virágok matatóba...

 ismét kezembe vettem a horgolótűt, gondoltam megmutatom mi lett az eremény... egy babának szerettem volna ajándékba készíteni valamit... forgóra, mobilra gondoltam először, de aztán arra is gondoltam, jó lenne matatónak is... a gyerekek amúgy is nagyon szeretnek matatni... így a virágsor megköthető és kívánság szerint, neki tetsző ideig matatható

 Andi, a filcbeöltvéről

zsepinek...

 néhány zsepitartó készült a napokban... ismét színesen, mesésen, ahogy azt tőlem már megszokhattátok...

és bár ritkán látni horgolt zsepitartót, nagyon puha, finom, kézbesimuló, úgyhogy nem az utolsókat láthatjátok... alíg várom legyen annyi időm, hogy ismét horgolótűt ragadhassak... Andi

vitorlák...

 no, gyorsan még az óévben teszek valamit azért, hogy minél közelebb kerüljünk az 1000-hez... megmutatom, hogy milyen ajándékok születtek karácsony apropóján... Előre is a Jack Sparrow vitorlásom, a nagyobbik fiam ajándékaként:

 Aztán a kisebbiknek egy majom...

 És ezzel kivánok is nektek Boldog Új Évet! Repítsen a vitorlásom az álmaitok tengerén... és fogjatok ki jó szeleket... Andi

egy kis tél

 egy kis tél az ablakpárkányra... kívánva nektek ezzel jó készülődést az ünnepre...

Andi, a filcbeöltvéről

táska

Hűségesen gyakorlom az alapokat. Táska született belőle. Pár virág és pár fagyöngy. Nekem tetszik a végeredmény. De kritikákat szívesen vennék, itt is és a blogomon is. Köszönöm.

Bemutatkozom

A nevem Kósa Andrea, három gyerek anyukája vagyok... nagy alkotókedvvel és állandó tenni akarással. Alkotásaimban eléggé hangulatfüggő, scrappelek, kötök, varrok és az utóbbi időben a horgolótű is elég gyakran fordul meg a kezemben.
Az öregmamám volt nagy csipkekészitő. Mindig kért, hogy üljek mellé, megtanit horgolni. Én kamaszként nevetve ráztam le, azzal, hogy öregmama egy egész életre ellátott csipkével. Akkor még nem tudtam, hogy nem is a csipke a fontos, hanem az a büszkeség lenne, hogy elmondhatom magamról a dédnagymámám tanitott meg horgolni. Ezt elszalasztottam, örökre. De egy lomtalanitáskor megörököltem az ő horgolótűit. És ahogy kézbe vettem, simogattam, kicsit öregmamát keresve benne, a horgolótűk életre keltek és ellenállhatatlan vágyat éreztem a horgolásra. Először pár virágot készitettem, majd a lányomnak egy kistáskát, láncot. Ezeket:



És mivel minden tevékenység magányos egyedül, társaságot kerestem és nagy örömömre rábukkantam lelkes csapatotokra. És ellátatok jobbnál jobb ötletekkel.

Van egy blogom, ami eddig keveset foglalkozott a horgolással, de hála neketek, ez hamarosan meg fog változni...