Igyekszem lépést tartani unkúl hobbimmal is. Másoknak úgy tűnhet, hogy sokmindent csinálok, de valahogy nem akar elkészülni semmi sem. Na jó, a karácsonyi nagyi-vakító ajándékoknak már nekifogtam, azokat nem fogom most közszemlére tenni, érthető okokból. Elkészült azonban a szettem, nagyon-nagyon erőt kellett vennem magamon, hogy befejezzem, a rojtok tartottak a legtovább, de végre itt van, íme:
Csalok egyébként, mert a szetthez még ujjatlan kesztyűt is terveztem, de lehet, hogy az már csak jövő télre marad...
Aztán még a vb idején szert tettem
erre meg
erre a fonalra, nemzeti színekben (ha már a vb-re esélyünk sincs kijutni, legalább örvendjünk, hogy az olaszok a mi színeinkben pompáznak :-D). Mindig örülök, ha van kéznél nemzeti színű "lehetőség", hiába, itt külhonban minden más értelmet nyer. Szóval Beninek megígértem, hogy csinálok neki belőlük könyvjelzőt, cserébe remélem, az olvasás gyakorlása, illetve inkább maga az olvasás menni fog, mint a karikacsapás, végre-valahára. Hát, nem tudom, nagyon örült az
eredménynek ajándéknak, de a cserebiznisz egyelőre nem fut. Íme a könyvjelzők:
Elég csajosak, egyelőre őt ez nem zavarja, de feltett szándékom, hogy
itt majd keresek valami fickósabbat is. Mindent az olvasásért, ugye.
Ezen kívül készül egy "fészekalja" csörgő Rebus bölcsijébe adományként, egész jól haladok, majd ha minden kész lesz, arról is teszek fel képet, és készül az ádventi dekoráció, lassan de biztosan. Hja, és a takarók: Majd ha a gyerekek kitolnak minket a friss levegőre, már lesz mibe takaróznunk...