A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ciprus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ciprus. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 4., péntek

Lencsés bulgur és rozmaringos cékla




- Mimikém, ha két szökkenés közben ide tudsz figyelni… - próbálkozom folyton gyakorló balerinámnál.
- Nézd Anyu, már milyen jól tudok spiccelni!
- Mimikém, ma megkaptátok a félévi bizonyítványt ugye?
- Félévi bizonyítványt? Mi olyat nem kaptunk. Nézd csak, már forogni is tudok. – mondja, miközben a karjait is lengeti.
- Tudod, az az, amit az ellenőrzőbe írt Kriszta néni.
- Ja az??? Abba azt írta, hogy a labdavezetésem még megfelelő! – mondja enyhe szemrehányással a hangjában.
- Igen? És hol van?
- Hát bent hagytam az iskolában. – feleli, és már szökken is tovább.
Péntek délutántól hétfőig kellett várnunk, hogy megtudjuk, hogy még mit írt Kriszta néni a bizonyítványba. Még nem osztályzatokat kapnak, hanem szöveges értékelést. Nem mintha izgultam volna, hogy valami nem lesz rendben, hanem szerettem volna megajándékozni magamat azzal a büszkeséges jóérzéssel, amikor a szülő azt látja, hogy a gyerekének sikerült valami. A földön nem két lábbal, csak lábujjhegyeken közlekedő kisleányom a lényeget ugyanis nem mondta el: tantárgyi dicsértet kapott magyar nyelv és irodalomból, németből és informatikából.

Könnyű és gyors ételeket kerestem ebben a pénzhiányos nemszeretem januárvégi hideglelésben. A lencsés bulgurt az Észak-Ciprusi szakácskönyvemben találtam. Akit kell, hogy egy kicsit több energia fűtsön, annak tálaljunk mellé egy kis húst is.

Lencsés bulgur

Hozzávalók



1 bögre bulgur
1 bögre lencse
Babérlevél olívaolaj, só
2-3 fej vöröshagyma

A tálaláshoz sok és jóféle natúr joghurt vagy tejföl

A lencsét sós, babérleveles, körülbelül kétszeres mennyiségű vízben feltesszük főni.

Amikor a lencse már megpuhult, akkor tegyük hozzá a megmosott bulgurt. Úgy ügyeskedjünk, hogy éppen csak egy kicsi víz maradjon még a lábosban, amit a bulgur magába szívhat (ha több lett volna , akkor öntsünk le belőle, ha pedig kevesebb, akkor tegyünk hozzá). Pár perc a alatt a bulgur meg is puhul.

Közben olívaolajon pirítsuk meg az apróra vágott hagymát. Hozzá is keverhetjük a kész bulgurhoz, vagy a tányéron a tetejét díszíthetjük vele.

Kicsit száraz étel, ezért sok joghurttal, vagy tejföllel kínáljuk.

Kitűnő köret, de önmagában is megállja a helyét, a fanatikus zöldséghívők konyhájában.

Tejfehérjementes.
Gluténmentes.
Tojásmentes.

Sült cékla

Ilyenkor télen az egyszerűség kedvéért is szoktam venni konyhakész salátát, amit lusta izé elfoglalt fogyasztóknak találtak ki. Az én családomnál az a lényeg, hogy legyen benne cékla is. Ennek nagyon örülök, mert a cékla különösen egészséges, és méltánytalanul mellőzött zöldségünk. Vele ráadásul annak az elvnek is eleget tehetünk, hogy minden évszakban azt a zöldséget-gyümölcsöt fogyasszuk, ami éppen kapható, vagy érik (vö.: utóérlelő, érést gátló vegyszerek, szállítás költségei, környezetszennyezés, globalizáció, világvége).

Hozzávalók

Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, akarom mondani céklák
Olívaolaj

Rozmaring (friss, szárított tört vagy por)

A céklákat megtisztítjuk, félbevágjuk. Az alufóliából akkora darabot tépünk, hogy hajtás lehetőleg csak a céklák tetejére kerüljön (hogy ne folyjon ki az olaj.

A céklákat megsózzuk, megrozmaringozzuk. Betekerjük az alufóliába úgy, hogy mielőtt lezárnánk, hozzáöntünk egy kis olívaolajat is.

Jénai tálba helyezve 175 fokon 40-60 perc alatt megsül.

Szintén köretnek ajánlom. Mondjuk a bulguros lencse mellé.

Tejfehérjementes.
Gluténmentes.
Tojásmentes.

És hogy kerek legyen az almáspités történet. Kisfiam, amikor kész lettünk vele, azt mondta: EZ AZ IGAZI ÉDESSÉG!
Végre! Egy időben volt olyan érzésem, hogy a kekszes zacskókat nem fogom kidobni, hanem abba csomagolom majd ügyesen vissza az általam készített házisüteményeket, mert a gyerekeim bármit hajlandóak megenni, ami színes, zörgős zacskókból tárul eléjük. Ha nem, akor viszont lényegesen csökkennek az adott étel esélyei.
(és kisfiam egyelőre a salátafélékkel is így van még).

2010. július 30., péntek

VKF XXXVI. Világjáró fazék




Joghurtos-citromos sütemény

Ezt a nagyon egyszerű süteményt sokfelé sütik a mediterrán vidéken. Jelen recept szintén a Cyprus Today-ből származik, melyet az Észak Ciprusi Török Köztársaságban adnak ki. Ezt az államot a világon egyedül Törökország ismeri el, minket azonban ez a tény egy cseppet se korlátozzon fehérhomokú, égszínkékvizű tengerének, ízes gyümölcseinek, megkapó karavánszerájainak élvezetében, hagyjuk magunkat elvarázsolni a helyiek vendégszeretete, a táj és az épített környezet szépsége által, figyeljük szájtátva az épen maradt többezer éves mozaikokat, melyeket egész ókori város vesz körül, többszázéves kolostorokat, templomokat, többévzizedes, bárányfelhőméretű leánderbokrokat, és egészen frissen készült ételeket, halakat, salátákat, süteményeket, török pizzákat (ez utóbbiak után csukjuk is be a szánkat), már amennyiben jó sorsunk erre vezérelne minket.

Hozzávalók
3 tojás
½ bögre porcukor
1 ½ bögre joghurt
50 g olvasztott margarin
1 ½ bögre liszt
1 ½ bögre gríz
1 cs sütőpor
2 cs vaníliás cukor
kókuszreszelék

A sörbethez
1 bögre víz
1 bögre cukor
2 citrom leve és reszelt héja (vagy narancsé)

Keverjük össze a tojásokat a cukorral. Adjuk hozzá az olvasztott margarint, a joghurtot, a lisztet, a grízt, a sütőport és a vaníliás cukrot. Keverjük mindezt el.

Kizsírozott, kilisztezett tepsibe tegyük, mely nem túl nagy, az enyém 35x18 centis jénai tál.

200 fokon, előmelegített sütőben addig süssük, amíg aranybarna színe nem lesz. (30-40 perc).

Amíg a sütemény sül, készítsük el a sörbetet. Egy lábosban sűrű kevergetés mellett főzzük össze a vizet, a cukrot és a reszelt citromhéjat, valamint a citromlevet. Nálunk narancs volt itthon, azzal is jó, bár nem olyan karakteres ízt kapunk. Addig főzzük, amíg valamennyire összesűrűsödik (negyedóra).

Ha a sütemény kisült, vegyük ki a sütőből. Tíz perc pihentetés után vágjuk fel kockára a tepsiben, és öntözzük meg a sörbettel, hogy jól beleigya magát a tésztába.

Ha szeretjük, a tetejét szórjuk meg kókuszreszelékkel.

Az egyetlen étel, amely az én értelmezésemben értelmet ad a gríz létezésének.


Kislányunk nagyon szeret zongorázni.
- Ugye nem kell majd másik hangszeren tanulnom? – kérdezi.
- Én el tudnálak képzelni gitározni is.
- A gitár az olyan lányos lányoknak, mint amilyen én vagyok, nem való.
- Pedig szerintem nagyon jól illene hozzád, ahogy a tábortűznél gitározol és énekelsz.
Ez a kép megtetszhetett neki, de azért a dackorszakból megőrzött jócskán a tarisznyájában egy életmentő első segélynyi adagot.
- Hát legfeljebb rózsaszínű gitár lehet! – ragadta meg a hangszeres zenélés lényegét a nagyonlány.

2010. január 22., péntek

Bulgurral-gombával töltött paprika


Jó dolgom van: összegyűjtve megkapom a Cyprus Today gasztronómiai rovatát. A lapot az Észak-Ciprusi Török Köztársaságban adják ki, számítva az egykori angol gyarmati idők miatti angol nyelven olvasó közönségre. A rovat nagyszerű, a török konyha képezi a receptek forrását, ami sok zöldséget, gyümölcsöt, sovány húst használ. Ízvilága a mediterrán jellegzetességek mellett hasonlít a mienkre is, mivel a közös történelmi idők miatt a török konyha – akár más balkáni népek közvetítésével – hatással volt a magyarra is. Mindkét konyha szereti a töltött zöldségeket például.
Ebben a receptben bulgur is szerepel, amit nem győzök népszerűsíteni. Szinte minden nagyobb, élelmiszerboltban kapható már, és kifejezetten egyszerű, emellett gazdaságos elkészíteni. Kisfiam csak úgy, natúr módon is szereti, szívesen bekanalazza, akárcsak a rizst. Az ételt a magyar sajátosságokhoz igazítottam.

Hozzávalók
2 nagyobb piros pritaminpaprika
75 g bulgur
1 fej vöröshagyma
2 fej gomba
2-3 gerezd fokhagyma
5-10 deka erősebb ízű sajt
fűszer – az eredeti recept zsályát ír, én a bazsalikom mellett döntöttem
olívaolaj

A bulgurt elkészítjük, mint ahogyan a rizst szoktuk főzni (leírás a bulgursaláta receptjénél).

A hagymát elfelezzük, vékony szeletekre vágjuk. A gombát felaprítjuk, olívaolajon megdinszteljük a hagymát. Hozzátesszük a gombát, zsírjára sütjük. Belepréseljük a fokhagymát, egy picit megkeverjük a tűzön, de csak addig, amíg az illatát megérezzük. Megsózzuk, megfűszerezzük. Összekeverjük a főtt bulgurral és a bazsalikommal.

A sajtot lereszeljük, a felét a bulguros-gombás elegyhez keverjük.

A paprikákat félbevágjuk, a csumáját, ereit eltávolítjuk. Beletöltjük a bulgurt.
A reszelt sajt másik felével megszórjuk.

Tepsibe tesszük a paprikákat, kis vizet öntönk alá. 175 fokon 30-40 percig
sütjük.

Tojásmentes.

Kisfiunk szereti a bulgurt, de a spenótot nem. Mikor neszét vette, hogy spenótos merénylet készül ellene, laza hangon így szólt hozzám:
- Anyu sajnos olyanra szültél engem, hogy nem szeretem a spenótot!
Mit mondjunk, igaza van…nem is kell megennie.