Blogtörténeti mérföldkő

A blog történetében nem volt még olyan, hogy játékba hívtak volna. Ma ez is megtörtént, először! A történelmi pillanatért köszönet Christine-nek! A játék címe: Ismerjük meg egymást újra!

A szabályok:

1. Linkeld be azt az embert a blogodba, aki kipécézett.

2. Ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi.

3. Pécézz ki 7 embert, nevezd meg és linkeld be őket a blogodba.

4. Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukon, hogy ki lettek pécézve.

2. A hét dolog... nem is tudom, talán a következő:
- Szeretem azt az érzést, amikor valamit befejezek, amikor büszke lehetek arra, hogy valamit alkottam. Sajnos ez elég ritkán fordul elő, gyakran elmegy a kedvem dolgoktól, és hosszú-hosszú időre félre teszem. Ettől függetlenül jó érzés, ha újra elő veszem és befejezem, bármiről legyen is szó!
- Szeretek hosszú távra tervezni, célokat kitűzni, nagy célokat. Ha elérem, örülök, de utána nagy űr van bennem, nem tudom, mihez kezdjek magammal, így picit kettős érzés ez. Nehezen találok újabb célt, ami iránt teljesen elkötelezem magam. Hajlamos vagyok több hónapra is csendes letargiába esni, ha nincs meg az az igazi tökéletes cél. Most van egy, a határidő kötött, 2017 nyara. De erről egyelőre csak ennyit :)
- Általában mindennel kések, nehezen tartom a határidőt, de esküszöm, igyekszem!
- Mindent elfelejtek! Azt is, hogy hol a cetli, amire felírtam, hogy mit kellene csinálni.
- Szeretem a jegenyefa sort, és alattuk sétálgatni. Valahogy elvarázsolnak. Szerintem a Liliomfi c. film miatt van ez így!
- Kettős énem van. Az egyiket élem a másikkal álmodom. Az egyikben a család, a másikban az utazás a főszereplő. Gondolom mindenki rájött, melyiket élem :) Valószínüleg ezzel sokan vannak így, de ez azért ennél bonyolultabb...
- Imádom a kutyákat, reese's csokit, ruhát venni a gyereknek, családdal lenni, de mindemellett csavarogni, vígjáték sorozatokat, a tökéletes hajvágást, autót vezetni, sétálni a dunaparton, hóesésben sétálni...és ha valaki még többet szeretne megtudni rólam, akkor katt ide.

3. Akiket kipécéztem:
Kifli és levendula
Rozy
Edige
Szilvi
Nem hét, de legyen elég a négy!

Dear Baby - Blogajánló

Már régóta olvasom a Dear Baby blogot! Mindig is szerettem volna megmutatni. Nagyon szép, családi blog. Mindennapi életről, gyerekekről, egy kis divatról, stílusról. Mert ha valami, akkor stílus az van ebben a blogban! Nemcsak a blogban, a családban. Már-már annyira idilli néha, hogy hihetetlen, mégis imágom olvasni. Különösen a tegnapi bejegyzést! Majdnem megríkattam, annyira szép! Valószínüleg, ha nem lennék anya, annyira nem hatna meg Melissa írása.

Érdemes körül nézni nála, olvasgatni, csak úgy!

Kötött pulcsiban - Blogajanló

A reggelt (amikor már ettünk, gyerek is rendben van, játszik ) mindig azzal kezdem, hogy  kinyitogatom a megszokott blogokat, és megnézem van-e valami új. Általában csak a képeket tudom megnézni, aztán alvás idő alatt olvasom el. Tegnap is találtam jó dolgokat, egyet ezek közül mutatok, mert történetesen meg is valósítottam egy két évvel ezelőtt, amikor tanítottam. Ehhez kapcsolódik a blogajánló is. Szeretem az Otthonkommandót, lehet elfogult is vagyok, mert az egyetemi évfolyamtársam nővére írja :) , de szerintem nem. Az egy jó blog.

Szóval a téma, hogy öltöztessük fel lakásunkat kötött pulcsiba. Én egy ceruzatartót csináltam a munkahelyemre, aminek kötöttem "pulcsit". De meg lehet oldani régi, kinőtt pulcsiból. Felöltöztethetjük a virágcserepet, vázát, mécsest, teásbögrét... Előszedtem a régi ceruzatartót, és a pulcsiját egy mécsestartónak adtam. Most nem tanítok, nem kell a ceruza tartó (bár igaz, csütörtöktől lesz egy diákom, akit a prágai orvosi fizika felvételijére készítek fel). Íme a mécsestartó új külsőben:

Közben a dió és gesztenyeszedős pontot is kipipálhatom a listámon, de erről madj este számolok be...

Szilvalekváros süti - glutén mentes & blogajánló

Pár nappal ezelőtt Limara pékségében láttam ezt a receptet. Örültem, mert ő is glutén mentesen készítette a sütit. Sőt, egyre több glutén mentes receptet tesz fel. Őszintén szólva szívesen kipróbálnám a többi receptjét is (mármint a gluténosakat), csak sajnos egyedül kellene ennem...  

Az eredeti recept itt található. Picit változtattam rajta, mert nem volt otthon tisztán rizslisztem, ezért én a már korábban is említett Schär kenyérlisztjét használtam. Nekem ez nagyon bevált, szinte mindenre. Plussz nem volt ennyi dióm sem, illetve a fa alatt van, de nem mentem ki törni. Úgyhogy helyette a melyhűtőből vettem elő mogyorót, és azt dráltam le. Ezzel egészítettem ki a diót. Ami még más. Nem olvasztottam a tetejére csokit. A fele elfogyott, mire neki foghattam volna a csoki olvasztásnak :) .

Amúgy nagyon jó süti így gyerek mellet, mert nagyon egyszerű összeállítani. Az almásnál mindig kritikus pillanat volt az, amikor felvertem a tojás fehérjét. Szili nem szereti a mixer hangját. Ezt viszont csak össze kell öntögetni, megkeverni, és mehet a sütőbe. 

Azt ígérte Limara, hogy a lekvártól másnapra sem fog kiszáradni. Hát ezt valószínüleg nem fogom tudni tesztelni :) . Viszont ki fogom próbálni más lekvárral is! A tetején isteni finom cukormáz szerű keletkezett, szerintem a lekvártól.