Gombás-céklás rizottó

Van egy céklás recept elmaradásom, amit most S.O.S. meg kell osztanom, mert a piacok és a zöldségesek már roskadoznak a friss zöldségektől, a cékla meg, valljuk be, az ínségesebb téli napokra való.
Egy rizottót készítettem belőle, amiben az erdei gomba íze dominált, a cékla inkább csak a színe miatt került bele, illetve, ha már itt tartunk, azért adott egy kellemes, édeskés, földes ízt az egésznek. A színét azt hiszem, nem kell firtatnom, brutálisan intenzív lett, öröm volt nézni, ahogy a céklapüré lilasága szétterjed a rizottóban.

Hozzávalók:

- A rizottóhoz:

  2 közepes cékla

  olívaolaj

  1 közepes vöröshagyma

  2-3 gerezd fokhagyma

  7,5 dkg vaj

  1,2 l csirke- vagy zöldségalaplé

  25 dkg arborio rizs

  1 dl vörösbor

  3 dkg szárított gomba

  5 dkg parmezán

  só

  frissen őrölt bors

- A tálaláshoz:

  rukkola

  parmezánforgács

Elkészítés:

A céklát megpucoljuk, feldaraboljuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk. Sózzuk, borsozzuk, kevés olívaolajjal meglocsoljuk, és 180 fokon 1 óra alatt megsütjük. Kihűtjük, majd késes aprítóban daraboljuk, vagy kis lyukú reszelőn lereszeljük. A szárított gombát legalább 1/2 órára vízbe áztatjuk.

2,5 dkg vajat serpenyőben felolvasztunk, hozzáadjuk az apróra vágott vörös- és fokhagymát, megdinszteljük. A rizst is rászórjuk, pár percen keresztül pirítjuk, majd a vörösbort is hozzáöntjük. Megvárjuk, amíg az alkohol elpárolog, és az alapléből is teszünk hozzá. Közepes lángon rotyogtatjuk, időnként megkeverjük, és az elfőtt levet folyamatosan, merőkanálnyi adagonként pótoljuk. 10-15 perc elteltével hozzáadjuk a lecsepegtetett gombaszeleteket, sóval, borssal ízesítjük. Amikor a rizs kezd puhulni – kb. 20 percnyi főzés után –, belekeverjük a céklapürét, a reszelt parmezánt, és fokozatosan hozzáadagolunk 5 dkg kockára vágott, hideg vajat. A tűzről lehúzzuk, és még 5 percen keresztül lefedve pihentetjük.

A recept a Kifőztük magazinban is megjelent.

Gombás-fetás-olívás tészta

Hétköznapokra való, gyors tésztafogást készítettem a hűtőben talált – már majdnem elfelejtett – csiperkegombákból, egy kis fetával és olajbogyóval felturbózva, dióval megszórva.

Az augusztusi bazsalikom szüretből készült házi pesztóm sajnos már elfogyott, ezért most boltit használtam, de a házi változat receptjét is mellékelem, hogy a napsütéses nyári napokon, szezon idején kéznél legyen. Már alig várom, hogy újra teleültessem a teraszt fűszernövényekkel, és végre a koriander termesztéssel is megpróbálkozzak. 

A recept a Kifőztük magazinban is megjelent. 

Hozzávalók:
- A tésztához:
   25 dkg orsó tészta
   25 dkg gomba
   1 evőkanál olívaolaj
   2-3 gerezd fokhagyma
   15-20 szem fekete olívabogyó
   7,5 dkg feta
   3 dkg dió
- A pesztóhoz:
   2,5 dkg friss bazsalikom
   5 dkg parmezán
   2-3 evőkanál frissen facsart citromlé
   3 evőkanál olívaolaj
   2-3 gerezd fokhagyma
   frissen őrölt bors

Elkészítés:

A gombát megmossuk, és vékony szeletekre vágjuk.
Az olívabogyókat háromfelé vágjuk, a fetát is feldaraboljuk és félre rakjuk.
A bazsalikomot, a parmezánt, a citromlevet, az olívaolajat és a fokhagymát késes aprítóba vagy turmixgépbe tesszük, és jól összedolgozzuk, borssal ízesítjük.
A tésztát megfőzzük.
Egy serpenyőben olívaolajat melegítünk, és megpirítjuk a felszeletelt gombát.
A pesztót a tésztához keverjük, hozzáadjuk a gombát, az olívabogyót, a fetát és a diót is.

Céklás penne

Odavagyok a színes tésztákért, legutóbb egy ciklámen színű, céklával színezett szélesmetélt receptet néztem ki, hogy elkészítsem vacsorára.

Ez végre elég indok volt arra, hogy levegyem a szekrény tetején porosodó tésztanyújtó gépemet, amit sajnos elég ritkán használok.
Hiába finomabb a frissen gyúrt változat, ha tésztás ételt készítek, azt általában a gyorsasága miatt teszem, mert épp nincs idő másra, ezért ilyenkor száraz tésztát használok.
Most viszont – a receptem szerint – a céklás masszát a nyers tésztába kellett keverni, ezért végre értelmet nyert a tésztanyújtó gépem. A nyers tészta nagyon szép színű lett, az állaga is rendben volt, már alig vártam, hogy kifőzzem, de végül csalódnom kellett. A főzéstől teljesen kifakult a színe, és hiába volt finom, ezzel számomra elvesztette az érdekességét.

Azért nem adtam fel, másnap újra nekiálltam. Elkészítettem a céklás szószt, kifőztem egy csomag pennét, amit a céklás szószba utólag kevertem bele. Az eredmény fantasztikus lett, pont, amilyet szerettem volna: rikító ciklámen színű tészta :)!
A recept a Kifőztük magazin áprilisi számában is megtalálható. 

Hozzávalók:

(4 személyre)

3 közepes cékla

3 evőkanál olívaolaj

1 evőkanál balzsamecet

2 evőkanál vörösbor
2 dl zöldségleves

3 gerezd fokhagyma

kakukkfű

reszelt parmezán

60 ml tejszín

1 teáskanál cukor

50 dkg penne tészta

só

frissen őrölt bors

- A tálaláshoz:

  1 evőkanál mák

  bazsalikomlevél

  reszelt parmezán

Elkészítés:

A megpucolt, kisebb kockákra vágott céklát és a fokhagymát kiolajozott tepsibe rakjuk, 1 evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk, kakukkfűvel, sóval és borssal megszórjuk. 200 fokos sütőben 45 perc alatt megsütjük.
Késes aprítóban pépesítjük, majd hozzáadjuk a balzsamecetet, a bort, a sajtot és a maradék olívaolajat. A mákot száraz serpenyőben 2 perc alatt megpirítjuk, az edényből kiszedve félretesszük. A céklapürét a serpenyőbe kanalazzuk, felöntjük a húslevessel, a tejszínnel, hozzáadjuk a cukrot, és összeforraljuk.
A tésztát megfőzzük, leszűrjük, a céklás szósszal jól elkeverjük. Aprított bazsalikomlevéllel, a pirított mákkal és parmezánnal megszórva tálaljuk.  

Spenótos-ricottás tortellini tökmagolajos-fetakrémmel

Már nagyon régen jelentkeztem új recepttel, olyannyira, hogy a Németországban élő barátnőm a legutóbb küldött emailjében kétségbeesetten kérdezte, hogy ugye nem hagytam abba a blogot?! -  mert már augusztus eleje óta nem frissült… Ezt így nem is tartottam számon, egy kicsit el is szomorodtam, hogy már három hónapja nem postoltam. Talán pont jókor jött - egy kis motivációnak - a Kifőztük magazin felkérése, hogy vendégszerepeljek a novemberi számukban.

Elsőként egy tortellinit készítettem, házi tésztából, a nemrég beszerzett Marcato Atlas tésztagépemmel, amivel maximálisan elégedett vagyok. Igazából már rég meg kellett volna vennem, sokkal finomabb a saját kézzel gyúrt tészta, ráadásul csak liszt és tojás kell hozzá, szóval még gazdaságos is. Mivel csak két hozzávalóból áll az egész, a  tojást mindenképpen érdemes a piacról beszerezni, hogy tényleg házi legyen, mert a boltban kapható, "extra sárga" felirattal ellátott tojás a közelébe sem jöhet. Sajnos a mostani tortellini tésztámba bolti tojás került, és sokkal sápadtabb lett, mint a korábbi, házi tojásos változatok, ezért legközelebb rendes tojás nélkül  bele se vágok.

Hozzávalók: 

(4 személyre)

- A tésztához:

  40 dkg rétesliszt

  4 tojás

- A spenótos-ricottás töltelékhez:

  20 dkg fagyasztott leveles spenót kiolvasztva és kinyomkodva

  10 dkg ricotta

  5 dkg olivabogyó

  5 dkg reszelt parmezán

  só

- A tökmagolajos-fetás krémhez:

  10 dkg feta

  1,5 dl tejföl

  1-2 gerezd fokhagyma

  2-3 evőkanál tökmagolaj

  frissen őrölt bors

- A tetejére:

  bazsalikomos pesto

Elkészítés:

A tésztához a lisztet kimérjük, fokozatosan hozzáadjuk a villával elkevert tojásokat, és kézzel vagy dagasztógéppel kb. 10 perc alatt jól összedolgozzuk. A tésztát egy tállal letakarjuk és fél óráig pihentetjük.

A töltelékhez az olívabogyót apróra vágjuk, elkeverjük a spenóttal, a ricottával és a reszelt parmezánnal, sóval ízesítjük.

A tésztát hat részre vágjuk, majd lisztezett felületen fél cm vastag és 10 cm széles csíkokra nyújtjuk. A tésztacsíkokat egyesével, az 1-es fokozattól az 5-ös fokozatig haladva áttekerjük a tésztanyújtó gépen. A kapott lapokat 3-4 cm széles csíkokra vágjuk, és ujjnyi távolságot hagyva, a tészta hossza mentén kiosztunk 1-1 teáskanálnyi spenótos tölteléket. A töltelékkel megpakolt tésztacsíkra borítunk egy üres tésztacsíkot, és az ujjunkkal egymásra nyomkodjuk a két réteget, majd egy derelye vágóval felkockázzuk a csíkokat.

A tortelliniket forrásban lévő vízben 5 perc alatt megfőzzük, kiszedjük és  pestoval elkeverjük.

A fetát villával összetörjük, belereszeljük a fokhagymát, hozzáadjuk a tökmagolajat, a tejfölt és jól összedolgozzuk a krémet, kevés borssal fűszerezzük.

Az elkészült tortellinit a fetás krémmel meglocsolva tálaljuk. 

Háromsajtos-spenótos cannelloni

Az idei ciprusi gasztronómia élménybeszámolómból természetesen nem maradhat ki a nicosiai rokonoknál tett látogatás sem, ahol Christos isteni, "beefeater bugg"-ban (BBQ) sütött pizzáját, és Katika megunhatatlan spenótos cannelloniját kóstolhattuk meg.

Na jó, a pizza azért közös alkotás volt, a tésztát Katika gyúrta, a feltétet közösen pakoltuk, a sütésért pedig Christos volt a felelős. Nagyon finom lett, ami részben a gránitkőnek, részben a helyi alapanyagoknak köszönhető, és persze a tészta is jó alapot adott az egészhez.

A gránitköves módszerről már korábban is olvastam, kár, hogy nem próbáltam előbb, mert akkor már réges-régen azon sütném a pizzákat - sokkal ropogósabb lesz tőle a tészta, és egyenletesen átsül.
Hazaérve mindezt elmeséltem a húgomnak, aki – szobrász révén – máris a kivitelezésen elmélkedett, és lelkesen magára vállalta a pizza sütő gránitlapom kifaragását :). Már nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz, és alig várom, hogy kipróbálhassam!

Azt hiszem a cannelloniról is ideje lenne pár szót ejtenem, amit a hazaérkezésünk utáni héten egyből egymás után kétszer, azóta pedig már számtalanszor elkészítettem, mindazok ellenére, hogy eddig nem is voltunk nagy spenótkedvelők... Nem csak mi jártunk így, több barátunk is, aki kóstolta, kellemesen csalódott a spenótban, volt, aki a receptjét is elkérte - szóval következzen egy igazi, spenótnépszerűsítő recept!

Hozzávalók:

250 g cannelloni tészta

- A paradicsomszószhoz:

  500 g passata paradicsomszósz  

  1 ek olívaolaj

  3 gerezd fokhagyma

  1 tk. barnacukor

  1 ek. vörösborecet

  szárított oregánó

  só

- A spenótos-fetás töltelékhez:

  500 g friss vagy fagyasztott leveles spenót
  (parajpüré nem jó, túlságosan híg lesz tőle a töltelék, a leveles változat Lidl-ben
  beszerezhető)

  200 g feta

  100 g aprított olívabogyó

  50 g parmezán

- A tetejére:

  100 g mozzarella

  50 g parmezán

Elkészítés:

A paradicsomszósszal kezdem: egy serpenyőben a felforrósított olívaolajon az apróra vágott fokhagymát fél perc alatt megpirítom, hozzáadom a cukrot, a vörösborecetet és az oregánót, majd felöntöm a paradicsomszósszal. Egy csipet sóval ízesítem, és fedő alatt, lassú fokozaton 20 percen keresztül rotyogtatom.  

Amíg fő a paradicsomszósz, elkészítem a spenótos tölteléket: a friss/kiolvasztott spenótot elkeverem a fetával, a reszelt parmezánnal és az apróra vágott olívabogyóval, jól összedolgozom az egészet. Ha friss spenóttal dolgozom, a száraktól megtisztítom, és S késes aprítóban felaprítom.

A cannelloni csövecskéket egyesével megtöltöm – nálam a következő módszer vált be a legjobban: a tésztát függőleges helyzetben egy tányérra állítom, és egy kiskanál/az ujjam segítségével jól megtömöm a spenótos töltelékkel – és már mehet is a kiolajozott tepsibe. Még egyszerűbb, ha a tölteléket habzsákba kanalazom, és a felállított tésztacsövekbe nyomom.

Az egymás mellett sorakozó, megtöltött tésztákat leöntöm a paradicsomszósszal, megpakolom a mozzarella és parmezán szeletekkel, majd 180-200 fokosra előmelegített (gázsütő 2-es fokozat) sütőben 25-30 perc alatt megsütöm. 

Ricottás-sonkás pappardelle bazsalikommal

Donna Hay receptje alapján készítettem el ezt az ízletes tésztaételt. Eredetileg prosciutto sonkát használt hozzá, nálam viszont a hasonló jellegű, füstölt házi sonkából készült, ami tökéletesen passzol a ricotta és bazsalikom ízvilágához. A tetején tálalt tojás csak ráadás, nagyon jól mutat, ahogyan a lágyra főzött sárgája ráfolyik az egészre, igazából ezért tetszett meg ez az étel :).

Pappardelle tésztát is sikerült beszereznem hozzá, ami lényegében egy vastagabb széles metélt, rusztikusabb fogásokhoz illik. Korábban még nem ettem ilyet, de nagyon megtetszett. Mostanában kaptam rá a tésztafélék variálásra, pontosabban csak megpróbálom beszerezni, amit a receptben írnak, és nem helyettesítem az otthon meglévő, teszem azt szarvacska tésztával. Mert nem véletlen, hogy az olaszok közel 350(!) féle száraztésztát különböztetnek meg, amelyek igazodnak a különféle alapanyagokból készített, változatos sűrűségű és állagú feltétekhez.

Hozzávalók:

400-500 g pappardelle tészta

1 ek. olívaolaj

4 gerezd fokhagyma

300 ml főzőtejszín

40g reszelt parmezán + a tálaláshoz

180 g prosciutto sonka vagy házi sonka

200 g ricotta

2 marék bazsalikom + a tálaláshoz

só, bors

4 tojás 

Elkészítés:

A tojással kezdem. Pár napja a Chili & Vanília blogon találtam egy egyszerű, jó módszert a buggyantáshoz; nem kell hozzá vákuum, ecet és örvény se, mégis tökéletesen működik. Egy mélyebb serpenyőben egy kevés vizet melegítek, kb. annyit, hogy majd ellepje a tojásokat. Amikor a víz már gyöngyözni kezd, a hőfokot alacsonyra veszem, és nagyon óvatosan, egy kisebb tálkából egyesével a vízbe pottyantom a tojásokat. Nem nyúlok hozzájuk, hagyom, hogy szépen megfőljenek. 3-4 perc múlva a tojásokat egy szélesebb szűrőkanállal óvatosan, egyesével kiszedem. 

A tésztát egy nagy fazék, forrásban lévő, sós vízben 7-8 perc alatt megfőzöm.

A fokhagymát, az olívaolajat egy serpenyőben felmelegítem, és fél perc alatt megpirítom benne a vékony szeletekre vágott fokhagymát. Belekeverem a tejszínt és a ricottát, simára keverem és egy percen keresztül forralom. Hozzáadom a vékonyra vágott sonkát, a bazsalikomot és a parmezánt, sóval, borssal ízesítem, végül a tésztát is beleforgatom.

A tojásokat lecsepegtetem, majd tálaláskor a tészta tetejére teszem, megszórom reszelt parmezánnal és bazsalikommal díszítem. 

Medvehagymás pesto

Március végéhez közeledve itt az ideje egy medvehagymás bejegyzésnek, főleg hogy idén jó pár csokorral vásároltam már belőle. Mindezek ellenére csak két új fogással ismerkedtem meg, amiknél aztán le is ragadtam… Pedig rengeteg receptet szeretnék még kipróbálni ezzel az ízletes növénnyel, többek között a juhtúróval kombinált változatokat, amihez állítólag nagyon jól illik az íze.

Érdemes  megismerkedni ezzel a fokhagyma illatú levélkével, mert amellett, hogy nagyon finom, rendkívül egészséges is. Többek között fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését, vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatású, C-vitamin tartalmának köszönhetően pedig javítja a szervezet ellenálló-képességét. Nevét arról kapta, hogy a barnamedvék előszeretettel fogyasztják terméseit, és gyakran még a föld alól is kiássák :). További érdekességeket itt olvashatsz róla.

Most az egyik legalapvetőbb felhasználási módja következik, ami egyben a leghatékonyabb tartósítási változat is, a medvehagymás pesto. Tavaly már későn kaptam észbe, és elmúlt a szezonja, mire kipróbáltam volna, de idén már másodjára készült belőle, és lassan ideje lesz még pár adaggal elraktároznom, mert már egyre kevesebb zöldségesnél látom a piacon.

Hozzávalók:

1 nagy csokor medvehagyma

50 g egész dió

50 g parmezán

1,5 dl olívaolaj

só, bors

Elkészítés:

A medvehagymát alaposan megmosom és lecsepegtetem.

A diót egy kevés olívaolajon megpirítom, majd hagyom kihűlni.

A kihűlt diót, a medvehagymát, a parmezánt alaposan összeturmixolom, sózom, borsozom. Több lépésben hozzáadagolom az olívaolajat, és kisebb fokozaton tovább turmixolom.

Végül ha szükséges, sóval, borssal ízesítem. 

Spagetti tésztával, parmezánnal megszórva tálalom.

Spagetti All’ Arrabiata

Öt évvel ez előtt, a Totalcar egyik lakóautó tesztjében találkoztam először ezzel a tésztaétellel.  A Thököly úton autózva azt tesztelték, hogy menet közben lehet-e főzni  :)… az ember sosem tudhatja, hol akad jó receptekre.

A Spagetti All’ Arrabiata egy gyors, egyszerű fogás, és emellett nagyon finom is. Eredetileg pennével készítik, de a spagettihez is nagyon passzol. Parmezánnal, vagy akár Pangrattato-val megszórva is fogyasztható.

A Pangrattato nem más, mint fűszerekkel pirított zsemlemorzsa. A szegény ember parmezánjának is szokták nevezni, a drága sajt helyettesítésére találták ki annak idején. Kakukkfűvel, petrezselyemmel, chilivel, vagy akár fokhagymával is ízesíthető.                                                                                                    
Amikor először elkészítettem, Jamie Oliver receptjéből indultam ki, ez be is vált, azóta is így készítem.

Hozzávalók:

5 ek olívaolaj

1-2 egész chili paprika

6 gerezd fokhagyma

1 fej vöröshagyma

680 g natúr paradicsomszósz

friss bazsalikom apróra vágva

frissen őrölt bors

só

1 ek cukor

spagetti tészta

reszelt parmezán sajt

Elkészítés:

A spagetti tésztát felteszem főni.

Előkészítem a zöldségeket: a vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágom, a chili paprikát felkarikázom. A paprikaszeletek közepéből ki szoktam rázni a magokat, hogy ne legyen túlságosan csípős a paradicsomszósz.

Egy serpenyőbe kimérem az olívaolajat és alacsony lángon felmelegítem. Hozzáadom a vöröshagymát, a chili paprikát és 5 perc alatt megpirítom az egészet majd beleszórom a fokhagymát is.

Hozzáöntöm a paradicsomszószt, jól elkeverem, 20 percen át főzöm közepes lángon. Amikor már besűrűsödött, bazsalikommal, sóval, borssal és cukorral ízesítem.
Mielőtt levenném a tűzről, hozzáadom a fokhagyma másik felét is és kicsit összerotyogtatom a szósszal. A fokhagyma így nyers marad, ezért egy kis csípős ízzel gazdagítja a paradicsommártást. 
Az elkészült Arrabiata-t a tésztára halmozom, reszelt parmezánnal vagy pangrattato-val a tetején tálalom.

Pangrattato

Hozzávalók:

3 ek zsemlemorzsa

2 ek olívaolaj

1 ek friss kakukkfű apróra vágva

Elkészítés:

Az olívaolajat egy serpenyőben felmelegítem, majd hozzáadom a zsemlemorzsát és a kakukkfüvet. Kb. 3 perc alatt, állandó kevergetés mellett, közepes lángon ropogósra pirítom.

Fokhagymás morzsával sült csirkemell ragu

Hozzávalók:
- A csirkemell raguhoz:
  1 nagy pár csirkemell
  3 dl csirkehúsleves alaplé (vagy 1 erőleves kocka forró vízben feloldva)
  1 ek. olíva olaj
  3/4 bögre kockára vágott sárgarépa (kb. 2 nagyobb sárgarépa)
  3/4 bögre kockára vágott zeller (kb. 2 nagyobb zellerszár)
  3/4 bögre fagyasztott zöldborsó
  3 dkg vaj
  1,5 ek. liszt
  1/2 bögre tej
  1/2 tk. citromlé
  1 tk. szárított petrezselyemzöld
  1/4 tk. szárított kakukkfű
  só, bors
- A fokhagymás morzsához:
  1 bögre liszt
  1 tk. sütőpor
  1/2 tk. só
  1/8 tk. bors
  1 nagy gerezd fokhagyma
  4 dkg vaj
  5 dkg reszelt parmezán sajt (vagy 1/3 bögre parmezán granulátum)
  1,5 dl tejszín

Elkészítés:

A csirkemellet egészben felrakom főzni a csirkehúsleves alaplében, közepes fokozaton 8-10 percig, fedő alatt  rotyogtatom. 

A csirkemelleket egy tányérra szedem, letakarom alufóliával és félre rakom. 

A csirkehúsleves alaplevet leszűröm és két részre osztom: az egyik felét kis vízzel felhígítom, és előfőzöm benne a fagyasztott zöldborsót. Nem kell teljesen puhára főzni, mert a sütőben még puhulni fog. 

A másik felét a későbbiekben a raguhoz öntöm. 

Elkészítem a morzsát:

A lisztet, sütőport, a sót, borsot elkeverem, belereszelem a fokhagymát is. Hozzáadom a vajat, a liszttel morzsásra dolgozom. Belekeverem a parmezánt és a tejszínt, jól összedolgozom a tésztát. 

Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe 2-4 cm-es darabokat szaggatok, 230 fokra (gázsütő 5-ös fokozat) előmelegített sütőben, 10 perc alatt megsütöm. 

Amíg a tészta sül, elkészítem a csirkemell ragut: 

Egy serpenyőben közepes hőfokon olajat melegítek  beleszórom a kockára vágott hagymát, sárgarépát és a zellert. Sóval, borssal ízesítem, fedő alatt kb. 10 percig párolom. 

A zöldségeket félig megpuhult állapotban egy tányérra szedem, és a serpenyőben leragadt pörzsanyagot a vajjal fellazítom. A forró vajban megpirítom a lisztet, majd hozzáadom a tejszínt, a csirkehúslevest, a citromlevet, és petrezselyemmel, kakukkfűvel, sóval, borssal ízesítem. Pár perc alatt összeforralom. 

Az elkészült tejszínes szószba belekeverem az apró kockára darabolt főtt csirkemellet, és a zöldségeket. 

Egy nagy hőálló tálba öntöm a ragut, a tetejére morzsolom a korábban megsütött fokhagymás morzsát. 

200 fokra (gázsütő 4-es fokozat) előmelegített sütőben 10-15 perc alatt megsütöm.