetjük alá) és ezzel együtt (vagy ezt a lépést kihagyva) sütjük további 10 percig, ill. míg a sajt pirulni nem kezd.
Hozzávalók:
1 filézett csirkemell
2 dl natúr joghurt
3 ek liszt
1 kis maréknyi friss zöldfűszer, pl. kakukkfű és egy pici tárkony, vagy 1 teáskanálnyi szárított ugyanezekből
2-3 ek olivaolaj
só, pici bors
szeletelt vagy tépdesett mozzarella, ill. apró mozzarellagolyók a tetejére
Elkészítés:
A joghurtot sóval, pici borssal ízesítjük - ez ízesíti majd a húst, úgyhogy használjunk elegendő sót!
Egy tepsit vagy jénai edényt olivaolajjal kikenünk, majd a joghurt kb. 1/3-át is elkenjük a felületen.
A húst felszeleteljük, kicsit megklopfoljuk (nem papírvékonyra!), belisztezzük a szeletek mindkét oldalát és szépen a tepsibe sorakoztatjuk őket szorosan egymás mellé (befedve lehetőség szerint az egész felületet). Tetejüket megkenjük a maradék joghurttal, megszórjuk az aprított vagy a szárított zöldfűszerekkel és már mehet is alufóliával lefedve a 180 fokos előmelegített sütőbe kb. 15-20 percre, ekkor levesszük a fóliát, a húsra helyezzük a mozzarella szeleteket és a sütőbe visszatéve addig sütjük míg a sajt éppen pirulni kezd.
Jó étvágyat kívánok bármelyik verzióhoz!
TIPP: köretként bátran választhatunk hozzájuk, éppúgy kísérheti őket bő olajban sült burgonya, mint egy egyszerű natúr rizs.
És hogy egy kép is érkezzen, míg nem pótlom a receptekhez illőeket - amikre mostanában elment az időm:
Paradicsomos, parmezános, olivás csirkemell:
Hozzávalók:
1 filézett csirkemell
2 dl natúr joghurt
3 ek liszt
2-3 paradicsom (mérettől függően)
2 ek reszelt parmezán
10-15 szem olajbogyó
fél dl olivaolaj
1-2 gerezd fokhagyma
só, pici bors
reszelt trappista (vagy más jól olvadó, nem túl erőteljes ízű) sajt a tetejére igény szerint
Elkészítés:
A joghurtot zúzott fokhagymával és sóval, pici borssal ízesítjük - ez ízesíti majd a húst, úgyhogy használjunk elegendő sót!
Egy tepsit vagy jénai edényt olivaolajjal kikenünk, majd a joghurt kb. 1/3-át is elkenjük a felületen.
A húst felszeleteljük, kicsit megklopfoljuk (nem papírvékonyra!), belisztezzük a szeletek mindkét oldalát és szépen a tepsibe sorakoztatjuk őket szorosan egymás mellé (befedve lehetőség szerint az egész felületet). Tetejüket megkenjük a maradék joghurttal, megszórjuk a reszelt parmezánnal, majd a hámozott és vékony karikákra vágott paradicsomszeleteket is ráhelyezzük. Rászórjuk a szeletre vágott olajbogyókat, meglocsoljuk némi olivaolajjal és már mehet is a 180 fokos előmelegített sütőbe kb. 15-20 percre, ekkor megszórhatjuk reszelt trappistával (ha nagyon sok levet eresztett óvatosan leönthetünk egy kicsit belőle - érdemes egy pohárban félretenni, mert ha véletlenül túlzásba vittük később visszaönthetjük alá) és ezzel együtt (vagy ezt a lépést kihagyva) sütjük további 10 percig, ill. míg a sajt pirulni nem kezd.
Zöldfűszeres, mozzarellás csirkemell:
Hozzávalók:
1 filézett csirkemell
2 dl natúr joghurt
3 ek liszt
1 kis maréknyi friss zöldfűszer, pl. kakukkfű és egy pici tárkony, vagy 1 teáskanálnyi szárított ugyanezekből
2-3 ek olivaolaj
só, pici bors
szeletelt vagy tépdesett mozzarella, ill. apró mozzarellagolyók a tetejére
Elkészítés:
A joghurtot sóval, pici borssal ízesítjük - ez ízesíti majd a húst, úgyhogy használjunk elegendő sót!
Egy tepsit vagy jénai edényt olivaolajjal kikenünk, majd a joghurt kb. 1/3-át is elkenjük a felületen.
A húst felszeleteljük, kicsit megklopfoljuk (nem papírvékonyra!), belisztezzük a szeletek mindkét oldalát és szépen a tepsibe sorakoztatjuk őket szorosan egymás mellé (befedve lehetőség szerint az egész felületet). Tetejüket megkenjük a maradék joghurttal, megszórjuk az aprított vagy a szárított zöldfűszerekkel és már mehet is alufóliával lefedve a 180 fokos előmelegített sütőbe kb. 15-20 percre, ekkor levesszük a fóliát, a húsra helyezzük a mozzarella szeleteket és a sütőbe visszatéve addig sütjük míg a sajt éppen pirulni kezd.
Jó étvágyat kívánok bármelyik verzióhoz!
TIPP: köretként bátran választhatunk hozzájuk, éppúgy kísérheti őket bő olajban sült burgonya, mint egy egyszerű natúr rizs.
És hogy egy kép is érkezzen, míg nem pótlom a receptekhez illőeket - amikre mostanában elment az időm:
2011. augusztus 25., csütörtök
ÖGYE - Mentás burgonyakrémleves és Görüşürüz!
Bizony végül idén is eljött a készülődés, pakolászás, utolsó kamraátrendezés időszaka... Irány Törökország! Pár hétre képletes búcsút intek nektek kedves olvasóim, mert újabb posztokat ezalatt az idő alatt nem ígérek (bár ki tudja mit hoz a sors), viszont sokszor benézek majd, hisz a konyhában kinn is fogalalt helyem van. Igyekszem feltölteni a gondolat-, recept- és fotótáramat legalább egy évre való új és érdekes anyaggal.
Remélem azért 1-2 gyors posztra még lesz időm indulás előtt, jöjjön most a Mentás burgonyakrémleves, melyet bátran és ezermódon variálhattok más-más zöldfűszereket használva.
Hozzávalók:
4 nagyobb szem burgonya
4 dl tej
8 dl húsleves alaplé (ill. zöldség alaplé)
1 fej hagyma
1 marék friss mentalevél, vagy 1 púpozott tk szárított morzsolt menta
2 ek olivaolaj (kis vaj beleolvasztva esetleg)
só, bors
Elkészítés:
Az apróra vágott vagy reszelt hagymát az olajon kissé megdinszteljük, rádobjuk a kis kockákra vágott burgonyát és a felaprított mentát, 2-3-szor átforgatjuk, majd felöntjük a tejjel és az alaplével, sózzuk, picit megborsozzuk és addig főzzük, míg a burgonya alaposan megpuhul. Ekkor a levest mixerrel krémesítjük, ill. ezt a lépést elhagyva Mentás burgonyalevesként is felszolgálhatjuk.
Jó étvágyat!
Remélem azért 1-2 gyors posztra még lesz időm indulás előtt, jöjjön most a Mentás burgonyakrémleves, melyet bátran és ezermódon variálhattok más-más zöldfűszereket használva.
Hozzávalók:
4 nagyobb szem burgonya
4 dl tej
8 dl húsleves alaplé (ill. zöldség alaplé)
1 fej hagyma
1 marék friss mentalevél, vagy 1 púpozott tk szárított morzsolt menta
2 ek olivaolaj (kis vaj beleolvasztva esetleg)
só, bors
Elkészítés:
Az apróra vágott vagy reszelt hagymát az olajon kissé megdinszteljük, rádobjuk a kis kockákra vágott burgonyát és a felaprított mentát, 2-3-szor átforgatjuk, majd felöntjük a tejjel és az alaplével, sózzuk, picit megborsozzuk és addig főzzük, míg a burgonya alaposan megpuhul. Ekkor a levest mixerrel krémesítjük, ill. ezt a lépést elhagyva Mentás burgonyalevesként is felszolgálhatjuk.
Jó étvágyat!
2011. augusztus 16., kedd
ÖGYE - Burgonyás pastırma fóliában sütve
Régen nem volt már ÖGYE (Ötletes, Gyors, Egyszerű) recept a blogon, épp itt az ideje. Annak sem kell sajnálkoznia, akinek nincs lehetősége mostanában pastırmát beszerezni (mely fűszeres kéreg alatt érlelt bélszín hajszálvékony szeletekre vágva), mert egy gyors és finom vacsorához esetleg másféle vékonyra szelt hústermékeket is felhasználhattok.
A recept eredetije mostanság kedvenc török gyűjőoldalamról, a Lezzet-ről származik.
Hozzávalók (2 személyre):
3 szép nagy burgonya
2-3 paradicsom
fejenként 6-8 szelet pastırma
só, bors, kakukkfű (friss vagy szárított)
a díszítéshez friss petrezselyem (elhagyható)
Elkészítés:
A burgonyákat és a paradicsomokat meghámozzuk és vékony karikákra vágjuk. 4 db kb. 20*40-es alumínium fóliát szakítunk, 2-2-t egymásra helyezünk, közepükre négyzet alakban (kb. 13*13 cm) felrétegezzük a burgonyát, fűszerezzük, majd a paradicsomot és a húst, kis kakukkfüvet a tetejére is tehetünk. A fóliát behajtjuk és a peremeknél összecsavarva alaposan levárjuk, majd a előmelegített 200 fokos sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük az ételt.
Jó étvágyat!
U.i.: Az étel a török cimkét hozzávalójára hivatkozva annak ellenére megkapja, hogy nem egy tipikusan hagyományos török étel!
A recept eredetije mostanság kedvenc török gyűjőoldalamról, a Lezzet-ről származik.
Hozzávalók (2 személyre):
3 szép nagy burgonya
2-3 paradicsom
fejenként 6-8 szelet pastırma
só, bors, kakukkfű (friss vagy szárított)
a díszítéshez friss petrezselyem (elhagyható)
Elkészítés:
A burgonyákat és a paradicsomokat meghámozzuk és vékony karikákra vágjuk. 4 db kb. 20*40-es alumínium fóliát szakítunk, 2-2-t egymásra helyezünk, közepükre négyzet alakban (kb. 13*13 cm) felrétegezzük a burgonyát, fűszerezzük, majd a paradicsomot és a húst, kis kakukkfüvet a tetejére is tehetünk. A fóliát behajtjuk és a peremeknél összecsavarva alaposan levárjuk, majd a előmelegített 200 fokos sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük az ételt.
Jó étvágyat!
U.i.: Az étel a török cimkét hozzávalójára hivatkozva annak ellenére megkapja, hogy nem egy tipikusan hagyományos török étel!
2011. augusztus 5., péntek
Simit - egy karika Törökország
Többen kérték már tőlem a receptet és ha jól emlékszem egyszer már bele is vágtam a Simit (ejtsd: szimit) sütésbe, de a végeredmény nem volt az igazi, így jó szokásomhoz híven az akkor próbált recept nem is került említésre itt a blogon. Azóta tanultam sok hibából és rájöttem, hogy mindig a legegyszerűbb megoldás vezet a legtökéletesebb végeredményre.
A másik, amit az élet már sok aspektusából megtapasztaltam, hogy hacsak egy mód van rá forduljunk a profikhoz egy-egy témában. Így most egy eskisehir-i pék pasi - kirimizielma - videóját követve készültek ezek az ínycsiklandozó "perec"-ek, puha bélzettel és a pirított szezámtól és a pekmeztől pikáns héjjal. Aki tud törökül, az látni fogja, hogy van 1-2 apró eltérés a receptjeink között, ez csupán azért, mert már nagyon jól tudom, hogy a magyar és a török liszt nem pont ugyanúgy működik... Kinn egyébként általában durumlisztet használnak, így aki szeretné próbálkozhat azzal is!
Aki járt már Törökországban, az biztosan ráismert, bizony ez éppen az a fajta "perec", Simit (Gevrek Simit, Sokak Simidi), amit gyakorlatilag bárhol és bármikor megvásárolhatunk az utcán sétálva, a bazárban nézelődve, bevásárlóközpontban vásárolgatva, vagy egy kávézóba beülve egyaránt. A legeslegegyszerűbb török reggeli nem más, mint Simit, egy kis sajt és természetesen fekete tea. Ez az alapverzió, de manapság elterjedtek a töltött változatai is, mint az olivakrémes, sajtos és még ki tudja...
Hozzávalók (12 Simit-hez - 12 főre):
1 kg liszt
3 tk só
1 csomag szárított élesztő (7g) vagy 2,5 dgk friss élesztő
kb. 4,5 dl meleg viz
fél kk cukor
fél dl olaj
1 pohár szőlő pekmez (végszükség esetén víz használható helyette) - török boltokban kapható!
1,5-2 pohár szezámmag (1 pohár = 2,5 dl)
Elkészítés:
A szezámmagot előre egy serpenyőben enyhén megpirítjuk - enélkül is használható, de a péksüteményen megpirulni nem fog. Vigyázzunk, hogy oda ne égjen, különben keserű lesz!
Az élesztőt 3 dl cukros vízben kicsit felfuttatjuk. A lisztet elkeverjük a sóval, közepébe mélyedés formázunk, beleöntjük a felfutott élesztős vizet, olajat és elkezdjük összedolgozni a tésztát miközben a maradék vizet folyamatosan adagoljuk addig míg az aránylag kemény tésztánk összeáll. Pár percig dagasztjuk, hogy szép sima bucit kapjunk. Ez a művelet egy erős konyhai robotgéppel, vagy kenyérsütőgép üstjében is elvégezhető!
Kb. 15 percig pihenni hagyjuk, majd megformázzuk a pereceket - ehhez a tésztát 12 részre osztjuk, majd egy-egy részt még ketté bontva 35-40 cm-es rudakat sodrunk, ezeket összecsavarjuk és karikát formázunk belőlük. Avégeket alaposan nyomkodjuk össze! - A formázásban segít a fent is említett videó.
A pekmezt vízzel felhígítjuk, minél sötétebb színű Simit-eket szeretnénk, annál kevesebb vizet tegyünk hozzá. Én 1:1 arányt használtam, ahogyan kirimizielma is a videón, de sokan hígítatlanul használják.
Az előkészített karikákat a pekmezbe merítjük, majd a szezámmagba forgatjuk és egy sütőpapírral fedett tepsire rendezzük őket (nekem normál sütőtepsire 5-6 db-ot sikerül kényelmesen elhelyezni).
Előmelegített 250 fokon kb. 15 perc alatt sülnének ki elvileg - na az én sütőm nem tud ilyeneket, úgyhogy 220 fokon sültek kb. 25 percig.
Jó étvágyat!
TIPP: A Simit-eket, amiket nem akarunk még aznap elfogyasztani: még melegen tegyük egy műanyag szatyorba, így hagyjuk kihűlni és tegyük a hűtőbe, vagy a fagyasztóba, majd fogyasztás előtt a sütőben melegítsük fel (ha fagyott előtte engedjük ki) - tökéletes lesz!
Aki járt már Törökországban, az biztosan ráismert, bizony ez éppen az a fajta "perec", Simit (Gevrek Simit, Sokak Simidi), amit gyakorlatilag bárhol és bármikor megvásárolhatunk az utcán sétálva, a bazárban nézelődve, bevásárlóközpontban vásárolgatva, vagy egy kávézóba beülve egyaránt. A legeslegegyszerűbb török reggeli nem más, mint Simit, egy kis sajt és természetesen fekete tea. Ez az alapverzió, de manapság elterjedtek a töltött változatai is, mint az olivakrémes, sajtos és még ki tudja...
1 kg liszt
3 tk só
1 csomag szárított élesztő (7g) vagy 2,5 dgk friss élesztő
kb. 4,5 dl meleg viz
fél kk cukor
fél dl olaj
1 pohár szőlő pekmez (végszükség esetén víz használható helyette) - török boltokban kapható!
1,5-2 pohár szezámmag (1 pohár = 2,5 dl)
Elkészítés:
A szezámmagot előre egy serpenyőben enyhén megpirítjuk - enélkül is használható, de a péksüteményen megpirulni nem fog. Vigyázzunk, hogy oda ne égjen, különben keserű lesz!
Az élesztőt 3 dl cukros vízben kicsit felfuttatjuk. A lisztet elkeverjük a sóval, közepébe mélyedés formázunk, beleöntjük a felfutott élesztős vizet, olajat és elkezdjük összedolgozni a tésztát miközben a maradék vizet folyamatosan adagoljuk addig míg az aránylag kemény tésztánk összeáll. Pár percig dagasztjuk, hogy szép sima bucit kapjunk. Ez a művelet egy erős konyhai robotgéppel, vagy kenyérsütőgép üstjében is elvégezhető!
Kb. 15 percig pihenni hagyjuk, majd megformázzuk a pereceket - ehhez a tésztát 12 részre osztjuk, majd egy-egy részt még ketté bontva 35-40 cm-es rudakat sodrunk, ezeket összecsavarjuk és karikát formázunk belőlük. Avégeket alaposan nyomkodjuk össze! - A formázásban segít a fent is említett videó.
A pekmezt vízzel felhígítjuk, minél sötétebb színű Simit-eket szeretnénk, annál kevesebb vizet tegyünk hozzá. Én 1:1 arányt használtam, ahogyan kirimizielma is a videón, de sokan hígítatlanul használják.
Az előkészített karikákat a pekmezbe merítjük, majd a szezámmagba forgatjuk és egy sütőpapírral fedett tepsire rendezzük őket (nekem normál sütőtepsire 5-6 db-ot sikerül kényelmesen elhelyezni).
Előmelegített 250 fokon kb. 15 perc alatt sülnének ki elvileg - na az én sütőm nem tud ilyeneket, úgyhogy 220 fokon sültek kb. 25 percig.
Jó étvágyat!
2011. július 22., péntek
Minestrone - kell nekem!
Igen, most épp remek az időjárás egy jó kis Minestronéhoz, habár én ezt is a 40 fokos konyhában készítettem még pár napja, mert kellett, csak úgy! Tudom, tudom, elvileg hidegben, télen... de mit tegyek ha úgy imádom, ráadásul ott volt az a rengeteg friss zöldség is a kertből.
Nem kellett sokáig kutatnom, hogy ráleljek Dolce Vita receptjére, na ő az egyik akiben "gyakorlatilag" vakon merek bízni, nade a 2007-es bejegyzésére rápillantva már biztosan láttam lelki szemeim előtt a leendő dícséreteket, amiket bezsebelek majd a Minestrone-val, melyet az ő vezérvonala mentén haladva készítek majd. Természetesen én most a magam mindenféle zöldségét felhasználtam, alább a receptet eszerint olvashatjátok.
Hozzávalók (4 személyre):
1,5 dl paradicsompüré + 1-2 paradicsom (vagy 1 doboz paradicsom konzerv)
1 fej felaprított hagyma (vagy 2 szál újhagyma)
3 nagyobb gerezd fokhagyma (félbevágva)
2 sárgarépa felkarikázva
1 fehérrépa felkarikázva
maréknyi felkockázott karalábé
4 szál felkarikázott szárzeller
1 közepes cukkini felkockázva
1 konzerv bab (most fehér, de jobb a vörös)
maréknyi zöldborsó
maréknyi zöldbab
2 szem burgonya felkockázva
10-15 dkg felcsíkozott kelkáposzta
3 ek olivaolaj
bazsalikom
zsálya
gránátalma ecet (eredetileg balzsamecet)
só, bors
reszelt parmezán
Elkészítés:
Az olajon megpirítjuk a hagymát, hozzáadva 1-2 percig pároljuk a sárga- és fehérrépát, a szárzellert, majd rádobjuk a hámozott és nagyobb darabokra vágott paradicsomot, ráöntjük a paradicsompürét, enyhén megsózzuk.
A kelkáposzta kivételével hozzáadjuk a zöldségeket, ha lehet friss feldarabolt (vagy szárított) bazsalikommal, zsályával, sóval, borssal ízesítjük. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje + 1 ujjnyi, jól átkeverjük, majd közepesen erős lángon fedő alatt kb. 1 órán át főzzük.
Ekkor hozzákeverjük a kelkáposztát, majd miután ez megpuhult (10-15 perc) 1 kávéskanálnyi gránátalma vagy balzsamecettel ízesítjük. Reszelt parmezánnal meghintve, levestésztával karöltve tálaljuk.
Jó étvágyat!
TIPP: én szeretem a tésztát külön megfőzni és a leves mellett feltálalni, így ha véletlenül nem fogy el az étel egy étkezésre, akkor a tészta nem "szottyosodik" meg nagyon a következő fogyasztásig, de ha úgy tetszik bele is főzhetjük a levesbe.
A hozzávaló zöldségek bátran variálhatóak!
Nem kellett sokáig kutatnom, hogy ráleljek Dolce Vita receptjére, na ő az egyik akiben "gyakorlatilag" vakon merek bízni, nade a 2007-es bejegyzésére rápillantva már biztosan láttam lelki szemeim előtt a leendő dícséreteket, amiket bezsebelek majd a Minestrone-val, melyet az ő vezérvonala mentén haladva készítek majd. Természetesen én most a magam mindenféle zöldségét felhasználtam, alább a receptet eszerint olvashatjátok.
Hozzávalók (4 személyre):
1,5 dl paradicsompüré + 1-2 paradicsom (vagy 1 doboz paradicsom konzerv)
1 fej felaprított hagyma (vagy 2 szál újhagyma)
3 nagyobb gerezd fokhagyma (félbevágva)
2 sárgarépa felkarikázva
1 fehérrépa felkarikázva
maréknyi felkockázott karalábé
4 szál felkarikázott szárzeller
1 közepes cukkini felkockázva
1 konzerv bab (most fehér, de jobb a vörös)
maréknyi zöldborsó
maréknyi zöldbab
2 szem burgonya felkockázva
10-15 dkg felcsíkozott kelkáposzta
3 ek olivaolaj
bazsalikom
zsálya
gránátalma ecet (eredetileg balzsamecet)
só, bors
reszelt parmezán
Elkészítés:
Az olajon megpirítjuk a hagymát, hozzáadva 1-2 percig pároljuk a sárga- és fehérrépát, a szárzellert, majd rádobjuk a hámozott és nagyobb darabokra vágott paradicsomot, ráöntjük a paradicsompürét, enyhén megsózzuk.
A kelkáposzta kivételével hozzáadjuk a zöldségeket, ha lehet friss feldarabolt (vagy szárított) bazsalikommal, zsályával, sóval, borssal ízesítjük. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje + 1 ujjnyi, jól átkeverjük, majd közepesen erős lángon fedő alatt kb. 1 órán át főzzük.
Ekkor hozzákeverjük a kelkáposztát, majd miután ez megpuhult (10-15 perc) 1 kávéskanálnyi gránátalma vagy balzsamecettel ízesítjük. Reszelt parmezánnal meghintve, levestésztával karöltve tálaljuk.
Jó étvágyat!
TIPP: én szeretem a tésztát külön megfőzni és a leves mellett feltálalni, így ha véletlenül nem fogy el az étel egy étkezésre, akkor a tészta nem "szottyosodik" meg nagyon a következő fogyasztásig, de ha úgy tetszik bele is főzhetjük a levesbe.
A hozzávaló zöldségek bátran variálhatóak!
2011. július 16., szombat
Guacamole, mert imádom
Hú de rég volt már, hogy Guacamole-t, vagyis fűszeres avokádókrémet készítettem, pedig teljesen oda vagyok érte és már rengetegszer rá is készültem az elmúlt hónapokban, de valamiért mindig elmaradt. Történt ma reggel, hogy ismét Duende blogján nézelődtem és rátaláltam a még 2008-ban közzé tett guacamole-receptjére, ami ráadásul gyakorlatilag megegyezik azzal, ahogyan én is készítem ezt a krémet, egy avokádó is figyelgetett a kamrában, hát nem is volt más hátra, mint előre...
Amit nem biztos, hogy mindenki tud erről az ételről, az az, hogy eredetileg az Aztékok eledele volt már a 16. században, majd a spanyol hódítók hozták át a receptet az európai kontinensre és ezután terjedt el és vált közkedvelt eledellé országukban is. Természetesen ma az ételt Közép-Amerika, Mexikó mondja magáénak.
Hozzávalók (2 személyre):
1 érett avokádó (megnyomva már enyhén puha, de bőre alatt nem levegős)
1 ek olivaolaj
1-2 ek citromlé
1 csapott ek reszelt hagyma, vagy finomra vágott zöldhagyma
1 csapott kk zúzott vagy reszelt fokhagyma
csipet fehér vagy feketebors, pirospaprika, só ízlés szerint
gazdagítható aprított zöld- vagy kápia paprikával, paradicsommal (én most 1 ek hegyes erőspaprikát kevertem hozzá finomra vágva)
Elkészítés:
Az avokádót felvágjuk, magját kivesszük, húsát egy tálba kanalazzuk, villával alaposan összetörjük (ha úgy tetszik kézi mixert is használhatunk).
Alaposan összekeverjük a többi hozzávalóval, majd ha szükséges fóliával lefedve hűtőben tároljuk fogyasztásig - ez lehetőleg ne legyen több, mint fél - 1 nap. Fogyasztás előtt frissen keverjük át és szervírozzuk reggelihez pirítóssal, nasinak tortilla chipsszel.
TIPP: én mellé szeretem tálalni az aprított paradicsomot, mert így a krém akkor is megőrzi állagát, ha nem sikerül egyszerre mindet elfogyasztani.
Amit nem biztos, hogy mindenki tud erről az ételről, az az, hogy eredetileg az Aztékok eledele volt már a 16. században, majd a spanyol hódítók hozták át a receptet az európai kontinensre és ezután terjedt el és vált közkedvelt eledellé országukban is. Természetesen ma az ételt Közép-Amerika, Mexikó mondja magáénak.
Hozzávalók (2 személyre):
1 érett avokádó (megnyomva már enyhén puha, de bőre alatt nem levegős)
1 ek olivaolaj
1-2 ek citromlé
1 csapott ek reszelt hagyma, vagy finomra vágott zöldhagyma
1 csapott kk zúzott vagy reszelt fokhagyma
csipet fehér vagy feketebors, pirospaprika, só ízlés szerint
gazdagítható aprított zöld- vagy kápia paprikával, paradicsommal (én most 1 ek hegyes erőspaprikát kevertem hozzá finomra vágva)
Elkészítés:
Az avokádót felvágjuk, magját kivesszük, húsát egy tálba kanalazzuk, villával alaposan összetörjük (ha úgy tetszik kézi mixert is használhatunk).
Alaposan összekeverjük a többi hozzávalóval, majd ha szükséges fóliával lefedve hűtőben tároljuk fogyasztásig - ez lehetőleg ne legyen több, mint fél - 1 nap. Fogyasztás előtt frissen keverjük át és szervírozzuk reggelihez pirítóssal, nasinak tortilla chipsszel.
TIPP: én mellé szeretem tálalni az aprított paradicsomot, mert így a krém akkor is megőrzi állagát, ha nem sikerül egyszerre mindet elfogyasztani.
2011. július 15., péntek
Semmi csel, csak "Recsel" - sárgabarakból
Még gyorsan, hirtelen, szezonzárta előtt megosztom veletek anyósom féltett sárgabarack lekvár receptjét. Igen vérbeli török reciről van szó ismét, méghozzá az igazi falusi anyáról lányára és mindenféle szájhagyomány által öröklődő fajtáról. Ha megengeditek én megpróbálnám a nekem elmondott "egy vedernyi", "olyan kisebb tálka félig" és stb. kifejezések helyett - amiket én kaptam - a megszokott mértékegységeimet használni.
A lekvár szó igazából nem tükrözi teljes egészében a valóságot, a török névnek: Kayısı reçeli nem létezik pontos magyar megfelelője. Én leginkább cukorszirupban eltett gyümölcsre fordítanám, ha nagyon kellene, de leginkább maradnék az eredeti elnevezésnél, annál is inkább hiszen - mint most arra fény derült - a kajszi szavunk bizony a török nyelvből származik.
Hozzávalók (1 szépszál fazékhoz):
2 kg sárgabarack
1 és 3/4 kg cukor
1 és fél pohár víz (1 pohár = 2,5 dl)
fél kk só
10 g citromsav (vagy 1 és fél dl citromlé)
Elkészítés:
A sárgabarackokat megmossuk, oldalukon bevágjuk és a magokat kiszedegetjük - ennyi, se több, se kevesebb, tehát nem hámozunk, nem darabolunk!
A cukrot a vízzel a fazékban elkeverjük és olykor megkeverve sziruppá főzzük (kb. 15 perc). Mit jelent ez? A főzés fázisai: a cukor elolvad, felhabzik, a hab (nagyjából) visszahúzódik. Ekkor kész a szirup-alap.
Hozzákeverjük a sót és a citromsavat, majd a gyümölcsöt is rádobjuk és óvatosan a szirupba nyomkodjuk. Innentől nem keverészünk hevesen, csak óvatosan igazgatunk!
Kb. 10-15 percig alatt főzzük a "lekvárt", közben a felgyülemlő sárga habot egy kanállal leszedegetjük a tetejéről. A tüzet ekkor elzárjuk, majd egy fényáteresztő textillel borítva, körbekötve (pl. csipkefüggöny darab) kitesszük a napra - nem kell azonnal, várjunk nyugodtan, míg nem égeti már szét a kezünket.
3-4 napig érleljük, sűrítjük a napon - éjszakára bevesszük és napi egyszer óvatosan átkeverjük.
Üvegekbe töltjük és így a tartósítószer-mentes verzióban hűtőben tároljuk és tároltatjuk ismerőseinkkel.
TIPP: bevett szokás a lekvárt a hámozott (forróvíz-bőr lehúz) és pár csepp olajon megpiritott kajszi magjával is gazdagítani az "ami ehető, azt együk is meg" felfogás jegyében, na meg finom is. Ezenkívül ízesíthetjük fahéjjal vagy egész szegfűszeggel, illetve a cukor előzőleges enyhe karamellizálásával is érdekes, változatos ízt érhetünk el. A barackok bőre egyénként nem zavaró a lekvárban bármíly meglepő.
Mivel a reçel-ek (ejtsd: recsel) aszalt gyümölcsökből is készülhetnek, általában nem is próbálkoznak a mesterséges adalékokkal történő tartósítással. Az asszonyok lefőznek egy-két szép nagy lábassal belőle, majd egy jó kis koviubis 5 literes üveget megtöltve a hűtőbe teszik a maguk részét (melyből ezután minden reggel az asztalra kerül egy kis tálkányi a bőséges reggeli egy részeként), a maradékot pedig természetesen készségesen fogadja a rokonság és a szomszédság. Természetesen a boltokban a tartós változatok kaphatóak.
2 kg sárgabarack
1 és 3/4 kg cukor
1 és fél pohár víz (1 pohár = 2,5 dl)
fél kk só
10 g citromsav (vagy 1 és fél dl citromlé)
Elkészítés:
A sárgabarackokat megmossuk, oldalukon bevágjuk és a magokat kiszedegetjük - ennyi, se több, se kevesebb, tehát nem hámozunk, nem darabolunk!
A cukrot a vízzel a fazékban elkeverjük és olykor megkeverve sziruppá főzzük (kb. 15 perc). Mit jelent ez? A főzés fázisai: a cukor elolvad, felhabzik, a hab (nagyjából) visszahúzódik. Ekkor kész a szirup-alap.
Hozzákeverjük a sót és a citromsavat, majd a gyümölcsöt is rádobjuk és óvatosan a szirupba nyomkodjuk. Innentől nem keverészünk hevesen, csak óvatosan igazgatunk!
Kb. 10-15 percig alatt főzzük a "lekvárt", közben a felgyülemlő sárga habot egy kanállal leszedegetjük a tetejéről. A tüzet ekkor elzárjuk, majd egy fényáteresztő textillel borítva, körbekötve (pl. csipkefüggöny darab) kitesszük a napra - nem kell azonnal, várjunk nyugodtan, míg nem égeti már szét a kezünket.
3-4 napig érleljük, sűrítjük a napon - éjszakára bevesszük és napi egyszer óvatosan átkeverjük.
Üvegekbe töltjük és így a tartósítószer-mentes verzióban hűtőben tároljuk és tároltatjuk ismerőseinkkel.
TIPP: bevett szokás a lekvárt a hámozott (forróvíz-bőr lehúz) és pár csepp olajon megpiritott kajszi magjával is gazdagítani az "ami ehető, azt együk is meg" felfogás jegyében, na meg finom is. Ezenkívül ízesíthetjük fahéjjal vagy egész szegfűszeggel, illetve a cukor előzőleges enyhe karamellizálásával is érdekes, változatos ízt érhetünk el. A barackok bőre egyénként nem zavaró a lekvárban bármíly meglepő.
2011. február 17., csütörtök
Meyhane pilavi, avagy Söröző piláf
Nem is értem, ilyen még soha nem történt, de kétségkívül ez a legszerencsésebb felállás... Kisfiam és párom náthanyűggel küzdenek naphosszat, én viszont valamilyen áldásos szerencsével megúsztam a dolgot ezidáig, remélem nem kiabáltam el! Így az ápolgatás mellett persze a lehető legegyszerűbb, de mégis laktató és a válogatósokat is meggyőző étket dob össze az ember lánya.
Bevallom eredetileg nem Meyhane pilavi-t terveztem készíteni, de mivel néhány csalfa moly volt olyan kedves beleenni magát a tarhonyámba, kénytelen voltam valami mást kivitelezni a tarhonyás husi helyett. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy mire jóllaktak a kis és nagy betegek még éppen volt némi napfény és egy adag piláf is maradt, így elkészülhetett a kép és érkezhet a recept is.
A söröző, vagy kocsma piláf egy egyszerű, laktató és igencsak elterjedt étel Törökországban, készülhet köretnek mindenféle hús nélkül, vagy egytálételként csirkével, marhával, esetleg ahogy most én készítettem: pulykahússal.
Hozzávalók (3 főre):
1 pohár nagyszemű bulgur (1 pohár = 2,5 dl)
1 kis fej hagyma
1 kisebb paprika (fehér, piros vagy édes zöld)
1 paradicsom
1 közepes nagyságú burgonya
10 dkg kis kockára vágott pulykamell vagy csirkemell (elhagyható)
2 ek olivaolaj
1 tk vaj (vagy +1 ek olivaolaj)
só, bors, pirospaprika
A tálaláshoz: aprított petrezselyem, csípős paprika pehely, joghurt (esetleg zúzott fokhagymával, sóval ízesítve)
Elkészítés:
Az apróra vágott hagymát az olivaolajon (és vajon) üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk a felkockázott paprikát, majd 1-2 perc keverés után a húst, melyet folyamatos keverés mellett levének elpárolgásáig pirítunk.
Ekkor hozzákeverjük a megmosott és lecsepegtetett bulgurt, a hámozott és kis kockára vágott paradicsomot és burgonyát, jól átkeverjük, majd felöntjük bőven vízzel, kb. annyival, hogy ellepje + 1-1,5 ujjnyi. Sóval, borssal, pirospaprikával (ill. ha valaki nem kerüli, akkor esetleg egy fél tyúkhúsleveskockával) ízesítjük. Ha paradicsomosabbra szeretnénk keverhetünk hozzá 2-3 ek paradicsompürét is.
Forrásig gyakran, majd olykor megkeverve fedő alatt, mérsékelt lángon addig főzzük, míg a bulgur az összes vizet fel nem szívja - ha még nem elég puha adjunk hozzá némi plusz vizet!
Még melegen tálaljuk. Kiegészítője lehet - de nem törvényszerű - némi natúr vagy zúzott fokhagymával és sóval ízesített joghurt. Megszórhatjuk egy kis aprított petreszelyemmel és paprikaszirommal ízlés szerint.
Jó étvágyat!
TIPP: Ha marhahússal készítjük, azt a hagymával és paprikával, plusz némi vízzel főzzük elő kb. 30 perc alatt.
Bevallom eredetileg nem Meyhane pilavi-t terveztem készíteni, de mivel néhány csalfa moly volt olyan kedves beleenni magát a tarhonyámba, kénytelen voltam valami mást kivitelezni a tarhonyás husi helyett. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy mire jóllaktak a kis és nagy betegek még éppen volt némi napfény és egy adag piláf is maradt, így elkészülhetett a kép és érkezhet a recept is.
A söröző, vagy kocsma piláf egy egyszerű, laktató és igencsak elterjedt étel Törökországban, készülhet köretnek mindenféle hús nélkül, vagy egytálételként csirkével, marhával, esetleg ahogy most én készítettem: pulykahússal.
Hozzávalók (3 főre):
1 pohár nagyszemű bulgur (1 pohár = 2,5 dl)
1 kis fej hagyma
1 kisebb paprika (fehér, piros vagy édes zöld)
1 paradicsom
1 közepes nagyságú burgonya
10 dkg kis kockára vágott pulykamell vagy csirkemell (elhagyható)
2 ek olivaolaj
1 tk vaj (vagy +1 ek olivaolaj)
só, bors, pirospaprika
A tálaláshoz: aprított petrezselyem, csípős paprika pehely, joghurt (esetleg zúzott fokhagymával, sóval ízesítve)
Elkészítés:
Az apróra vágott hagymát az olivaolajon (és vajon) üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk a felkockázott paprikát, majd 1-2 perc keverés után a húst, melyet folyamatos keverés mellett levének elpárolgásáig pirítunk.
Ekkor hozzákeverjük a megmosott és lecsepegtetett bulgurt, a hámozott és kis kockára vágott paradicsomot és burgonyát, jól átkeverjük, majd felöntjük bőven vízzel, kb. annyival, hogy ellepje + 1-1,5 ujjnyi. Sóval, borssal, pirospaprikával (ill. ha valaki nem kerüli, akkor esetleg egy fél tyúkhúsleveskockával) ízesítjük. Ha paradicsomosabbra szeretnénk keverhetünk hozzá 2-3 ek paradicsompürét is.
Forrásig gyakran, majd olykor megkeverve fedő alatt, mérsékelt lángon addig főzzük, míg a bulgur az összes vizet fel nem szívja - ha még nem elég puha adjunk hozzá némi plusz vizet!
Még melegen tálaljuk. Kiegészítője lehet - de nem törvényszerű - némi natúr vagy zúzott fokhagymával és sóval ízesített joghurt. Megszórhatjuk egy kis aprított petreszelyemmel és paprikaszirommal ízlés szerint.
Jó étvágyat!
TIPP: Ha marhahússal készítjük, azt a hagymával és paprikával, plusz némi vízzel főzzük elő kb. 30 perc alatt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)