Van még egy kis elmaradásom legutóbbról, nevezetesen, hogy nem raktam fel 1. fondantos tortámat :)
Ezt a tortát Timi barátnőmnek és az akkor még csak leendő kisbabájának, Lilinek készítettem. Mondhatni 1. esetlen próbálkozásom a fondanttal. Az eredeti változat szerint rózsaszín kiscipők lettek volna rajta, aki megtalálja, jutalmat kap :)… viccelek. A kiscipő elkészült ugyan, de nem tetszett, így abból van a virág… Semmilyen extra felszerelés nem állt rendelkezésemre, a figurákat is magam vágtam, gyúrogattam.
Házikészítésű MM fondanttal dolgoztam, a receptet itt találtam. Nagyon boldog voltam, mikor elkészültem vele, csak a bevonással gyűlt meg a bajom. Azt hittem, meghülyülök, mikor este 10-kor kezdte feladni a küzdelmet a fondantom. Utóbb rájöttem az okára, tanulságot lásd lejjebb : )
A tésztája vaníliás piskóta, egy nagy tepsiben sütöttem, 2 vízszintes lapra vágtam, majd ezeket egymás köré tekertem, ahogy a képen. Később tervezek erről egy részletesebb leírást, mert igazán ötletes dolgokat lehet vele megvalósítani.
Belülre - és vesztemre a torta oldalára is- citromos-joghurtos krém került. Aztán persze csodálkoztam, hogy szakad, és folyik le róla a fondant. Én olyan vagyok, hogy nem szívesen adom fel a dolgokat, és próbáltam a fondant oldaláról megközelíteni a kérdést: ha én fondant lennék, miért nem ragadnék? Este 10-kor már nem volt humorom ezzel foglalkozni, a kész piskótát hűtőbe tettem, a fondantnak reggelig adtam még egy esélyt.
Másnap kora reggel újragyúrtam a fondantot, és kicsit vastagabbra hagytam. Befestettem halvány sárgára. Ezúttal nem fogott ki rajtam a befedés, bár a széle kissé egyenetlen lett. Az egyenetlenségek takarására találtam ki a napocska-formát, a sugarakat. Előző este már elkészítettem a virág és méhecske figurákat, illetve egy babacipőt rózsaszínűre színezett fondantból. Na, utóbbi végül nem nyerte el tetszésemet, ezért újragyúrtam virágnak. A pillangó és a felhők csak úgy eszembe jutottak, ahogy menetközben variáltam. Végül totál mást alkottam, mint amit elterveztem. H. végighallgatta a rinyálásom előző este, és első mondata, mikor belépett az ajtón, ez volt: „Te, én azt hittem, rosszabb lett!” Hát… a férfiak értenek hozzá, hogy kell lelket önteni az emberbe : D És képzeljétek! A torta túlélte a ¾ órás autóutat, méhecskék szintén, barátnőmnek tetszett-ízlett, a fondantnak pedig nagyon finom pillecukor-íze volt.