Nagyi titka piknikzsemlék

Némi tanakodás után döntöttem úgy, hogy részt veszek a Nagyi titka receptversenyén. Az oka nagyon egyszerű: a téma kedvemre való – piknikre, kirándulásra való finomságokat kellett készíteni, valamint – nem tagadom – a verseny fődíja is csábító. És nem utolsósorban nagyon régen nem mérettettem meg magamat, most itt van az alkalom.

Mindenféleképpen abban gondolkoztam a tervezéskor, hogy egy sós-édes párt készítek, miután leginkább sós ennivalóval szeretünk jóllakni, és édessel fejezzük be szívesen az étkezést. Egyik kedvencünk a gyros, annak az ízeit próbáltam beleálmodni az "első fogásba". Most érik a felénk a ropogós, fekete cseresznye, ami remekül passzol a dióhoz, ezért a "desszerthez" mellettük döntöttem. 8 süteményt készítettem összesen, amit megsüthetünk egy erre a célra alkalmas mini kenyérformában, de ennek hiányában sütőpapírral bélelt tepsire is sorakoztathatjuk. Biztatok mindenkit, próbálja ki bátran, a kóstolók egyértelműen pozitívan nyilatkoztak mindkettőről.

Hozzávalók

a zsemlék tésztájához:
40 dkg Nagyi titka kelt tészta süteményliszt
2 dkg friss élesztő
2 csapott teáskanál cukor
250 ml joghurt és langyos víz keveréke
1 tojássárgája
40 ml folyékony kókuszzsír
2 kávéskanál só
a 4 db gyros-os zsemle töltelékéhez:
10-12 dkg csirkemellfilé darálva
1 evőkanálnyi aprított vöröshagyma
1 közepes fürtös uborka
1 csapott evőkanálnyi gyros fűszerkeverék
néhány friss oregánólevél
2-3 evőkanál görög joghurt
tört csilipaprika
só
őrölt bors

a 4 db diós-cseresznyés zsemle töltelékéhez:

10 dkg darált dió
1 púpozott evőkanál nyírfacukor
1 csipet őrölt szegfűszeg
1 pici csipet só
továbbá:
15 szem cseresznye
a tetejére:
felvert tojás
2 evőkanálnyi durvára tört dióbél

Az élesztőt a cukorral elkevert folyadékban felfuttatjuk, majd a többi hozzávalót is hozzáadva a tésztát kidagasztjuk. Cipóvá formázva, kevés liszttel megszórva, letakarva 30-40 percet kelesztjük.

Közben elkészítjük a töltelékeket. Az uborkát alaposan megmossuk, kettévágjuk, a magját eltávolítjuk, Nagy lyukú reszelőn lereszeljük, picit sózzuk, félretesszük. Kevés olajon a húst és a hagymát megpirítjuk, ízesítjük sóval, borssal, csilivel és fűszerkeverékkel. Amikor kihűlt, elkeverjük a joghurttal, a kinyomkodott uborkával és a tépkedett oregánóval.

Az édes töltelékhez a cseresznyét kimagozzuk, feldaraboljuk. A diót fél dl vízzel, a szegfűszeggel, a nyírfacukorral és a sóval összefőzzük, majd hűlni hagyjuk.

A tésztát 8 részre osztjuk, és kb. 10 x 25 cm-es téglalapokká nyújtjuk. 4 db-ot megkenünk a húsos töltelékkel, feltekerjük mindegyiket úgy, hogy a vége a zsemle alján legyen, majd a formába vagy a tepsire tesszük, A maradék tésztalapokat a diótöltelékkel töltjük, a cseresznyét eloszlatjuk a tetejükön, majd szintén feltekerjük, és tepsibe tesszük. Fél órát letakarva pihentetjük, közben a sütőt légkeveréses 180 fokra melegítjük. 

A sós süteményeket meghintjük kevés liszttel, az édeseket megkenjük felvert tojással és megszórjuk dióval. 25-35 perc alatt megsütjük.

Klementina kedvence

Ez volt a desszert neve a napokban már többször emlegetett régi Konyhamagazinban. Megtetszett és elkészítettem Nemisbéka receptversenyére.
Ugyan az eredeti hozzávalókból gyakorlatilag csak a mandarin és a segédanyagok maradtak; útközben megmakacsoltam magamat:) Az újságban mandarin-narancslé-konyak összeállítás volt, de addig száguldoztam előkészítés közben a konyhában és a spájzban, amíg nekem a mandarin-grapefruitlé-keserűlikőr-mandulalikőr összeállítás jött létre. Most nekem gondolatilag az előbbi simulékonyabbnak tűnt, az utóbbi - a végeredményt is beleszámítva - kicsit izgalmasabb lett. Majd kipróbálom a narancsleves verziót is, de azt biztosan házi narancslikőrrel fogom házasítani.

Hozzávalók nálam 2 személyre:

1 kanál vaj
1 púpos evőkanál cukor
1 dl frissen csavart grapefruitlé
3 mag nélküli mandarin
1 evőkanál keserűlikőr (Lidl-ből)
1 evőkanál mandulalikőr

A tálaláshoz: 1-1 gombóc vaníliafagylalt (a mélyhűtőnkben csak ez a csokival együtt lévő volt, de finom volt ezzel is) és pirított mandula lapocska

Egy teflonserpenyőben szárazon megpirítottam 1 lapos evőkanálnyi mandula lapocskát, félretettem.
Közben egy magasabb falú kisebb lábosban - amiben elfér a személyek számával szorzott fél mandarin - a vajat felolvasztottam, beletettem a cukrot, aranysárgára karamellizáltam. E művelet mellett fél szemmel ide-idesandítva és időnként egyet kavarva, kipréseltem a grapefruitot és megpucoltam a mandarinokat, amiket keresztben félbevágtam. Amikor a cukor karamellizálódott, nagyon óvatosan ráöntöttem a gyümölcslevet - sistereg, mint a mennykő és csapkod, azért kell a magasabb falú edény - , és addig kavargattam, míg a karamell feloldódott és kissé besűrűsödött, kb. 3-4 percig. Beleraktam a mandarinokat, meglocsoltam a szeszekkel, újabb 3-4 percig forraltam, egész jó sűrű leve lett...és az íze! az nagggyon finom!

Kistányérokat készítettem, 3-3 fél mandarint tettem rá, meglocsoltam szósszal, 1 gombóc fagyit tettem melléjük és mandulalapokat szórtam a tetejére.

A végén jött még egy kis meglepi; a maradék szószhoz tettünk még fagyit (akkor volt még néhány gombócnyi az edénykében...), és csak a meleg szósz a hideg fagyival is rendkívül finom volt! Tehát lehetne csak a citrusos-karamelles szószt simán fagyival is enni - így hát 2 desszert-ötlet is lett ebből a kísérletből:)

Elkészítési idő: 20-25 perc

(A fényképre nem vagyok túl büszke; esti villanyfénynél sose vagyok biztos abban, hogy sikerült olyan képet produkálni, amit ki lehet tenni a blogra. Ezért túl sokáig próbálkoztam beállítani és kattintgatni is és utólag vettem észre, hogy a fagyi kicsit elolvadt. Sorry...)

Rántott harcsafilé mandulamártással és vajas brokkolival

Ez az étel is Nemisbéka receptversenyére készült. Mivel hosszú főzési idejű fogások nem jöhettek számításba, a hal jó választás ebből a szempontból. Ráadásul hagyományos karácsonyi étel, de most a sűrű szezámmagos kabátja mellé kapott egy szuper mártást is. Jól nézett ki, nem bonyolult, finom is volt, bátran ajánlom mindenkinek!

Hozzávalók 4 személyre:

4 vastag szelet harcsafilé (vagy 8 vékonyabb)
só
citromlé
a panírhoz: liszt, 1 tojás, kb. 5 dkg szezámmag és ugyanannyi zsemlemorzsa
a sütéshez: olaj

a mártáshoz:

10 dkg mandula lapka
1 fokhagyma gerezd
2 dkg vaj
1 dl száraz fehérbor
1,5 dl tejszín
1 tk szárított majoranna
só, fehérbors

a zöldségkörethez:

kb. 50-60 dkg (mirelit) zöldség: brokkoli vagy vegyes zöldség vagy kelbimbó, esetleg zöldborsó - ki mit szeret:)
1 ek vaj
só, bors, (kakukkfű, chilipor, stb. ízlés szerint)

Szerintem simán belefér az 1 órába, de akár 50 perc alatt is készen lehet.

A halszeleteket megsózom, meglocsolom citromlével, beteszem a hűtőbe. (2 perc)

Először elkészítem a mártást.
Megpucolom a fokhagymát, felvágom apróra. Közben melegítem a teflonserpenyőt, abba pirítom meg a mandulát szárazon. Ha kész, kiveszek belőle kb. 2 dekányit, amennyivel a 4 tányért majd díszítésül megszórom. A többit késes robotban megdarálom.
A serpenyőben a vajat megolvasztom, beleteszem a darált mandulát, a fokhagymát, pár kavarás után beleteszem a bort és a tejszínt, felforralom, 5 percig főzöm.Közben sózom, borsozom, beleteszem a majorannát. (20 perc)

Egy fedeles edényben a zöldségnek megolvasztom a vajat, rászórom a zöldséget, kicsit átpirítom, majd fűszerezem, lefedem, zöldségtől függően 10-15 percig párolom. (20 perc)

Míg párolódik, a halnak egy serpenyőben az olajat felforrósítom. Közben bepanírozom a halat liszt, tojás és a szezámmag-zsemlemorzsa keverékben. Ekkorra már elég meleg az olaj, mehetnek bele a halszeletek, és vastagságtól függően kb. 10-14 perc alatt meg is sülnek, kiteszem őket egy szalvétára csepegtetni. (Ez nagyjából annyi idő alatt van készen, amíg a zöldségek is megpárolódnak, esetleg 5 perccel tarthat tovább)

Ezután nincs más dolgom, mint ellenőrizni a mártás hőmérsékletét illetve azt, hogy a zöldség elég puha-e, és lehet tálalni!

/A mandulamártás receptjét is a Konyhamagazinban találtam, picit átalakítottam/

Ünnepi zellerkrémleves

Nemisbéka karácsonyi receptversenyére készítettem ezt a levest. Mások számára unalmas lehetek a zeller(es) leveseimmel, de rendkívül rá vagyok-vagyunk kattanva a férjemmel együtt. Hihetetlenül jó aromája tud lenni! Gyerekkoromban, sőt talán még a húszas éveimben is el lehetett volna kergetni vele, most pedig valószínűleg pótolom, amit akkor kihagytam:))

Ez most egy kicsit más, mint a többi krémleves. Igaz az alap hozzávalók ugyanazok, de extrák is vannak benne, a levesbetét és a jó kis fehérbor, nem is akármilyen, Maul-pincés chardonnay, mert éppen az volt a hűtőben. Hogy attól volt-e extra finom vagy mástól azt nem tudom, de nem cseréltem volna el semmire!

Hozzávalók:

1 jó nagy zellergumó
1 közepes vöröshagyma
2 nagyobb savanykás alma
1 púposabb evőkanál vaj
2 dl száraz fehérbor (vagy almabor)
2 dl tejszín
só, bors, (kevés chilipor), csipet cukor

olaj a sütéshez

A zellert, a hagymát és az almákat meghámoztam, a zeller 2/3-ad részét, a hagymát és az almákat felkockáztam. (10 perc)

A vajat megolvasztottam, beletettem a hagymát, kicsit pirítgattam, hozzátettem a zellert, majd az almát, sóztam, borsoztam, lefedve pároltam. (5 perc)

Ráöntöttem 6 dl vizet és a bort, pici sózás, felforraltam, puhára főztem a zöldségeket. (15 perc)

Amíg ez főtt, egy kisebb lábosban olajat forrósítottam. a maradék zellert gyufaszálnyi csíkokra vágtam, az olajban szép sárgára-ropogósra sütöttem, majd kiszedtem papírtörlőre, lecsöpögtetni.

A levest botmixerrel pépesítettem, a végén a tejszínt is beleöntöttem, visszatettem, felforraltam, kicsit utánaízesítettem borssal, chilivel és egy csipet cukorral. (10 perc)

A levest a zellercsíkokkal tálaltam.


Megjegyzés: időt lehet spórolni, ha előző napon a zellert és a hagymát megpucoljuk, a zellert össze is lehet vágni a megfelelő darabokra, és akkor csak elő kell venni a hűtőből; az alma pillanatok alatt készen van, a hagyma felvágásával sem kell sokat bíbelődni, hiszen úgyis turmixolva lesz.

/Forrás: Konyhamagazin 2002. december/

Karácsonyi receptverseny - Dióval szórt sajtos rúd

Nem tudom, beleférek-e vele valamelyik kategóriába...nálunk talán előétel kategória, mert vendégségben a sós aprósüti kerül legelőször az asztalra. Szerintem kicsi idő- és energia ráfordítással ezzel nagyon finom rágcsa kerül a vendégek elé.
Karácsonyi kategóriába azért sorolom, mert dióval van megszórva, különlegesebb, mintha magok lennének a tetején, ráadásul a sajt és a dió jól passzol egymáshoz. Ami pedig az előkészítését illeti, akár pár nappal vendégség előtt is össze lehet állítani, folpackba csomagolva vígan eláll sütésig. Sajtot lehet simát vagy füstöltet is választani, esetleg keverni a kettőt; füstölttel karakteresebb lesz az íze.

Hozzávalók egy gáztepsinyi sütihez:

25 dkg liszt, 25 dkg margarin, 8 dkg reszelt (füstölt) sajt, 1 púpos mokkáskanál só, 6 evőkanál hideg víz, 1 evőkanál 10 %-os ecet
A tetejére: fél felvert tojás a kenéshez, kevés só, 1-2 dkg reszelt sajt, 2 kis marék durvára aprított dió

Egy pohárba előkészítem az ecetes vizet. A lisztet és a sót a margarinnal összemorzsolom, hozzáteszem a reszelt sajtot, majd az ecetes víz segítségével összegyúrom. Négyzetes alakúra formázom, folpackba csomagolva hűtőbe teszem, és minimum egy éjszakát pihentetem, de jó néhány napot is maradhat.
Kinyújtás előtt negyedórával kiveszem. Innentől kezdve már pikk-pakk készen van - nem mintha eddig túl sok időt kellett volna vele foglalkozni... A diót is ekkor szoktam a nyújtófával megtörni, kb. 1 perc alatt készen van. Lisztes deszkán a tésztát kb. 1 cm vastagra nyújtom. Megkenem a tojással, kicsit megszórom sóval, ráreszelek kevés sajtot, és rászórom a diót. Tetszés szerinti csíkokat vágok derelyevágóval belőle, és sütőpapíros tepsire teszem (nem kell túl nagy távolságra tenni egymástól, nem nő meg széltében).
200 fokos alsó-felső sütésen 25-30 perc alatt sül szép aranybarnára.

Karácsonyi receptverseny - főétel: Baconos fonott szűzpecsenye

Ezt az ételt idáig mindig pulykamellből készítettem, most kipróbáltam, működik-e más husiból is; jelentem, igen!
Az a nagyszerű, hogy akár pár héttel karácsony előtt is elő lehet készíteni; az ember lánya bedobja a fagyasztóba, és a sütés előtti nap este előveszi, reggelre kienged, és tényleg csak sütni kell.

Hozzávalók:

Személyenként kb. 15-20 dkg pulykamell vagy más puhább hús (ami formázható, és kicsivel hosszabb csíkokat lehet vágni belőle), 1-2 csík bacon szalonna (szét lehet bontani hosszában a szalonnacsíkot 2-3 keskenyebbre), fűszerek ízlés szerint, kevés mustár, kevés fehér bor, tej, zsír a tepsi kikenéséhez

Én a következőképpen készítettem, most hármunknak:

Volt egy kb. 25-30 cm-es szűzpecsenyém, azt először 3 felé bontottam, majd mindhárom darabot még 3 felé szedtem, lett 9 nagyjából egyforma csíkom. Ezekre ráfektettem a szalonnacsíkokat (nekem házi szalonnám van, ezért látszik a képen, hogy hosszában két szeletből tudtam csak megoldani, ezért megtűztem kis fogpiszkáló darabbal, hogy ne mozduljon el). Rendes hármas fonással összefontam a csíkokat, az elejét és végét megtűztem, hogy ne jöjjenek szét.

Kerestem egy olyan műanyag edénykét, amelyikbe beleférnek, és ha be kell fagyasztani, akkor bírni kell a mélyhűtőt is. Annyi tejet öntöttem bele, amilyen magasak a fonatok (lehet egy próbapakolást csinálni, hogy kb. meddig fognak érni), és befűszereztem: tettem bele kicsi sót, zsályát, majorannát, egy kis apróra vágott chilipaprikát, egy kicsi mustárt, egy lötyi fehérbort...de az persze lehet más is, ki mit szeret, és összekevertem. Belehelyeztem a fonatokat, még öntöttem egy kis tejet, mert nem teljesen találtam el a mennyiséget.

Lefedtem, és a hűtőbe tettem. Most csak egy éjszakát volt ott, normál esetben 48 órát szoktam otthagyni, utána megy a fagyasztóba edényestől-tejestől, ahogy van.

Sütéskor kizsírozok egy nagyjából akkora alapterületű tepsit, amekkorában elférnek a húsok egy sorban, és beleteszem a copfokat. Ráöntöm a páclevet, lefedem alufóliával, és kb. 25-30 percig párolom, mikor megpuhult, fólia nélkül megpirítom.

Egyszerű és dekoratív étel; a baconszalonna miatt nem is kell túlízesíteni, mert az eleve ad egy finom ízt, a tejben való pácolás pedig puhítja és omlóssá teszi a húst.