Áron az egyetlen

A lányok ma nagyszülős napot tartottak.
Amennyire tartottam eleinte a délutáni elalvás sikertelenségétől, olyan gördülékenyen megy ez immár hetek óta. Lefekszenek, és elalszanak. Mikolt az utazóágyban, Hanna pedig Dani régi ágyában.

Ma este Budajenőn Kaláka koncert volt, átkocsikáztunk, út közben pedig Hanna mesélt a napjukról.
- És milyen volt aludni a Nagymamáéknál?
- Jó. :)
- Hanna, tudod, hogy az az ágy a Papa régi ágya?
- Ühüm.
- Papa, te abban aludtál, amikor gyerek voltál?
- Igen.
- És akkor hol laktál?
- A nagymamáéknál, csak egy másik lakásban.
Kis eszmecsere a költözés részleteiről, aztán csend.
- És amikor te gyerek voltál, és a nagymamáéknál laktál, akkor én hol voltam?
- A mama szívében. Meg a papa szívében.
- És a Mimi hol lakott?
- A mama szívében, meg a papa szívében.
- És Áron?
- A mama szívében, meg a papa szívében.
...
- De papa, Áron nem van kettő...

Hol is lakunk?

Az autóban beszélgetünk, kérdezem Hannát, hol lakunk?
- Nem tudom...
- Dehogynem. Hogy hívják a várost?
- Budakeszi.
- És az utcánkat hogy hívják?
...
- Zötyögős utca.

Aki már járt felénk, tudja, hogy teljesen adekvát volt a válasz. :)