mégpeddig többféleképpen.
Először is, a Karácsonykor a fiók mélyéről előkerült gyapjúból kötök virágokat. Miután a tündérrózsás stólám egy barátnőm nyakát melegíti, kellett nekem másik - hát lesz:
A másikfajta virágzás pedig az, amiről olyan sokat beszélnek, beszélünk. Az, amivé lesz a fonal mosás után.
A mosással kikerül belőle valamennyi lanolin, meglazul a fonás által belekerült feszültség, ezáltal a szálak felszabadulnak és olyan habossá válik a fonal, megkötve vagy megkötetlenül:
Ez ugyanaz a fonal, baloldalt mosás után, jobboldalt még mosatlan formájában.
Hihetetlenül puha és finom lesz így.
S ha már gyapjú, itt a kardigánom egy darabja, azaz a hátának kb. 90%-a - ennyit kötöttem meg belőle, és azért nem többet, mert tegnap már fájt a kezem, kénytelen voltam csipkével folytatni, ami sokkal kisebb súly könnyebb tűn, kevésbé szorosan kötve.
A fotó viszont
nagyon csal, nem is ilyen lesz (na jó, beismerem: én csaltam fotósként) - de még nem akarom úgy igazán megmutatni. Az a helyzet, hogy számomra is meglepetés lesz a végeredmény, saját tervezésű darabról lévén szó.