Fogmanókról és álomtündérekről

Természetesen én vagyok a ludas...

Áronnal ma fogorvosnál jártunk. Mióta Hanna foga betemetődött, érzékenyebb vagyok a mindenféle apróságokra, és tegnap előtt Áron bal felső kettesén, de nem ám hátul, hanem elől észrevettem egy apró barna foltot. Megijedtem, elsősorban azért, hogy vajon hogyan fogom beadni Áronnak, hogy fogorvosnál lenni jó.
Hanna segített, miután kiderült, hogy Anna ma délben tud minket fogadni, töviről hegyire elmesélt mindent a legapróbb részletekig, hogy mi történik ezen a misztikus helyen. Legalább négyszer.

Mire Áronnal ma felvonultunk, Áron már kívülről fújta, hogy szélbarát, meg liftező szék, és tökéletes nyugalommal bólogatott a buta kicsinyes kérdéseimre, hogy ugye. Mert mi ijesztő lehet egy kütyükkel felszerelt helyen?

Lellét Marira bíztam, nem nagyon szerette volna, de azt gondoltam, ez egy olyan program, amit kettesben a legjobb abszolválnunk (azt hiszem, leszámítva azt a három napot, illetve kettőt, amit a kórházban töltöttünk mikor megszületett, és azt a párat, amit szintén kórházban töltöttünk, még nem voltam Áronnal kettesben).
Áron hős volt, nyitotta, figyelt és egy cseppet sem félt (bezzeg a fodrásztól...).
A diagnózis egy zománcelváltozás, ami egyelőre nem ad otthont a fogmanóknak, de háromhavonta jó ha ellenőrizzük. Ellenben Áron fogain is van némi fehérség, ami fluoridmérgezéstől nem igen lehet, és még az is előfordulhat, hogy Hannának is ilyenje van. Ami ebben a lelkiismeretem megnyugtatása mellett a rosszabb hír, hogy ez hajlamosabb a szuvasodásra.

Hamár ott jártunk, Anna megnézte az én fogaimat is. Lesz vele egy kis munka. Azzal bíztatott, hogy kicsi. :) Legalább tudjuk.
Hazafelé megígértem Áronnak, hogy a bátorságáért kap valamit, beugrottunk egy turiba, ahol tudtam, hogy vannak játékok is, ő pedig egy ultravagány napszemüveget választott. Kicsit nehezményezte, hogy kard nem volt, de nem lehet mindent.

Lelle már a hazafelé úton elég fáradt volt, de bírta az ovijáratot, meg az ebédet is, meg az azt követő totális szétesést is, amit a nagyobbak produkáltak. Áron rettentően elfáradt, a lányok meg csak hozták a koradélutáni pörgős formájukat.
Elég későn sikerült felvezényelnem őket az emeletre, még ennek az, amannak meg ez kellett, hallom, hogy Lellét nem hallom. Pedig ilyenkor jó hangos szokott lenni.
Kerestem fent, nem találtam.

Végül a földszinten, a dolgozórészen a hinta és a méhecske között a paplanján fekve aludt.
Édes kis bogarat elnyomta az álom. Persze csak miután kényelmesen elhelyezkedett. :)

Áron 23 hónaposan

Majdnem két éves.
Egészen megváltozott az arca. Is.
Hannára emlékszem, aki ebben a korban lett kisgyerek babából. Szinte napok alatt kezdett el megnyúlni a kis feje, és formálódott a pufi puhaságból ez a gyönyörű kislány. Áront is így látom, a kétéves szülinapjára ő is igazi kisember lesz, ha ebben a tempóban halad a változásban.

Néha annyira babás, hogy szívem szerint visszautalnám a pocakomba. Ha elsírja magát, előbb legörbül a szája, aztán néhány másodperc hatásszünet után keserves zokogásban tör ki. Ha fáradt, még mindig keresi a szabad felületet rajtam, azzal fejelve meg az olvadozásomat, hogy mondja "bőjdajab" :):).

Máskor egy igazi sármőr. Huncut, és kedves, és van humora is. Mikolttal igazi kis bandát alkotnak, annyira eredeti mind a kettő, hogy sokszor emiatt kerülnek egymással konfliktusba. Máskor meg el el csípek egy pasis-csajos pillanatot, és ezt is olyan jó látni, pláne, hogy Áronnak nem nagyon van más mintája idehaza, csak Dani. És mégis. Végtelenül fiús, és ezt is annyira szeretem benne.

Két hónapja, hogy szép fokozatosan, de zökkenőmentesen leállt a szopiról, azóta minden alváshoz kell valami apróság a kezébe. A mostani kedvenc a "pijos autó", ami amúgy kék, és nagyon kicsi, és egy cseppet aggódom is, hogy mi lsze, ha egyszer elvész. Hálózsákban gésáskodva totyog széttárt karokkal, összeréncolt homlokkal, mikor keresi. :) Imádom.

Mellettünk alszik, gyakorlatilag észrevétlenül kezdte el átaludni az éjszakát, azzal együtt is, hogy Lelle gyakran rázendít a közelében. Néha kimászik és bekuckózik Dani mellé, de többnyire csak kora reggel érkezik, akkor is félálomban, szerintem fel sem tűnne neki, ha nem lennénk mellette. Mintha csak pozíciót váltana. Tulajdonképpen át is tehetném a lányokhoz, de annyira szeretjük mindketten a közelségét, hogy egyelőre marad.

Beszél, harmadik féle módja ez a szavak formálásának, és megunhatatlan nekem. Áron addig mondogat egy egy szót, amíg tökéletesre nem sikerül. Igy aztán sokszor csak hallgatom, ahogy nyolcadszorra végül sikerül teljesen tisztán kiejtenie amit akar. Kevés olyan hangzó van, ami nem megy még tökéletesen, ilyen az "L", és az "R", de azt hiszem alig kétévesen ez is fantasztikus.
Amiket használ, azok zömmel a lányoktól hallott dolgok, így van a repertoárban egy jó sor meghökkentő is, mint például a képzeld el :)
Ragoz, mostanában már múlt időt is használ, a tárgyragot már régóta jól illeszti, és tisztában van az én, te fogalmakkal is. Magára jóideje használja "en". :)

Énekel, az egyik kedvenc a zsipp zsupp, de Mikolttal gyakran csipcsip csókáznak is, ezt is lelkesen mondogatja.
A kisautók mellett a konyha a nagy favorit, és a könyvek is bekerültek a látótérbe. Ez utóbbit nagy komolysággal lapozgatja, kommentálja, szívesen hallgatja.... mint ahogy nézni is szereti. Vannak (vagy lehet, hogy csak voltak) elveim a mesenézéssel kapcsolatban, de a négy gyerek különböző igénye a mesélésre esténként már kivitelezhetetlen, így mozgót kapnak, míg Lelle fürdik. Áron lelkesen kiabál, mikor a hálózsák is felkerül rá: mesje. :)

Hol van már az a kis sírósbaba, akit Peti minden nap órák hosszat hurcolászott, aki folyton nyafogott valamiért, aki rosszul aludt, és csak rombolni akart. Nem mondom, hogy nem próbálgatja a türelmem határait minél kijjebb tolni, de nagyszerű partner már nagyon sok mindenben. Olyan édes,a hogy mondja utánam, ha kérek jojo. :) és tényleg jön és segít, pl. kezet mosni, elpakolni (nem szalad el, már csak akkor, ha öltözködni kellene, de ezt is csak ritkán).
Vannak színes falaink, és huncutul rámvigyorog, miközben arról győzköd, hogy ahol akisautót tolja, az a föld és nem a fal.

Egyedül eszik, szól, ha pisilt, négy fog híjján teljes a készlet, 14 kiló és 88 centi, érzékeny bőrű, kékszemű, kis felhőcske.
Formás, izmos kisgomóc.
Szerelem még mindig...

22 hónapos lett a kisdömper

Olyan nagy lett...
Nemsokára két éves, de nekünk inkább még alig két éves.
A három legnagyobb változás ebben a hónapban az új fogacskák, a beszéd, és a hosszúujjú-szárú, sok ruha.

A fogakkal, mint mindig most is együttjárt a bújósság, leginkább a letehetetlenség :), amire főképpen Danit szemelte ki magának, de ha Dani nem is lett volna kéznél, akkor is inkább férfiakat keresett magának, mondjuk Ferit, vagy Matyit. Az alsó szemfogak, és a bal kettes bújt ki, a felső szemfogacskák már áttörtek, de gyanítom, ezek is okoznak még fájdalmat néhanap, mert igen változatos a hangulata napról napra. Rosszabb periódusaiban rettenetesen hisztis lesz, sokat sír, megsértődik hamar, és cipelni kell álló nap.
A homeos kúp (végre eszembe jutott, hogy ilyen is van) sokat segít az éjszakákon, gyakorlatilag végigalussza a mellettünk álló kiságyban. Ha fel is ébred, akkor is elég, ha megsimogatjuk... igen, akár Dani is elég most.
Kíváncsian várom, hogy ha hazaköltözünk, milyen forgatókönyv szerint változik ez, egyelőre nem is tervezek, vagy ha igen, csak azért, hogy az ágyát be lehessen tenni valamelyik szobába.

Az ősz egyben a sok sok ruhát is ránkkényszerítette, Áron lelkesen öltözik, nem gondoltam volna. Persze néha előfordul azért, hogy zokniban, vagy mezítlán szökik ki az ajtón, és nem zavarja, hogy odakinn farkasordító hideg várja a benthez képest.

Ezzel együtt természetesen új szavakkal bővült a szótár, úgy, mint tapusz (kapucni), és zokki, meg sapi, sapo, és tabát. A kétszavas mondatok tára is bővül, természetesen fogalmam sincs mikkel, mert lejegyezni teljességgel lehetetlen, az egyetlen, amire emlékszem, egy autótologatásos játék kommentje volt, miszerint: autó megy. haza megy. Ellágyult a szívem tőle. :)
A kedvencek most a mezözűsz, amit énekel az autóban, mikor megállunk, és sokáig nem tudtam, mit jelent, mára kiderült :):) megjöttünk. Aztán itt a titössz (kikötsz), amit szintén énekel, a tepüt (ketchup), a nejész (nehéz), amit összeráncolt szemöldökkel préselve mondogat, a pios (piros), amit helyesen használ, viszont minden színre is :).
Egyre tisztábban szól, egyre kevésbé sejpeg, kifejezetten szépek az ó-i, például.
A leggyakrabban használt szava mostanában ez:

Nagyhangú, erős akaratú, figyelmen kívül hagyhatlan kisdömper, igazi fiú, akivel nekem talán a legnehezebb, akivel elindulni olyansmi, amit háromszor veszek fontolóra, mert hangos, erős akaratú és kisdömper. :)
A minap fiús családban voltunk vendégek, akkor azért látszott, hogy mindennek ellenére lányok között szokott, hogy ez előny-e vagy sem, majd kiderül. :) Nekem jólesett látnom mindenesetre, hogy tud ő csendesebb, lágyabb lenni, mint idehaza.

Áron szókincs

A fiúk tegnap hagytak írni, az összes gyerekkel foglalkoztak, illetve Mikolt nagyrészt aludt nap közben. A termés alább olvasható, ők meg azt mondták, ne írjak ennyit, mert nem győzik elolvasni. Így ma csak egy rövidet, Áronról, és a nagyon lassan induló beszélőkéjéről.

Breaking news... Áron olyan nyafka, és olyan matricagyerek, hogy Dani belenyúlt a szájába, ellenőrizni a megérzését. Mivel abban a hitben éltem eddig, hogy ha nem is szimmetrikusan, de azért nagyjából a két oldal leköveti egymást, most, hogy hét fogú, a bal alsó kettes következik, de annak nyoma sincs. Nos a nyúlkálás eredménye... A felső négyesek csücske már kint, és a jobb alsó négyesé is, alul duzzadt mindkét oldalon... így már mindent értek...

De hogy a szókincs is lejegyzésre kerüljön. Az eddig csak és kizárólag, valamint generalizált hemm, amm mellett megjelent az a is, ami azt jelenti, ott. Főleg a játszótér felé menet használatos, de ha ki akar menni a kertbe hintázni, akkor is használja. Hozzá felhúzza a vállát, mutat a mutatóujjával, közben a hüvelykje is kiáll. :):) Nagyon édes.

És akkor ez első igaziak: vauvau, papa és to, vagy a-to, a végén felkunkorítva. No és persze hemm minden mennyiségben :):)

A beszédértés terén sokkal előrébb járunk, gyakorlatilag mindent ért, naponta tesztelem, de olyanokat is megért, hogy hozd ide a labdát, és tedd be a polcra, vagy hogy ott van a könyv a kiskonyha mellett. Hihetetlen. Ha nem lenne ilyen nyüszke, egész nap élvezném ezt a korszakot. Node gyorsan túl leszünk rajta, ha ilyen tempóban halad a fognövesztéssel...

Áron lépeget

Tádááámmm!!!

Tegnap már két lépést tett, ma pedig amikor Dani hazaért a munkából, szabályosan elészaladt, hat hét lépés távolságból.
Aztán ezt megismételte velem is!!! :):)
Annyira éééédes!!!!!

Pótlandó:
Áron majdnem négyfogú. A harmadik a bal felső egyes volt úgy egy hete, és a jobb alsó egyes csücske is látszik mára.

A második

Bal alsó egyes.
Két napja kétfogú Áron, és szerintem hamarosan követi a többi is... nagyon szenved szegény...

Áron első fogacskája

Még kilenc hónapos se volt, amikor azt hittem, napokon belül fogas kisfiú lesz, és azóta is hiába vártam, hogy az alsó ínyén a két hatalmas duzzanat egyszer csak kocogjon.
Bezzeg a felsőket nem nagyon vizsgálgattam, azok nem is igazán látszódnak.
Ez lehet az oka annak, hogy bár egy hete megállás nélkül sírdogál, megy a hasa és folyik az orra, közben ömlik a nyála és mindent a szájába gyömöszöl, én meg kellőképpen sajnáltam, meg magamat is egy picikét... mégsem gondoltam volna, hogy túl vagyunk az elsőn. Annál is inkább, mivel a lányok alsókat növesztettek először...

Ma délelőtt aztán gondoltam egyet és szemrevételeztem az összes lehetőséget a szájában, a kislányok asszisztálásával, és ott volt. Az első, a jobb felső egyes, talán már pár napja itt ott lehetett, és mi észre sem vettük. :)
Most aztán annál nagyobb az öröm. :)
Fénykép még nem készült :):)