Szeder-levendula bonbon

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves követőmnek 😊🎄!

Idén karácsonyra ismét elővettem és leporoltam a bonbonozós készletemet, hogy két év kihagyás után újra belemerüljek a csokigyártásba. Pár napot azért gondolkodtam előtte, hogy belekezdjek-e, mert ilyenkor legalább 4-5 félét csinálok, hogy mindenkinek jusson belőle, és ez elég sok idő. De egy percre sem bántam meg, hogy nekiálltam, mert nagyon hiányzott már, annyira szeretem csinálni. A szokásos ízekből végül 180 db lett, a barátok és a rokonok nagy örömére.

Ezt a szedres-levendulás változatot még két éve, Biuval a pocakomban kevertem ki, ezért mindig ő fog az eszembe jutni róla, főleg azért, mert rá egy hétre meg is született 😊.

Hozzávalók:
- A szederkrémhez:
  200 g friss vagy fagyasztott szeder
  100 g fehércsoki
  15 g puha vaj
  50 ml tejszín
  1 kk. szárított levendula
- A burokhoz:
  200 g fehércsoki
  1 tk. szárított levendula
  1%-nyi porított kakaóvaj

Elkészítés:

A szedret kiolvasztom, összeturmixolom és egy sűrű szövésű szűrőn átpasszírozom.

Az áttört szeret alacsony hőmérsékleten addig forralom, amíg jó sűrű nem lesz. Hozzákeverem a levendulát és kihűtöm.

A tejszínt felforralom, a tűzről lehúzom, beletöröm a fehércsokit és homogén krémmé keverem az egészet. 35 fokosan hozzáadom a puha vajat, jól összedolgozom és végül a szederpürét is belekeverem.

A fehércsokit temperálom, a levendulát belekeverem és elkészítem a csokihüvelyeket. Öt percre a hűtőbe teszem, hogy megdermedjen.

Nyomózsákból a mélyedésekbe adagolom a szederkrémet, helyet hagyva a lezárásnak, majd még 15 percre visszateszem a hűtőbe.

Az újratemperált csokival lezárom a bonbonokat. Fél óra hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.

Paradicsomos-padlizsános-paprikás bulgur

Egy sütőben sült bulgur receptre akadtam pár hete, de egy hónapja is volt már. Mivel sütve minden sokkal finomabb, és bulgurt még csak főzve csináltam, nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz. Nem is csalódtam, a legfinomabb bulgur lett, amit eddig készítettem, viszont a receptet valahogy sikerült elkevernem. Elfelejtettem lementeni, és nagyon sajnáltam volna, ha nem találom meg, de szerencsére a húgomnak még akkor frissen tovább küldtem, aki most a segítségemre sietett, és visszaküldte nekem. Köszönet érte neki, és Limarának is.

A recepten csak annyit változtattam, hogy paprikát is tettem bele, a kislányom miatt, akinek most ez a kedvence, egyébként meg nagyon jól passzol bele.

Hozzávalók:
- A bulgurhoz:
  250 g bulgur
  4 dkg vaj
  500 g padlizsán (2 nagyobb padlizsán)
  250 g paradicsom (hámozott, konzerv is jó)
  1-2 piros húsú paprika
  1 közepes fej hagyma
  1-2 gerezd fokhagyma
  1 csokor petrezselyem aprítva
  2-3 evőkanál olívaolaj
  1 dl tejszín
  100 g reszelt sajt
  só, (cayenne bors)
- Az öntethez:
  joghurt
  friss bazsalikom
  borsikafű

Elkészítés:

A bulgurt a vajon megpirítjuk, felöntjük kétszeres mennyiségű vízzel, majd 5-10 perc főzés után levesszük a tűzről és fedő alatt tovább puhítjuk és hűlni hagyjuk.

Az apróra vágott hagymát, fokhagymát és a kb. 1-1,5 cm-es kockákra vágott padlizsánt, olajon, kis lángon kevergetve kb. 20 percig pároljuk. Az utolsó 5 percben hozzáadjuk a hasonló méretűre darabolt paprikát, végül a kockára vágott paradicsomot is beleforgatjuk.

A bulgurhoz hozzákeverjük a párolt zöldségeket, a sajtot, a tejszínt, a petrezselymet, sózzuk és borsozzuk.

Egy magasabb falú tepsibe kanalazzuk, hideg sütőbe tesszük, 180 fokon kb. fél óra alatt megsütjük. Bazsalikomos joghurttal tálaljuk.

Töltött cukkini paradicsomszósszal

Nemsokára megint megjelenik a Lidl év végi ajándék szakácskönyve, amit mindig nagyon várok. Hazaviszem, átlapozom, megcsodálom a szép képeket, elhatározom, hogy melyik receptet fogom kipróbálni, aztán felrakom a konyhaszekrény legfelső polcára a többi kötet mellé, hogy jól elfeledkezzem róla. 

Pár hete viszont eszembe jutottak, így levettem és átlapoztam mindent, néhány receptet be is fotóztam, hogy kéznél legyen a telefonomban, hátha akkor kipróbálom végre valamelyiket. 

Egy arab ételkülönlegességet, a paradicsomos töltött cukkinit választottam elsőre, mert nagyon jól nézett ki, és kíváncsi voltam, mi sül ki - vagy inkább mi fő ki - ebből a sokféle fűszerből.

Nagyon finom lett, csak a cukkinik kivájása tűnt egy véget nem érő feladatnak, amit megfelelő célszerszám hiányában kávés kanállal csináltam, jajj. Vennem kell egy almacsumázót, és egyszer majd bárányhúst is.

Hozzávalók:
50 dkg darált hús (lehetőség szerint bárány)
10 dkg rizs, alaposan leöblítve
2 ek. arab hétfűszer keverék (1 tk. bors, 1 tk. koriander, 1 tk. szerecsendió, 1 tk. fahéj, 1 tk. szegfűszeg, 1 tk. szegfűbors, 1 tk. római kömény)
1 ek. só
1 csokor petrezselyem
4 gerezd fokhagyma reszelve
3 ek. olívaolaj
1,5 kg cukkini (kb. 5-6 db)
7 dl paradicsomszósz, 
3 dl szárnyas alaplé vagy víz

só 

cukor vagy méz
- A tálaláshoz:

  5 dl görög joghurt
  1 gerezd fokhagyma
  só

Elkészítés:

A töltelékkel kezdjük. Egy nagy keverőtálban jól összedolgozzuk a darált húst, az átöblített rizst, a fűszerkeveréket, egy evőkanál sót, a finomra aprított petrezselymet, a reszelt fokhagymát, és az olívaolajat (utóbbira csak akkor van szükség, ha soványabb hússal dolgozunk).

A cukkiniket megmossuk, két végüket levágjuk, majd 6-7 cm-es darabokra vágjuk. Egy közepes méretű zöldségből így három henger jön ki. A cukkíniket karalábévájóval vagy almacsumázóval kivájjuk és megtöltjük a darált hússal.

Egy nagy lábasba öntjük a paradicsomlevet, sóval, cukorral ízesítjük. Fektetve belehelyezzük a töltött cukkiniket, ha nem férnek el egy sorban, akkor egymás tetejére is. Hozzáöntjük az alaplevet. Fedő alatt, 45 percig főzzük közepes hőfokon, amíg a cukkini teljesen megpuhul, majd levesszük a fedőt, és további 15 percig főzzük erős lángon, hogy a levet kissé beforraljuk.

Fokhagymás joghurttal, és pitával tálaljuk.

Sütőtökös lasagne

Augusztus végén mindig szomorkodom egy sort, hogy már megint elrepült a nyár, aztán megbékélek az ősszel is, főleg, ha jó hosszúra nyúlik a vénasszonyok nyara, mint idén, október vége felé, még mindig tart. Közben rájövök, hogy igazából ez jobb is, mint a nyár, nincsen kánikula, ami újabban egyre többször jelentkezik, csak a melengető napsütés és a színesedő fák, olyan jó ilyenkor a szabadban lenni. És a konyhában is: még van elég friss zöldség és gyümölcs nyárról, de már megjelennek az őszi finomságok is, mint például a sütőtök, gesztenye, erdei gomba..

Az idei sütőtökös kedvencem a lasagne, szerintem jobb, mint a klasszikus verzió, nagyon tetszik az édes-sós ízvilága, a ropogós tökmag pedig igazán különlegessé teszi.

Hozzávalók:

250 g lasagne tészta
200 g mozzarella
100 g pirított tökmag
a tetejére reszelt sajt (nálam cheddar) 

- A sütőtök püréhez:
  1 nagy sütőtök
  2 gerezd fokhagyma
  kakukkfű
  oregano
  zsálya
  szerecsendió
  só, bors
  olívaolaj
- A besamelmártáshoz:
  50 g vaj
  50 g liszt
  600 ml zsíros tej
  szerecsendió
  só

Elkészítés:

A sütőtököt kimagozzuk, 5-8 cm széles darabokra vágjuk, és előmelegített sütőbe rakjuk. 220 fokon sütjük 30 percig, majd 200 fokon újabb 30 percig, végül 160 fokon 20-30 percig.

Az apróra vágott fokhagymát olívaolajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a fűszereket: az oregánót, kakukkfüvet, zsályát, és szerecsendiót is reszelünk bele. A kihűlt tököt kikanalazzuk a héjából, hozzákeverjük a fűszeres olajat, sóval, borssal ízesítjük.

A besamelmártással folytatjuk: a vajat egy kisebb serpenyőben felolvasztjuk, belekeverjük a lisztet, és folyamatos kevergetés mellett világosbarnára pirítjuk. A tejet több lépésben hozzáadagoljuk, csomómentesre keverjük, szerecsendiót reszelünk bele, és egy kis sóval ízesítjük. Amikor a mártás már sűrűsödni kezd, folyamatos kevergetés mellett, kis fokozaton még 5 percig rotyogtatjuk, hogy a liszt íz kifőjön belőle.

Kiolajozunk egy akkora tepsit, amit pont kitöltenek a tésztalapok (én 4 darabot szoktam egymás mellé sorakoztatni), és kezdődhet a rétegezés: egy sor tészta (előfőzés nélkül, szárazon), erre egy réteg sütőtök püré, egy réteg besamel, egy mozarella felszeletelve, majd a pirított tökmag kerül. Újabb sor tészta, és így tovább… A tetejére már nem kerül mozzarella, hanem megszórjuk a reszelt sajttal.

200 fokosra előmelegített sütőbe tesszük, kb. 30-35 perc alatt szép pirosra sütjük.

Tálalás előtt még 15 percet pihentetjük.

Cseresznyés joghurttorta

Van egy nyári recept elmaradásom, még a cseresznye szezonból, amit most kicsit problémás beszerezni, de szerintem bármilyen fagyasztott bogyós gyümölccsel is jól működik, ha valaki kedvet kapna hozzá.

Ez a joghurttorta engem is meglepett, amikor kifordítottam a formából, ugyanis nem számítottam rá, hogy a cseresznyés rész leülepedik az aljára, aminek köszönhetően a teteje szép piros lesz, mintha külön öntöttem volna meg. Valószínűleg nem kevertem el elég alaposan a tejszínes-joghurtos krémmel, ezért lett ilyen szép.

Szintén bababarát torta, mert mézzel készült, Biu persze ezt sem volt hajlandó megkóstolni, azt hiszem a gumis állaga bizonytalaníthatta el.

Hozzávalók:
500g cseresznye 

400g natúr joghurt 

200g habtejszín

150g méz (vagy cukor)

8 lapzselatin

Elkészítés:

A lapzselatint 10 percre hideg vízbe áztatjuk.

Az cseresznyét megmossuk és kimagozzuk, majd a mézzel egy kicsit összeforraljuk.

Belerakjuk a kicsavart lapzselatint, elkeverjük, és langyosra hűtjük, majd a joghurtot is belekeverjük.

A tejszínből kemény habot verünk, és a kihűtött joghurtos keverékhez adjuk. Formába öntjük és a hűtőben 4-5 órát pihentetjük.

Füge fagylalt

Végre újra itt! Lassan két év kihagyás után, már nagyon hiányzott a blogolás, és rengeteg új recept is összegyűlt, amit szeretnék megosztani Veletek. Elsőként egy fügés fagyit hoztam, mert ez már nem sokáig lesz aktuális így október közepén, de azért még van füge, és tart a vénasszonyok nyara, szóval hátha valakinek kedve támad hozzá.

A fagyi cukor nélkül készült, mézzel, mert ez az új hóbortom, a hozzáadott cukor kerülése, a kislányom miatt. És bizony ő az oka a hosszabb kihagyásnak is, Biuska, aki decemberben már két éves lesz. Hihetetlen, hogy repül az idő, már beszél, szaladgál, egész nap cukiskodik, alig várom, hogy együtt süssünk-főzzük a konyhában 😊.

A méz a fügéhez nagyon jól passzolt, Biu persze meg sem kóstolta, hiába kínáltam többször is, csak rázta a fejecskéjét. Majd jövőre újra próbálkozom, addigra már biztosan érdekelni fogja.

Hozzávalók:
- A fügeszószhoz:
  300-400 g füge
  50 ml víz
  50 g méz
- A fagyialaphoz:
  250 g mascarpone
  1/2 rúd vanília magjai
  200 ml hideg tejszín

Elkészítés:

A fügét egy kisebb lábasban felteszem főni a vízzel és a mézzel együtt. Néhány perc alatt összeforralom, amikor már kicsit szétfőtt, leveszem és félre rakom hűlni.A mascarponét és a vaníliát kézi habverővel kikeverem, hozzáadom a fügeszószt is.

Végül a tejszínt kemény habbá verem, és beleforgatom a fagyialapba. Ha szükséges, pár órára még hűtőbe teszem, hogy biztosan hidegen kerüljön a gépbe.

A fügés krémet a fagyigépbe kanalazom, és 30-40 percig hagyom, hogy kikeverje a fagylaltot.

Epres rebarbara krémleves

Elsőre almával készítettem ezt a rebarbara krémlevest, ami almalevesnek indult, de az arányokat tekintve végül rebarbara lett.

A szokásos almalevesemet szerettem volna feldobni valamivel, amitől kicsit különlegesebb lesz, és ehhez pont megfelelt a fagyasztóban talált rebarbara kesernyés íze. Az almához is jól passzolt, az eperhez meg főleg.

Hozzávalók:
400 g rebarbara
200 g eper vagy 2 nagyobb alma
5 ek. cukor
1 tk. só
2 dl tejszín

Elkészítés:
A rebarbarát megmossuk és 1-2 cm-es darabokra vágjuk. Egy fazékba rakjuk, felöntjük 7,5 dl vízzel, hozzáadjuk a cukrot és a sót, lefedve főzzük.
Amikor a rebarbara már szétfőtt, leturmixoljuk az eperrel együtt.
A tejszínnel felöntjük és kicsit összeforraljuk.
Hidegen, apróra vágott eperrel megszórva tálaljuk.
Ha eper helyett almával készítjük, az összeturmixolt rebarbara krémlevesbe beleszórjuk a kis kockára vágott almát, alacsony fokozaton pár perc alatt puhára főzzük, végül a tejszínt is hozzáöntjük.

Epres joghurttorta

Nagy örömömre a napokban egy pár kiló édes, hazai epret kaptam ajándékba, így elmondhatom, hogy számomra hivatalosan is megkezdődött az idei eperszezon :)!

Első körben joghurttortát készítettem belőle, egy régi, jól bevált recept alapján, amit már régóta szerettem volna leírni. A korábbiaktól eltérően most nem eper ízű joghurtból, hanem leturmixolt eperrel ízesített görög joghurtból kevertem ki. Aránylag nem sok epret raktam bele, mégis annyira intenzíven gyümölcsös íze lett, hogy legközelebb is így fogom csinálni. Az állagát is sikerült jól eltalálni, nagyon könnyű, habos, remegős lett, mondhatni épphogy összeállt (utólag már nem is értem, hogy sikerült egyben kiborítani a formából).
Eredetileg szerettem volna még egy eper öntettel feldobni, amit aztán lusta voltam megfőzni - ha ezt előre tudom, eper darabokat szórtam volna még bele, így viszont csak mellé ettük a friss eperszemeket.

Hozzávalók:
400 g görög joghurt
150 g cukor
1 vaníliás cukor
6 lapzselatin
3 dl habtejszín
200 g eper

Elkészítés:
A lapzselatint 10 percre hideg vízbe áztatjuk. 

Az epret megmossuk és leturmixoljuk.

A görög joghurtot elkeverjük a cukorral, hozzáöntjük a leturmixolt epret és összeforraljuk. A kicsavart zselatin lapokat belekeverjük és hagyjuk kihűlni.

A tejszínből kemény habot verünk, és a kihűtött joghurtos keverékhez adjuk. Formába öntjük és a hűtőben 4-5 órát pihentetjük.

Málnás-csokoládés pohárkrém

Egy hosszabb szünet után, de visszatérőben vagyok, talán most tényleg... 

Igazából csak egy kisebb kihagyást terveztem, a ház vásárlás/költözés miatt, ami akkoriban az összes szabadidőmet felemésztette. Aztán a minap igencsak meglepődtem, amikor megláttam, hogy már három éve nem posztoltam... hihetetlen, hogy elrepült ez a pár év. Időnként a barátaim megjegyezték, hogy milyen régen írtam már a blogra, kérdezték, mikor lesz új recept... aztán most felbukkant egy rakás új követő is a semmiből. Először nem értettem, miért, és miért most, aztán rájöttem, hogy a vírus miatti karantén lehet az oka, hogy az otthoni főzés ennyire népszerű lett.

És ha már így alakult, talán itt az ideje, hogy végre lejegyezzem az elmúlt évek során kipróbált, új receptek közül a legjobbakat. Például a kemencében sült, kovászos kenyeret, pizzát, kalácsot, csülköt, vagy a grill, bbq smokerben füstölt oldalast, tépett húst, pisztrángot... 

Most viszont jöjjön egy egyszerű desszert – mert még mindig ez a kedvenc kategóriám – és ha már itt a málna szezon, legyen ez egy málnás pohárkrém, amit csak összekeverek, és kész :). 

Hozzávalók:
(3 pohárhoz)
- A málnás mousse-hoz:
  35 dkg málna
  7 dkg cukor
  1 dkg zselatinpor
  1 evőkanál rózsavíz
  3 dl habtejszín
- A csokoládés mousse-hoz:
  1 dl tej
  2 tojássárgája
  4 g zselatinpor
  10 dkg étcsokoládé
  10 dkg tejcsokoládé
  2 dl habtejszín
- A díszítéshez:
  néhány szem málna
  menta- vagy citromfűlevél


Elkészítés:

Muffintepsi 3 mélyedésébe alufóliát gyűrünk, és ferdén döntve belenyomjuk a poharakat. 

A málnát a cukorral kisebb lábasban 10 percig forraljuk, majd szűrőn átpasszírozzuk. A zselatint kevés vízben feloldjuk, a málnapürét és a rózsavizet hozzáadjuk, állandó kevergetés mellett forrásig melegítjük, majd a tűzről levéve kihűtjük. 

A habbá vert tejszínt hozzákeverjük. 

A poharakat félig töltjük a tejszínes málnakrémmel, és a muffinformával együtt a hűtőbe rakjuk, hagyjuk megdermedni. 

A csokoládémousse-hoz a tojássárgáját elkeverjük a tejjel, és alacsony fokozaton, folyamatos kevergetés mellett besűrítjük. Közben a hőmérsékletet maghőmérővel ellenőrizzük – a hőfokot 75-80 fok alatt tartjuk. Amikor a tojásos krém már bevonja a fakanalat, a tűzről lehúzzuk, és hozzáöntjük a kevés vízzel elkevert zselatint. 

Állandó kevergetés mellett forrásig melegítjük, majd a tűzről levéve feloldjuk benne az apróra vágott csokoládét, és egyneművé dolgozzuk. 

A kihűlt csokoládékrémhez keverjük a felvert tejszínt, és a megszilárdult málnakrém mellé, a talpukra állított poharakba öntjük, majd hűtőbe rakjuk megszilárdulni. Málnával és mentával díszítve tálaljuk.

Gombás-céklás rizottó

Van egy céklás recept elmaradásom, amit most S.O.S. meg kell osztanom, mert a piacok és a zöldségesek már roskadoznak a friss zöldségektől, a cékla meg, valljuk be, az ínségesebb téli napokra való.
Egy rizottót készítettem belőle, amiben az erdei gomba íze dominált, a cékla inkább csak a színe miatt került bele, illetve, ha már itt tartunk, azért adott egy kellemes, édeskés, földes ízt az egésznek. A színét azt hiszem, nem kell firtatnom, brutálisan intenzív lett, öröm volt nézni, ahogy a céklapüré lilasága szétterjed a rizottóban.

Hozzávalók:

- A rizottóhoz:

  2 közepes cékla

  olívaolaj

  1 közepes vöröshagyma

  2-3 gerezd fokhagyma

  7,5 dkg vaj

  1,2 l csirke- vagy zöldségalaplé

  25 dkg arborio rizs

  1 dl vörösbor

  3 dkg szárított gomba

  5 dkg parmezán

  só

  frissen őrölt bors

- A tálaláshoz:

  rukkola

  parmezánforgács

Elkészítés:

A céklát megpucoljuk, feldaraboljuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk. Sózzuk, borsozzuk, kevés olívaolajjal meglocsoljuk, és 180 fokon 1 óra alatt megsütjük. Kihűtjük, majd késes aprítóban daraboljuk, vagy kis lyukú reszelőn lereszeljük. A szárított gombát legalább 1/2 órára vízbe áztatjuk.

2,5 dkg vajat serpenyőben felolvasztunk, hozzáadjuk az apróra vágott vörös- és fokhagymát, megdinszteljük. A rizst is rászórjuk, pár percen keresztül pirítjuk, majd a vörösbort is hozzáöntjük. Megvárjuk, amíg az alkohol elpárolog, és az alapléből is teszünk hozzá. Közepes lángon rotyogtatjuk, időnként megkeverjük, és az elfőtt levet folyamatosan, merőkanálnyi adagonként pótoljuk. 10-15 perc elteltével hozzáadjuk a lecsepegtetett gombaszeleteket, sóval, borssal ízesítjük. Amikor a rizs kezd puhulni – kb. 20 percnyi főzés után –, belekeverjük a céklapürét, a reszelt parmezánt, és fokozatosan hozzáadagolunk 5 dkg kockára vágott, hideg vajat. A tűzről lehúzzuk, és még 5 percen keresztül lefedve pihentetjük.

A recept a Kifőztük magazinban is megjelent.

Gombával töltött burgonyás tésztakorong

Gombás receptek után kutatva akadtam erre a töltött burgonyás receptre, a „Zrazy” egyik, hús helyett burgonyával készülő változatára.

Az eredeti „Zrazy” a lengyel/litván/belorusz konyha hagyományos ételeként vált ismertté, ami egy különféle zöldségekkel töltött marhaszelet. Az ukrán változat hús helyett burgonyás tésztával készül, gombával, káposztával, vagy hússal megtöltve. Általában petrezselyemmel fűszerezik – én most kaporral ízesítettem, ami nagyon jól passzolt hozzá – tejföllel vagy paradicsomszósszal tálalják.

A recept a Kifőztük magazin októberi számában is szerepelt.

Hozzávalók:

(8 db-hoz)

- A tésztához:

  90 dkg burgonya (tisztítva mérve)

  15 dkg liszt

  1 teáskanál só

  2-3 babérlevél

  a sütéshez:

  kevés olaj

- A töltelékhez:

  2 evőkanál olaj

  50 dkg gomba

  1 nagyobb vöröshagyma

  aprított kapor

  só

  frissen őrölt bors

- A szószhoz:

  50 dkg passata paradicsomszósz

  1 evőkanál olívaolaj

  3 gerezd fokhagyma

  1 teáskanál barna cukor

  1 evőkanál vörösborecet

  morzsolt oregánó

  só

Elkészítés:

A felkockázott burgonyát feltesszük főni, a főzővizet babérlevéllel és sóval ízesítjük. Amikor a krumpli megpuhult, áttörjük és kihűtjük. 

A gombát megmossuk és felszeleteljük, a vöröshagymát apróra vágjuk. Serpenyőben olajat melegítünk, a vöröshagymát megpirítjuk rajta, majd a gombát is hozzáadjuk. 15-20 percet dinszteljük, amíg a levét elforrja, majd kaporral, sóval és borssal ízesítjük.

A szószhoz a felforrósított olívaolajon az apróra vágott fokhagymát 1/2 perc alatt megpirítjuk, beletesszük a cukrot, a vörösborecetet és az oregánót, majd felöntjük a paradicsomszósszal. 1 csipet sót szórunk bele, és fedő alatt, lassú tűzön 20 percig rotyogtatjuk.

A kihűlt burgonyát elkeverjük a liszttel és a sóval. A jól összedolgozott tésztát 16 részre osztjuk, gombócokat formálunk belőlük. 1 tésztakoronghoz kinyújtunk 2 gombócot, az egyikre gombatölteléket kanalazunk, a másikkal befedjük, és a széleket összenyomkodjuk. 

Kiolajozott, előmelegített serpenyőben, közepes lángon a korongok mindkét oldalát megpirítjuk. Paradicsomszósszal meglocsolva tálaljuk.

Tabulé

Az arab konyha népszerű salátáját, a tabulé-t készítettem legutóbb a Kifőztük magazin szeptemberi, arab ízekkel foglalkozó számába. 

Ez a bulgur alapú, zöldségekkel gazdagított, sok-sok petrezselyemmel és mentával ízesített saláta nagyon jól passzol grillezett, sovány húsokhoz, de akár önmagában is fogyasztható.

Hozzávalók:

10 dkg bulgur

2 dl alaplé vagy víz

30 dkg paradicsom

5 szál újhagyma

2 csokor petrezselyemzöld

friss mentalevelek

3 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál frissen facsart citromlé

1/4 teáskanál só

1/4 teáskanál fokhagymapor vagy 2 gerezd fokhagyma

frissen őrölt bors

Elkészítés: 

A bulgurt az enyhén sós, forró vízzel vagy alaplével leöntjük, lefedjük, és 20-30 percen keresztül állni hagyjuk, ezalatt megpuhul.

Az összes zöldséget apróra – lehetőleg egyforma méretűre – daraboljuk, tálba rakjuk. A petrezselyemzöldet és a mentát is felaprítjuk, a zöldségekhez keverjük. Hozzáadjuk az olívaolajat, sóval, borssal, fokhagymával, citromlével ízesítjük, és alaposan összeforgatjuk. A bulgurt is belevegyítjük, majd tálalás előtt kb. 15 percig állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.

Baba ganoush gránátalmával és sült cukkini csíkokkal

Baba ganoush – vagyis arab padlizsánkrém, aminek jellegzetes, füstös ízét a grillezés adja. Éppen ezért, ha van rá lehetőségünk, egy-egy grillezés alkalmával, a faszénnel/fával megrakott grillsütőn pirítsuk meg néhány padlizsánt, hogy isteni padlizsánkrémet készíthessünk belőle. A füstöléshez jó módszer még a gázsütő nyílt lángja felett megperzselni a padlizsánt - a villanytűzhelyeseknek pedig marad az első változat. 

Többféleképpen készíthető, egyes arab országokban hagymát, paradicsomot, és más zöldségfélét is adnak hozzá, én most egy egyiptomi változatot hoztam, ami a padlizsánon kívül tahinit, fokhagymát, sót és citromlevet tartalmaz. Az eredeti verziótól eltérően egy kevés szumákot is szórtam bele, ami egy kicsit fanyar, citrusos ízt adott a padlizsánkrémnek.  

Köretnek leginkább a pita illik hozzá, de tálalhatjuk pirítóssal, vagy sült cukkini csíkokkal is, ahogy most készítettem.

A recept a Kifőztük novemberi számában is megtalálható.

Hozzávalók:

(4 személyre)

- A padlizsánkrémhez:

  2 padlizsán

  5 dkg tahini

  3 evőkanál frissen facsart citromlé

  1 evőkanál olívaolaj

  1-2 gerezd fokhagyma

  1 teáskanál szumák

  1 teáskanál só

  friss korianderzöld vagy petrezselyemzöld

- A cukkini csíkokhoz:

  3 kisebb cukkini

  1 teáskanál fokhagyma granulátum

  ½ teáskanál só

  frissen darált tarkabors

  ½ teáskanál kakukkfű

  liszt

  olaj a sütéshez

- A tetejére:

  gránátalmamagok díszítéshez

Elkészítés:

A padlizsán héját - ha van rá lehetőség - nyílt gázláng felett megperzseljük, amíg a héja teljesen elfeketedik.  Fa pálcikával megszurkáljuk, alufóliával kibélelt tepsibe tesszük, és 200 fokosra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütjük.

A padlizsánokat a sütőből kivéve kissé hűlni hagyjuk, majd leszedjük a héjukat, egy szűrőbe tesszük és lecsepegtetjük. Két evőkanálnyi citrommal meglocsoljuk, hogy ne barnuljon meg.

Egy mozsárban összetörjük a feldarabolt fokhagymát, a szumákot, a sót és az apróra vágott koriandert. A padlizsánt is belekeverjük, majd a tahinit, a maradék citromlevet és az olívaolajat is hozzádolgozzuk.

Pár órára, vagy akár egy napra is hűtőbe tesszük, hogy összeérjen.

A cukkinit csíkokra vágjuk és borssal megszórjuk. A fokhagyma granulátumot, a sót, a kakukkfüvet, a petrezselymet összekeverjük és megforgatjuk benne a cukkini csíkokat, majd lisztben is meghempergetjük. Forró, bő olajban kisütjük.  

Háromsajtos-spenótos cannelloni

Az idei ciprusi gasztronómia élménybeszámolómból természetesen nem maradhat ki a nicosiai rokonoknál tett látogatás sem, ahol Christos isteni, "beefeater bugg"-ban (BBQ) sütött pizzáját, és Katika megunhatatlan spenótos cannelloniját kóstolhattuk meg.

Na jó, a pizza azért közös alkotás volt, a tésztát Katika gyúrta, a feltétet közösen pakoltuk, a sütésért pedig Christos volt a felelős. Nagyon finom lett, ami részben a gránitkőnek, részben a helyi alapanyagoknak köszönhető, és persze a tészta is jó alapot adott az egészhez.

A gránitköves módszerről már korábban is olvastam, kár, hogy nem próbáltam előbb, mert akkor már réges-régen azon sütném a pizzákat - sokkal ropogósabb lesz tőle a tészta, és egyenletesen átsül.
Hazaérve mindezt elmeséltem a húgomnak, aki – szobrász révén – máris a kivitelezésen elmélkedett, és lelkesen magára vállalta a pizza sütő gránitlapom kifaragását :). Már nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz, és alig várom, hogy kipróbálhassam!

Azt hiszem a cannelloniról is ideje lenne pár szót ejtenem, amit a hazaérkezésünk utáni héten egyből egymás után kétszer, azóta pedig már számtalanszor elkészítettem, mindazok ellenére, hogy eddig nem is voltunk nagy spenótkedvelők... Nem csak mi jártunk így, több barátunk is, aki kóstolta, kellemesen csalódott a spenótban, volt, aki a receptjét is elkérte - szóval következzen egy igazi, spenótnépszerűsítő recept!

Hozzávalók:

250 g cannelloni tészta

- A paradicsomszószhoz:

  500 g passata paradicsomszósz  

  1 ek olívaolaj

  3 gerezd fokhagyma

  1 tk. barnacukor

  1 ek. vörösborecet

  szárított oregánó

  só

- A spenótos-fetás töltelékhez:

  500 g friss vagy fagyasztott leveles spenót
  (parajpüré nem jó, túlságosan híg lesz tőle a töltelék, a leveles változat Lidl-ben
  beszerezhető)

  200 g feta

  100 g aprított olívabogyó

  50 g parmezán

- A tetejére:

  100 g mozzarella

  50 g parmezán

Elkészítés:

A paradicsomszósszal kezdem: egy serpenyőben a felforrósított olívaolajon az apróra vágott fokhagymát fél perc alatt megpirítom, hozzáadom a cukrot, a vörösborecetet és az oregánót, majd felöntöm a paradicsomszósszal. Egy csipet sóval ízesítem, és fedő alatt, lassú fokozaton 20 percen keresztül rotyogtatom.  

Amíg fő a paradicsomszósz, elkészítem a spenótos tölteléket: a friss/kiolvasztott spenótot elkeverem a fetával, a reszelt parmezánnal és az apróra vágott olívabogyóval, jól összedolgozom az egészet. Ha friss spenóttal dolgozom, a száraktól megtisztítom, és S késes aprítóban felaprítom.

A cannelloni csövecskéket egyesével megtöltöm – nálam a következő módszer vált be a legjobban: a tésztát függőleges helyzetben egy tányérra állítom, és egy kiskanál/az ujjam segítségével jól megtömöm a spenótos töltelékkel – és már mehet is a kiolajozott tepsibe. Még egyszerűbb, ha a tölteléket habzsákba kanalazom, és a felállított tésztacsövekbe nyomom.

Az egymás mellett sorakozó, megtöltött tésztákat leöntöm a paradicsomszósszal, megpakolom a mozzarella és parmezán szeletekkel, majd 180-200 fokosra előmelegített (gázsütő 2-es fokozat) sütőben 25-30 perc alatt megsütöm. 

Guinness-muscovado karamell bonbon

Egy újabb fantasztikus bonbon variációt találtam Praliné Zsuzsinál, ráadásul férfi ízlésnek megfelelőt, pont olyat, amilyet kerestem :).

A recept már első olvasásra megfogott: a sör és az étcsoki keserűsége nagyon jól illik egymáshoz, amit még külön kiemel a muscovado cukor melanszos ízvilága, a sós karamella rétegről már nem is beszélve...

Miután (az 5. boltban) végre sikerült beszereznem a Guinness sört, elkészült a bonbon, ami bár egy kicsit időigényes volt - a díszített csokiburoknak és a két réteg tölteléknek köszönhetően – nagyon finom lett. Egyedül a Guinness sör ízével nem voltam megelégedve, na nem a bonbonban, hanem úgy önmagában. Most kóstoltam először, és valami hihetetlenül finom barna sörre számítottam – lehet hogy pont ez volt a baj, hogy túl sokat vártam tőle – de „floating widget” ide vagy oda, az enyémbe még csak elég buborék sem jutott :/.

Hozzávalók:

(24 darabhoz)

- A muscovado karamellhez:

  20 g habtejszín (min. 30%-os, állati)

  10 g Guinness

  40 g cukor

  10 g glükózszirup/akácméz

  30 g muscovado cukor

  50 g vaj

  1 csapott kk. só

- A Guinness-ganache-hez:

  50 g étcsokoládé

  5 g muscovado cukor

  20 g habtejszín

  20 g Guinness

  7 g vaj

- A csokiburokhoz:

  30 g fehér csokoládé

  céklapor 

  200 g étcsokoládé

  1%-nyi porított kakaóvaj

Elkészítés:

A karamellel kezdem: a habtejszínt elkeverem a Guiness-szel és meglangyosítom.

A glükóz szirupot a cukor felével elkezdem melegíteni. Amikor már kezd karamellizálódni, hozzáöntöm a cukor másik felét is, és borostyán színűre karamellizálom az egészet.

A karamellhez hozzáadom a muscovado cukrot is, és addig kevergetem, amíg el nem olvad.

A tűzről levéve, állandó kevergetés mellett hozzáöntöm a Guinness-szes tejszint, a tűzhelyre időnként visszatéve addig kevergetem, amíg teljesen egynemű nem lesz. A sót is hozzáadom, 50 fokosra hűtöm, és a vajat is belekeverem.

A Guinness-ganache elkészítésével folytatom:
a habtejszínt megmelegítem, felolvasztom benne a muscovado cukrot.  Langyosra hűtöm, majd belekeverem a Guinness-t is. Az étcsokit megolvasztom, majd több lépésben hozzákeverem a Guinness-tejszin keveréket, végül a vajat is hozzáadom.

A csokiburok díszítéséhez a fehér csokit megolvasztom és temperálom, a céklaporral egyneműre keverem, majd a rózsaszínű csokiból vékony csíkokat csurgatok a polikarbonát formába.

Amíg a rózsaszín minta a hűtőben szilárdul, az étcsokit is temperálom, és elkészítem a csokihüvelyeket. Öt percre a hűtőbe teszem, hogy megdermedjen.

Nyomózsákból a mélyedésekbe adagolom a muscovado karamellt majd a Guinness-ganache-t is, helyet hagyva a lezárásnak, majd még 15 percre visszateszem a hűtőbe.

Az újratemperált csokival lezárom a bonbonokat. Fél óra hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.

Kávés-kardamomos bonbon

Az első kávés bonbonom… Egy ideje már tervezem, hogy elkészítem - pontosan tavaly karácsony óta, amikor még megvettem hozzá a kávémintás transzfer fóliát. Azóta persze csak porosodik a bonbonos cuccaim között, mert még mindig nem vettem hozzá mágneses polikarbonát formát. A napokban viszont, kezembe akadt a bonbonozós barátnőmtől kölcsön kapott, mágneses polikarbonát forma – már rég azt hittem, hogy visszaadtam, de ezek szerint mégsem (remélem nem hiányolta, titokban azért nagyon megörültem neki :) ).

Már csak egy jó kis recept hiányzott a kávémintás kávés bonbonokhoz, amit Katucinál meg is találtam. Egy nagyon kávés, kardamommal ízesített változatot választottam tőle, amit ajánlok mindenki figyelmébe, akár kávé helyett is.

Hozzávalók:

(24 darabhoz)

- A kávékrémhez:

  70 ml legalább 30%-os tejszín (állati)

  100 g tejcsokoládé

  fél tk. őrölt kardamom

  3-5 tk. instant kávé

- A csokiburokhoz:

  200 g étcsokoládé

  1%-nyi porított kakaóvaj

Elkészítés:

A kávékrémmel kezdem: a tejszínt felforralom a kardamommal, hozzáadom a kávéport, majd a feldarabolt tejcsokit is belekeverem. A ganache-t simára keverem, és berakom a hűtőbe.

Az étcsokit temperálom, elkészítem a csokihüvelyeket és 5 percre a hűtőbe teszem, hogy megdermedjenek.

Nyomózsákból a mélyedésekbe adagolom a kávékrémet, helyet hagyva a lezárásnak, majd még 15 percre visszateszem a hűtőbe.

Az újratemperált csokival lezárom a bonbonokat. Újabb 30 perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.

Sárgadinnye fagylalt

A héten mézédes sárgadinnyét kaptunk Kecskemétről, és mivel korábban már több helyen olvastam, hogy csak az igazán ízletes sárgadinnyéből érdemes fagylaltot készíteni, eljött az alkalom, hogy végre kipróbáljam.

Az eddigi legegyszerűbb fagylalt receptet sikerült összehoznom, ami egyben a leggyümölcsösebb is lett, szinte harapni lehet benne a sárgadinnyét :). Talán a színe lehetett volna egy kicsit sárgább, de a halványzöld húsú dinnyéből ennyit tudtam kihozni – egyébként ez csak utólag tűnt fel, miután belekerült ebbe az igencsak kontrasztos sárga dinnyekehelybe.

Hozzávalók:

500 g sárgadinnye

200 ml habtejszín

100 g cukor

fél citrom leve

vanília aroma

Elkészítés:

A sárgadinnyét kimagozom, megpucolom és kockára vágom.

Az összes hozzávalót összeturmixolom és műanyag dobozba öntöm, majd fél órára a fagyasztóba teszem, hogy jól lehűljön.

A hideg sárgadinnyés krémet a fagyigépbe kanalazom, és 30-40 perc alatt hagyom, hogy kikeverje a fagylaltot.

Rebarbarás meggydzsem

Már jó ideje kerülgetem a konyhaszekrényemben azt a néhány befőzőcukrot, amit még a Koronás receptversenyen nyertem. A lekváros kiflimet küldtem be, ami egy nagy doboznyi Koronás cukrot ért :)! Nagyon megörültem a kandiscukornak és a barnacukornak is, a befőzőcukrot viszont már nem fogadtam ilyen lelkesedéssel, mert ugye, sosem szoktam befőzni, semmit se.

Pár napja viszont, olvastam egy dzsem receptet, ami meggyből és befőzőcukorból állt, az elkészítés menete pedig pár perc forralásból. Ez annyira egyszerűnek tűnt, hogy végre rádöbbentem, a sors miért rendelt mellém ennyi befőzőcukrot… Gyorsan szereztem hát pár szál rebarbarát a meggyemhez, hogy egy kicsit különlegesebb legyen a dzsem, mindezt kardamommal ízesítettem. Elég jó lett ;).

Hozzávalók:

(1 db 900 ml-es üveghez)

200 g rebarbara

500 g magozott meggy

230 g 3:1 befőzőcukor

1/2 tk. őrölt kardamom

1/2 tk. őrölt fahéj

Elkészítés:

A rebarbarát alaposan megmosom, a leveleit levágom és 1 cm-es darabokra vágom. A meggyet megmosom és kimagozom.

A rebarbarát és a meggyet egy lábasba teszem, hozzáadom a cukrot, fahéjjal és kardamommal ízesítem. Állandóan kevergetve a forrástól számítva kb. 10 percen keresztül főzzük, amíg elég sűrű nem lesz.

A tűzről levéve egyből tisztára mosott befőttes üvegbe öntöm, lezárom, és 5 percre fejre fordítom, hogy tartósítószer nélkül is elálljon.