Én is elindultam Budapestre azon a csütörtöki napon, mikor hirtelen havazni kezdett reggel.Akkor még senki nem tudta, milyen szörnyűséges idő vesz körül mindenkit, főleg itt, Komárom környezetében.
Az úton nagyon fújt a szél, de még az autópályához vezető útszakaszon egyszer csak megállt a sor. Szerencsémre, hiszen még volt időm megfordulni és már mondták is az autósok, hogy Tata felé, a hátsó kerülőn se merjem megkísérelni az indulást.
Így hát a tortával a kocsimban hazafordultam, és szomorúan közöltem a bátyámmal, hogy a torta nem fog eljutni hozzájuk Budapestre. :(
Másnap hallottam, hogy rengeteg ember rekedt az autópályán, és aki eljutott a városunkba, Komáromba azokat a tűzoltóságnál szállásolták el.
Én reggel gyors készítettem a tejbegrízt a gyerekeknek, de megtripláztam az adagot, hogy a szálláson rekedt emberek ehessenek belőle. Biztos voltam benne, hogy vannak ott gyerekek is, és abban is, hogy nagyon fognak örülni a tejbegríznek.
Így is volt! :)
Később arra a döntésre jutottam, hogy a rengeteget dolgozó önkéntesek megérdemelnek egy kis sütit. Így a testvéremnek szánt tortát elvittem nekik.
Következő héten, mikor már az idő jobb volt, testvéremék ellátogattak hozzánk. Természetes volt, hogy újra elkészítem a tortát neki. :)
Ilyen lett ez a változat:
Mondanom sem kell, hogy az első verzióról lemaradt a postaláda kulcslyuk... no de a másodiknál ezt pótoltam! :)