Húscsíkok színes húsú zöldpaprikával és füstölt fokhagymával

Régi adósságomat törlesztem ezzel a poszttal. Még vagy 2 hónappal ezelőtt hozta a postás a füstölt fokhagymát rejtő borítékot, de sok minden volt akkor körülöttem. Bekerült a spájzba, és nem jutott eszembe használni. Végre egy rendcsinálás alkalmával előkerült, így megoszthatok majd néhány receptet.

Volt kb. 40 dkg sertéskaraj, amiből ebédet kellett kitalálni. Kicsit gondolkodtam, összeszedtem a hűtőből ezt-azt, előkerestem a fokhagymámat, és nagyon jó sült ki belőle. Hogy mennyire? Ki kell próbálni:))
Szerintem bármilyen nem túl zsíros hús jó lehet hozzá, sertésből: karaj, lapocka vagy tarja, de bármelyik szárnyas mellehúsa, vagy akár combfilé is. Borból én vöröset tettem, de baromfihoz fehéret öntenék bele.

Hozzávalók 2 személyre

40 dkg hús vékony csíkokra vágva
1-2 színes húsú paprika, szintén hosszúkás csíkokra szeletelve
5 dkg húsos szalonna, darabokra vágva
1/2 dl száraz bor
3 gerezd füstölt fokhagyma
só, bors
kevés zsiradék

Serpenyő aljára kevés zsiradékot öntünk, megolvasztjuk a szalonnadarabokat. Beletesszük a húscsíkokat, és nagy lángon körbesütjük. Hozzáadjuk a paprikacsíkokat, átforgatjuk, majd a vékonyra szeletelt fokhagymát is beleszórjuk. Néhány keverés után sózzuk, borsozzuk, majd beleöntjük a bort és lefedjük. Kis lángon addig pároljuk, míg meg nem puhul a hús. Ha szükséges, még kevés bort vagy vizet öntünk alá.

Mi krumplipürével ettük, de belecsempésztünk a pürébe némi paszternákot is;)

Medvehagymás karaj medvehagymás rizottóval

...avagy a telhetetlen méhecske vasárnapi ebédje:)
...avagy a hagymát is hagymával ettük:)

Az a nagy igazság, hogy a tavalyi szorgalmas medvehagyma-beszállítóm, Laci, csütörtök reggel megjelent az ajtónkban, és megkérdezte, hogy 2 vagy 3 csomag medvehagymát szeretnék-e átvenni tőle, amit most vett az imént a békési piacon, tőlünk 15 km-re....

Ha láttatok gyönyörű, friss, üde medvehagymát, akkor ez az volt! Miután már néhány blogon kibeszélték az árat is, elmondom, hogy 10 dkg 200 Ft, amit roppant méltányosnak tartok. Felénk ez a növény nem honos, egy elszánt ember ültetett hál istennek megfelelő helyre egy jó csomó egészséges zöldet:)

Ettük itthon vajas és zsíros kenyérrel, meg magában is; nem is emlékeztem már, hogy ennyire finom. Vasárnapra pedig kitaláltam ezt az ebédet, amit már a férjemmel ketten ettünk (a hétvégeken általában több emberre főzök) , ő pedig bevállalta:) Azért el kell mondjam, hogy külön-külön még jobb választás lesz. A rizottót már napokkal ezelőtt kinéztem innen - huhh, nagyon jó választás, isteni finom!!! -, a húst pedig hozzáigazítottam.

Hozzávalók 2-3 személyre:

a húshoz:

7 kisebb szelet csont nélküli karajszelet
1 kisebb csomó (3 dkg) medvehagyma
2 evőkanál olaj
1 evőkanál vaj
só
frissen őrölt bors
2-3 evőkanálnyi száraz fehérbor

a rizottóhoz:

20 dkg rizottó rizs
1 nagyobb csomó (7 dkg) medvehagyma
kb. 6 dl húsleves
1 + 1 evőkanál vaj
1 evőkanál olaj
1 kisebb hagyma
1 dl száraz fehérbor
3 dkg parmezán sajt
2 evőkanál tejszín
só
bors

A hússzeleteket reggel kiklopfoltam, megsóztam, megborsoztam. A medvehagymát vékonyra felszeleteltem, az olajjal összekevertem, elosztottam a hússzeleteken, és hidegre tettem, ebéd előtt 1 órával elővettem. Serpenyőben a vajat megolvasztottam, a húsok mindkét oldalát átsütöttem rajta. A bort beleöntöttem, lefedtem, és kis lángon puhára pároltam.

A rizottóhoz egy evőkanál vajat és az olajat megmelegítettem, az apróra vágott hagymát üvegesre pirítottam rajta. Beleszórtam a rizst, alaposan átforgattam, majd hozzáöntöttem a bort. Addig kevergettem, amíg a rizs be nem szívta az összes folyadékot, majd ugyanezt tettem a húslevessel, amit merőkanalanként adtam hozzá.
Közben a medvehagymát nem túl vékony szeletekre vágtam, a parmezánt pedig lereszeltem.
Amikor a rizs már puha lett (ha nem lenne elég az alaplé, akkor nyugodtan tegyünk hozzá kevés vizet), elzártam a hőt a serpenyő alatt. Belekevertem a medvehagymát, az extra 1 evőkanál vajat, a tejszínt és a sajtot. Ekkor lehet még sózni és borsozni, ha szükséges.

Azonnal tálaltam a hússal együtt, a tányéron még szórtunk rá kevés sajtot.

Póréhagymás rizottó

Nagyon bejött nekünk ez a "műfaj", sorra jönnek a rizottók, meg a póréhagymás ételek is. Az utóbbival is nagy barátságban vagyunk itthon, hihetetlenül kellemes az íze és az illata is. Ebben az ételben pedig mind a két kedvencünk benne van.
A képen "majdnem kész" állapotban látható, amíg vártam a tesztalanyt, csak úgy kattintottam néhányat; de olyan jó lett, hogy nem szeretném, ha a feledés homályába veszne.

Hozzávalók 2 személyre:

1 nagy póréhagyma
15 dkg rizottó rizs
30 dkg csirkemell
néhány olajban eltett aszalt paradicsom
kb. 3 evőkanál olaj (a paradicsom olajából)
4 dl húsleves
1 dl száraz fehérbor
só
bors

a tálaláshoz:
parmezán sajt

A csíkokra vágott húst kevés olajon megsütöttem, kivettem a wokból, félretettem.
Öntöttem még kicsi olajat, és az alaposan megmosott, felkarikázott pórét átpirítottam rajta. Hozzátettem a rizst, azzal is átkevertem, majd aszalt paradicsomdarabkák következtek, sót és borsot szórtam bele. Felöntöttem a fehér borral, majd elkezdtem adagolni a húslevest, és készre pároltam az ételt. A vége felé beletettem a csirkehúst is.

A tányéron megszórtuk reszelt parmezánnal. Nagyon-nagyon finom lett!

Sonkás-zelleres metélt

Ez a bejegyzés nem jött volna létre, ha a levesünk kevésbé lett volna laktató. Akkor nincs fotó, nincs poszt. Kár lett volna érte, pedig ez is olyan "mi van otthon" tésztának indult. Miután húsvét körül járunk, biztosan sok mindenkinek lesz otthon puhább, nyers füstölt sonka vagy füstölt hús; ha abból lecsíptek egy szeletet, abból némi kiegészítéssel megvan az alapanyag, készülhet is a tészta!

Hozzávalók 4 személyre:

kb. 20-25 dkg nyers, füstölt sonka
25-30 dkg zeller
1 nagyobb lilahagyma
némi só (az enyémbe nem is kellett, mert a sonka elég sós volt)
frissen őrölt bors
chilipaprika ízlés szerint
petrezselyemzöld
1 citrom lereszelt héja
4-5 dl zsírosabb tej (lehet tej+tejszín keveréket is, nekem most csak házitej volt otthon)
némi olaj a sütéshez (függ a sonka zsírtartalmától)

40-50 dkg metélttészta

A sonkát apró kockákra vágtam, egy kicsi olajon sütni kezdtem. Közben a hagymát apróra vágtam, a zellert pedig aprítógépben felapróztam (vagy le lehet reszelni). Az alaposan megpirított sonkákat alapos nyomkodás után kihalásztam a zsiradékból, beletettem a hagymát, 3 perc után a zellert is, addig sütöttem, míg a zellernek megéreztem a kicsit édeskés illatát. Megborsoztam, tettem bele jó sok apróra vágott petrezselyemzöldet, chilipaprikát és citromhéjat. Kicsi vizet öntöttem alá, lefedtem, puhára pároltam. (Itt már lehet a vizet melegíteni a tésztának és ízlés szerinti puhaságúra főzni.)
Visszatettem a sonkakockákat, öntöttem bele tejet. Utánaízesítettem, letakartam, kb. 5 percig rotyogtattam kicsi lángon.
A közben megfőzött fodros metélttésztát leszűrtem, kis főzőlével együtt a szószba kevertem.

Nagyon érdekes, kicsit dióra emlékeztető ízű tészta lett, érdemes kipróbálni.

Tarjás csónak + túrós bukta

Lázként söpör végig a blogokon Limara csodás péksütije. Tegnap hozzánk is elért, családilag igazoljuk, hogy tényleg nagyon szuper!

Persze mint mindig, kicsit változtattam rajta. Eszembe jutott, hogy egy időben keverve használtam a liszteket a kelt tésztákhoz és nagyon finomak voltak. Most is van itthon néhány féle, ezért a régi jól bevált mixemet alkalmaztam, valamint a tojást eleve ki is hagytam belőle. Annyi történt még, hogy az itthon lévő házi füstölt hús kevés lett volna az egész adagba, ezért a másik fele a tésztának sima (édes) túrós töltelékkel lett töltve. Sikerült a só-cukor egyensúlyt jól beállítani, mindkét íznek megfelelő volt.
A tészta állaga nagyon jó lett, öröm volt vele bánni, rendkívül könnyen lehetett nyújtani.

Hozzávalók:

A tésztához:

30 dkg sima liszt
15 dkg rétesliszt
5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
2 evőkanál burgonyapehely
1 púpos mokkáskanál só
1 lapos evőkanál cukor + 1 csipet az élesztőhöz
2,5 dkg élesztő
140 gramm joghurt
2 dl tej
1/2 dl olaj

A tarjás töltelékhez (4 csónakhoz):

10 dkg főtt-füstölt tarja apró darabokra vágva
10 dkg durvára reszelt sajt a tetejére

A túrós töltelékhez (8 buktához):

25 dkg túró
5 dkg cukor
1 tojás sárgája
1 csomag vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
1 csipet só

2 evőkanál tej a túrós tetejének megkenéséhez
zsiradék és liszt a tepsi előkészítéséhez

A tésztához az élesztőt 1 dl cukros tejben felfuttattam. A liszteket, a burgonyapelyhet, a sót és a cukrot összekevertem, beletettem először a habos élesztőt, utána a többi tejet és joghurtot is, robotgéppel összedolgoztattam. A végén öntöttem hozzá az olajat, alaposan kidolgoztattam a tésztát, majd letakarva kelni hagytam, míg duplájára nőtt.

Közben elkészítettem a túrós tölteléket, az összes hozzávalót simára kevertem.

A megkelt tésztát lazán átgyúrtam, kettéosztottam. Az egyik felét 4 részre osztottam, majd a Limaránál látott módszer szerint megformáztam; nagyon jó fázisképek találhatók nála, ott lehet megnézni, hogyan kell csinálni. A kész tekercseket kizsírozott-lisztezett tepsibe tettem egymás mellé, a tetejét bevágtam, letakartam, kelni hagytam.
A többi tésztát vékonyra nyújtottam, 8 téglalapra vágtam. Mindegyikre egy púpos kanál túrót tettem, feltekertem, egy kisebb kikent-lisztezett tepsibe tettem őket egymás mellé, ezt is hagytam kicsit kelni.

20 perc múlva a sütőt előmelegítettem légkeveréses 180 fokra. A tarjás csónakok tetejére szórtam a sajtot, a túrósakat megkentem langyos tejjel, majd sütőbe tettem a tepsiket.

25 perc alatt sültek meg, nagyon-nagyon finomak lettek!

Limara köszi szépen!