Magyaros vajkrém

Lassan tudom a homlokomra írhatnám, hogy I love kápia:), de nem tehetek róla önkénytelenül kúszik a gondolataimba folyamatosan és próbálgatom minél sokrétűbben felhasználni, amíg van. Korábban, mikor sült paprikás-juhtúrós szendvicskémet készítettem, eszembe jutott róla egy régi nagy-nagy kedvencem a magyaros vajkrém. Ennek a vásárlásáról néhány éve leszoktam, na jó talán évi egy azért becsúszik, de sajna nem túlzottan bizalomgerjesztő a bolti változat összetétele. Viszont az íze az nekem változatlanul bejön, úgy önmagában is szerettem kóstolgatni vagy egy szép friss kiflivel még jobban:)
A juhtúrós változatnál felderültem, hogy már csak egy picit kéne módosítgatni az ízeken és meg lesz a házi magyaros vajkrémem. A sült paprikától gyönyörű színt és egy kis pikáns ízt is kap, de került bele még a kis piros és zöld darabkákat utánozandó felcsíkozott paprika és csemege ubi. Amivel talán legközelebb még lehetne gazdagítani egy kis zeller vagy hagyma aroma, de enélkül is nagyon megvoltam elégedve a hasonlatossággal:)

Hozzávalók


100g tejszínes krémsajt
40 g vaj
2 sült kápia paprika
2 kisebb csemege uborka
nagy csipet őrölt kömény és citromhéj
só, őrölt bors

A kápia paprikákat sütőben megsütjük, kb. 25-30 perc. Aztán műanyag dobozkába zárjuk őket egy 15 percre, aztán leszedjük a héját, kiszedjük a csumát és a magokat. Az egyik paprika felét félretesszük. A többit egy tálba tesszük és hozzáadjuk a sajtkrémet, a vajat  a citrom héjat és a fűszereket és botmixerrel összekeverjük. A csemege ubit és a fél paprikát apróra csíkozzuk és a krémhez keverjük. Minimum 1-2 órára hűtőbe tesszük fogyasztás előtt, de nem árt neki egy éjszaka sem . 

Sült paprikás juhtúrós szendvicskrém és pirított hagymás padlizsán krém

A sült paprikával kb. 2 éve estem szerelembe, amióta először kipróbáltam. Tettem már salátába, készítettem belőle levest, kóstoltam ajvarban és zakuszkában is. Most a hétvégi vendégségre sültpaprikás krumplipürét csináltam egy kis köményes sült csirkeszárnnyal hát úgy is nagyon finom volt, de ezt talán még idén elkészítem újra, hogy felkerülhessen, mert sajna fotó az nem készült róla.
A sült paprikás krémből alig sikerült mentenem a fotóhoz, mert annyira gyorsan fogyott, úgyhogy azért van ilyen kevéske a képen:) Készült mellé padlizsán krém is és mivel együtt fotóztam őket, azért megemlítem, de nem írok receptet, mert teljesen hagyományosan készült annyi volt csupán a különbség, hogy pirított hagymát tettem bele, ami egy kicsit megbolondította az ízeket, de ehhez kellet 1-2 napnyi érlelődés a hűtőben.

Hozzávalók:

75 g friss natúr sajtkrém

100 g juhtúró
1 kápia paprika
1 gerezd fokhagyma
1 tk csípős rózsa (vagy más csípős paprika krém)
1 kk só

A paprikát a gázlángon megsütöttem, forgatva minden oldalát,  nem probléma, ha a külső héja közben megszenesedik. Aztán kb. 5 percre egy műanyag dobozkába zártam, így aztán könnyen lejön a héja. Az összes hozzávalóval egy tálba pakoltam és botmixerrel megmixeltem. Nem hagytam sokat dolgozni, hogy maradjon benne egy kis rusztikusság.
Abszolut eltudom képzelni egy ilyen sajtkrémnek a tovább hasznosítását azon kívül, hogy rozsos/tönkölyös kenyérrel felfaljuk, például vékony sajt szeletbe töltve vagy akár palacsintába, hideg előétel gyanánt. Viszont, ha eljutok odáig még kápia szezonban, biztos, hogy lesz még egy szendvicskrém, aminek a bolti változata sokáig überelhetetlen kedvencem volt, de majd kiderül, hogy sikerül-e a kísérlet vele és olyan lesz-e vagy sem.

Kéksajtos krém, ricottával és körtével

Reggelire és ebédre is ez volt a menü egy ráérősebb szombaton. Amint elköszöntünk és a szendvicseivel pecázásra bocsátottam a fiút, a reggeli mézes kávé után éreztem, hogy rám is rám férne valami táplálék. A hűtőben matatva, egy helyes darabka kéksajtot vettem ki egy kis vaj és ricotta társaságában és nézegettem, hogy milyen formán egyem meg őket:) Szendvicskrém készült belőle kétféle.

Hozzávalók
2-3 adag

35 g vaj
30 g francia kéksajt, vagy bármilyen szimpatikus márványsajt, rokfort és egyebek
50 g ricotta
pici só, bors

Ezeket összekevertem és kaptak egy zümit a botmixerrel, majd a felét jól megettem egy fél fürt szőlővel reggelire.

Aztán elmentem egy kicsit nézelődni a hozzánk közelebb eső piacra, bár a Nagycsarnokot azért jobban szeretem, de most lusti voltam elmászni oda. Itt kaptam végre birsalmát, amire nagyon rávagyok pörögve, vettem még egy kis csípős paprikát is a hűtőben aszalódó kápiák mellé, amelyek egész tűrhető állapotban várják jobb sorsukat, hogy végre ledaráljam őket, bár mire szereztem darálót, az is kisebb logisztikai hadművelet volt. Mostmár csak a megcsinálás hiányzik. Szóval haza értem még néhány szépséggel és már újra éhes voltam, mert jócskán elnézelődtem az időt. Előrekerült a krém második fele, de most tettem bele egy nagyobb darab zamatos, édes körte negyedét, azzal jól összekevertem és egy szelet kenyérrel megebédeltem:)

Vöröslencse pástétom

Mostanában egyre több szó esik, az egészségtudatosabb táplálkozás jegyében, a bolti felvágottak helyetti alternatívák kereséséről. Ennek tökéletesen megfelel ez a pástétom, hiszen egy szendvicsben, csírával, zöldségekkel nagyon finom, de mártogatósnak is lehet használni, ha egy picit hígabbra készítjük. Tervezgetem kipróbálni töltelékként is, gombával, áztatott zsemlével, pl. egy csirkecombba.

Hozzávalók

10 dkg vöröslencse megmosva
1 sárgarépa
1 negyed zellergumó v. 1 fehérrépa
1 vöröshagyma
1 szelet paprika, ha szezonja van

2 fej paradicsom(szezonjában), vagy 2 evőkanál paradicsom püré (nálam most Kecskeméti, de hámozott paradicsom konzervből is jó)
2 ágnyi bazsalikom vagy petrezselyem

1-2 löttyintésnyi extra szűz olíva olaj
fél kisujjnyi gyömbér

1 gerezd fokhagyma

1 tk csípős paprikakrém (Virágoskúti csípős rózsa) vagy Cayenne borssal is szoktam készíteni

1 tk kurkuma

1 kk garam masala
só, bors

Egy wokban olajat hevítek, belereszelem a fokhagymát és a gyömbért. Beleteszem az apróra vágott hagymát és pirítom egy picit, majd a reszelő nagyobb lyukán belereszelem a répát és a zeller(vagy apróra vágva teszem bele), beleteszem az apróra vágott paradicsomot/paradicsom pürét, paprikát/paprikakrémet, kurkumát és tovább pirítom őket kb. 2 percig. Felöntöm 3 dl vízzel és további 5 perc főzés után beleteszem a megmosott vöröslencsét majd sózom, borsozom és lefedve, közepeslángon főzöm kb. 25-30 percig. A vöröslencse könnyen beszívja a vizet, így figyeljünk, hogy mindig öntsünk utána.

Ezekután, ha a lencsénk megpuhult, botmixerrel pürésítjük, de én ezt most kihagytam, mert pürézés nélkül sem volt rossz az állaga. A végén belekeverük az apróra vágott bazsalikomot, v. pertrzselymet, de sajnos nálam most nem volt otthon egyik sem, de majd legközelebb. Pürézés után, ha esetleg sok lenne alatta a lé, akkor még tegyük vissza a tűzre és főzzük a kívánt állag eléréséig.
Korábban itt találtam inspirációt.