Hiába, be kell vallanom: a hosszabb projekteket nem nekem találták ki. Még, ha van bennük egy kis változatosság, akkor oké is, no de a nagyinégyzet?? Megkedveltem az évek során ezeket a kis négyzeteket, igazából 20 perc alatt kész is van egy, de valahogy nagyon lassan haladok, mert mindig inkább valami más felé kacsintgatok. Egy csipkekendővel is sokkkkkal hamarabb készen vagyok!!
No, de majd most! Történt ugyanis, hogy néhány hete hirtelen felindulásból vettem az Ikeában 4 díszpárnát. Fogalmam sincs, hogy miért, de úgy éreztem, szükségem van rá! Ha pedig díszpárnáim vannak, azokra huzat is kell, mégpedig horgolt! Ha pedig már úgyis készül a takaró, legyen hozzá passzoló párnahuzat is.
Gyorsan lemértem, és kiszámoltam, hogy a 4 párnához 64 négyzet kell... pluszban az amúgy is kb. 120-140 négyzetesre tervezett takaróhoz. Nesze Neked!! Vagyis akárhogyan is, még kb. annyi négyzetet kell produkálnom karácsonyig, amennyi eddig elkészült. Arról nem is beszélve, hogy csak a vak szerencsémnek köszönhető, hogy kapható még ez a fonal Barkáéknál.
De menni fog, nem adom fel! Idén ott lesz a fa alatt a jó nagy csomag takaróval, párnákkal, és a Balázska névkártya díszeleg majd rajtuk!! Viszont addig is bátorítsatok, kérlek: ugye Nektek is volt olyan soha véget nem érőnek tűnő projektetek, ami azért csak elkészült egyszer... ugye??? :-)
Leányka
ui.: És akkor az összevarrás miatt még nem is siránkoztam... Jaj nekem, és a meggondolatlan ígéreteimnek :-)