2016. március 27., vasárnap

Fédra 10!

Istenem, hogy szalad az idő! Még most született nem is olyan régen!
Mennyire vártuk! És nem hiába! Annyi örömet, boldogságot szerzett már nekünk!
Erre az első szép kerek évfordulóra egy kis (kreatív) albumot szerettem volna készíteni az elmúlt évek közös élményeiről "10 év és 10 dolog amiért nagyon szeretünk" téma köré.
Nem volt könnyű! Már a fotók válogatása sem volt egyszerű! Sok emlékünk csak digitálisan van meg, de ez nem is gond, mert a meglévők sokaságában így is elvesztem. Nem volt egyszerű azt a néhányat kiválasztani, ami belefért a kis albumba. (Nagyon örülök, hogy a blogomban a Fédra címszó alatt azért több kép is van, amit gyakran megnézegetek és ilyenkor csak azt sajnálom, hogy nem írtam bejegyzést minden együtt töltött napról)  http://kertelgetes.blogspot.hu/search/label/Fédra
 
Az album borítója ilyenre sikeredett  (az ötletet innen vettem https://www.youtube.com/watch?v=bLwpbEmZpgQ&index=19&list=PLGdW1M6X4KYkwtPLic4KXWlGsp4VcHHcv ) A 
 
Az első oldal természetesen az első közös , szavakkal meg nem határozható élménnyel indul, amikor először magamhoz ölelhettem. Micsoda boldogság volt! 
A 2. oldalon egy kis lapozgatós kép arzenál a közös kreatívkodásainkról. Nagyon nehéz volt a válogatás, mert sok-sok kedves emlékünk van ezekről az alkalmakból

 
Mennyi szép emlék ez nekünk! Olyan jó nézegetni, felidézni a sok közös élményt! (ünnepi készülődések, ajándékok gyártása...)
 
Istenem, hogy elszálltak az évek! Milyen öröm volt bevezetni az "én iskolámba", leülni mellé a padba, átadni őt azoknak a tanító néniknek, akik szárnyai alatt biztonságban érezhettem!  Vagy az anyáknapi műsor, ahol nekem is mondott verset! Vagy a rejtvények világának megismerése, amit egyszeri elmagyarázás után önállóan folytatott.... a Barnussal töltött játékos órák, amikor "játszótér" került a kertbe.....

 
Megérkezett a mi szépségünk a karácsonyi ebédhez, a közös nyaralások emléke (De szép is volt!), a cicák imádása (http://kertelgetes.blogspot.hu/2012/07/mircike.html ), a növények nagyítós vizsgálata, a kert szeretete (Talán már ekkor beleszuggeráltuk a kert szeretetét, amikor az érkezését a Fédra-fával és bokorral elindítottuk http://kertelgetes.blogspot.hu/search/label/Fédrafa ), az iskolai szünetek közös élményei..... felsorolni is sok lenne! 
Utolsó oldalra került az idei év siker sorozata, amire nagyon-nagyon büszkék vagyunk! Ezt ugyan nem közösen "alkottuk", de a büszkeség a miénk. 2 rajzpályázat, 2 első helyezés, 2 tablet...  
 
Becsomagolva, útra készen minden.... 
 
.... és megérkeztünk....
 
Mennyi-mennyi kincset rejtenek az ajándéktasakok!
  
 
Egy kis csajos csevegés!
Igen nagy volt a boldogság! Kicsi drágám, a végén azt mondta: "Azt hittem, hogy kapok pár szál virágot és apróságokat." Ehhez képest, még felsorolni is sok lenne a meglepetéseket. Ráadásul mind olyan volt, ami nagyon tetszett neki. 

Azért Apa is kapott ajándékot, még ha ő most kicsit háttérbe szorult is. 

 
A képek meg magukért beszélnek....  a Barnuséktól kapott 10 szál rózsával és az anya által (szívét-lelkét belesütött) Violettás tortával
Jól meggondolta a kívánságát előtte! 


Csorba Piroska:Ma vagyok tízéves

Fura,hogy azon a fényképen
az a hasonfekvő csupasz gyerek
én vagyok,
meg a másikon a rövidnadrágos
a kis vödörrel.
Már nem emlékszem magamra,
csak a kis vödörre,
egyszer kaptam,
mert beleöntöttem a kakómat
és abból akartam meginni.

Lehet,hogy egyszer majd,
ezt is elfelejtem
ami most van?
Jó erősen arra gondolok,
hogy ma vagyok tízéves,
ma tízéves vagyok
és örökké emlékezni akarok arra,
amit most gondoltam. 
Kettő albumot is kapott .....na és mellé még a sok-sok szép ajándékot  
Duplán, ill. triplán ünnepeltünk most, hiszen nemcsak születésnapok (Csaba 03,26. és Fédra 03.27.) estek erre a hétvégére, hanem egyik legnagyobb ünnepünk a húsvét is.
Újra egy csodás, felejthetetlen napot töltöttünk együtt! Kettős szülinapos ünnep volt ez, de a Csabáé  most teljesen háttérbe szorult, hiszen a főszereplő a mi 10 éves NAGY lányunk volt, körülötte forgott a világ. 
 
Az én drága ünnepeltjeim az ebéd utáni beszélgetéskor
A technika ördögének sikerült azért jól megtréfálnia bennünket. A Csabáék fotómasináján elállítódott valami, alig tudtak néhány fotót elővarázsolni nekem. Mi most csak 2-3 fotót készítettünk csak, számítva az ő jobb képeikre. (Tanulság levonva) Ettől nagyobb bajunk soha ne legyen!

Drága kis Tündérkém, nagyon boldog, hosszú életet, és a továbbiakhoz sok sikert kívánunk! Az álmaid, vágyaid mind-mind teljesüljenek!  És neked Csabikám, azt kívánom, hogy legyen nagyon sok örömed ebben a csodás kislányban! Egészségben, boldogságban nevelgessétek, és majd egyszer érjétek meg Ágival együtt azokat a boldog pillanatokat, amit mi is átélhettünk veletek!



2016. március 14., hétfő

Hosszú hétvége munkával

Szolidarításból azokkal, akiknek nem jutott hosszú hétvége (postások, kórházi dolgozók, kereskedelemben dolgozók, vasutasok, benzinkutasok.... sorolhatnám tovább), mi is munkával töltöttük a hétfői napot.
Csaba már régen tervezte, hogy a jó idő beköszöntével segít eltüntetni a fakivágások maradványait.
Reggel idejében nekiláttak az egy éve használaton kívül lévő stihl fűrész "üzembe helyezéséhez".
Mi addig Fédrával kertészkedtünk egy kicsit. Felhozták az elvirított jácint hagymákat, amiket elültettünk a többiekhez.
Sor került a már régebben megvásárolt hagymák elültetésére is. Fédra a fotós nehéz munkáját vállalta magára, mert nem hoztak magukkal munkásruhát, csizmát. (Meg is lett az eredménye! Rápattant egy forgács a kabátjára, amitől olajos lett. Jó kis emlék!)
 
Közben, hogy ne unatkozzon a lány, kattintgatott egy kicsit a kertben. Megörökítette a számára fontos, éppen most virágzókat és amiket sár nélkül "elérhetett". Néhány közülük:
A munka nemesít!  
Ha már felgereblyézte a talajt Fédra, akkor egyúttal belekerült a petrezselyem, saláta és spenót, galambbegy saláta. Elültettem egy sor tavalyról maradt cukorborsó magot is. 
Ahhoz képest, hogy a télen még égre, földre fogadkoztam, hogy a kertészkedésnek vége, most nem tudtam ellenállni. 
arról már nem is beszélve, hogy a napot pici paradicsomok pikírozásával kezdtem. Na, de azokat tényleg csak nagy cserépbe fogom ültetni, mert tavaly nagyon bevált ez a módszer. Nem éri meg hálózatról locsolni annyi növényt! 
A nap fő-fő attrakciója a fák darabolás volt!
A fiúk mögötti kupacokat kellett feldolgozni 
 
A más munkáját nézni a legkönnyebb! (Itt történt a baj a kabáttal, addig repült a fűrészpor)
 
Itt aztán lehet válogatni a szép rönkök közül! Ezeken megfő egy-két adag gulyás a nyáron!
 
Csak pontosan, precízen!
 
Még egy kis igazítás!
Mire feldarabolták, akkorra a szél is vadul feltámadt. Különben is a kertnek ez a része nagyon huzatos, de most szinte elviselhetetlenné vált az ottani munka. 
Az ebéd is elkészült (Jól jártunk, mert Csaba hozott egy nagy adag habart babot, én meg juhtúrós sztrapacskát készítettem hozzá), lassan Ágiért is menni kellett. Ideje volt befejezni a munkát! Megint léptünk egyet előre! Nem is kicsit. Most aztán jöhet a megérdemelt pihenés mindnyájunknak. Köszönjük Csabika a segítséget! 
Szemrevételeztem a kertet, rengeteg munka lenne. Csak jöjjön az az igazi tavasz, hogy minél többet tudjunk kint lenni!