Fahéjas-csokis keksz

Lefényképeztem tegnap a maradékot, jól tettem, mert az előbb már csak 2 db volt a tálban belőle. A fiam ezt eszi folyamatosan, azt mondja, ez csúcs! (Igaza van:))

KicsiVúnál olvastam, megtetszett, jókat írtak róla a kommentekben is. Rögtön bizalmat szavaztam, dupláztam az adagot. Rám alig jellemző módon szinte alig változtattam rajta, mindössze annyit, hogy csak 10 dkg étcsokit vagdostam bele, bőven elég is volt, jutott belőle mindenhová. A villával alaposan lenyomkodtam, igyekeztem laposabb-vékonyabb kekszeket gyártani. 50 db lett belőle, 2 gáztepsi lett tele vele.

Az én sütőmben 200 fokos alsó-felső sütésen 17 perc, a leírt instrukciókkal ellenőriztem, tökéletes, finom! KicsiVú, köszi!

Blog-szomszédoltam...2.

Kissé hosszabb hallgatásom oka egyrészt az volt, hogy meg kellett enni a maradékokat, pedig szerintem nem is főztem annyira sokat, mégis valamiért ilyenkor hamarabb jóllakunk. Másrészt pedig főztem néhányat a kollégák-kolléginák receptjeiből. Sajnos kép nem nagyon van, de elmesélem, hátha valakit így is érdekel.

Először is a Dhingri paneert említeném, főleg, hogy erről legalább fénykép is van. Írtam már arról, hogy kedvelem az indiai konyhát is. Ezt az ételt Gourmandulától egyszer már elkészítettem, de nem sikerült a paneer, a végeredmény mégis finom volt. A két ünnep között nekiduráltam magamat még egyszer, és isteni finom lett, ezért valószínűleg nem is utoljára főztem meg.
Annyit változtattam rajta, hogy időben előtte elkészült a paneer, most 2 liter tejre számítva 3 kanál ecet segítségével, és volt ideje rendesen összeállni. A kockákat pedig a Szakácsok könyve ajánlásának alapján bő olajban sütöttem ki, így tökéletes lett.
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a jó csípős indiait!

Vendégvárásra készítettem Latsia-tól a füstölt sajttal sült csirkét. Mindenkinek nagyon ízlett, ráadásul elég gyorsan elő lehet készíteni, utána már csak magában sült a sütőben (illetve lett egy társa is féidőben, de arról kicsit lejjebb...), és isteni finom volt, ismétlésre felvéve.

Ehhez köretnek Millie eszembe juttatta a zelleres krumplipürét (ami nagyon finom, volt már nálunk régebben is, sőt szoktam répásat-zöldségeset is készíteni), annak kapcsán, hogy volt a hűtőmben egy kis csomag koktélparadicsom, és emlékeztem, hogy nála olvastam egy egyszerű sült paradicsomos köretet. Itt dőlt el, hogy a krumplik közé belevagdaltam egy zellert is főni a pürének, valamint az utolsó 20 percre a hús mellé bedugtam a paradicsomot is a sütőbe. Nagyon jól illett a husihoz mindkettő.

Desszertet is készítettem, Gabriella kreatív konyhájából a citromparfét. Már akkor, amikor olvastam, gondoltam, hogy ilyen kevés munkával is jó eredmény születik, a végeredmény igazolt: kb. 10 perces munka, és 3 óra múlva lehet lapátolni befelé a zseniálisan jó desszertet!

A maradék tojásfehérjékből pedig Sajtkukacéknál látott citromos habcsók készült. Nagyon ízlett, finom, ropogós, nem túl édes, és dobozba zárva ugyanolyan maradt, mint amikor elkészült. Én, aki normál habcsókból kettőnél többet biztos nem tudok legyűrni, na ebből akárhányat (sajnos)...

Ami sztár volt még karácsonykor, az Mamonitól a narancsos gesztenyegolyó. Régen nem készítettem már ilyen kis sütés nélküli csemegéket, de ezt felvesszük a repertoárba, mert amennyit kitettünk a tányérra belőle, annyi fogyott el percek alatt. A fiam pedig a zserbógombócokat ette rendületlenül...

Most pedig ígérem, igyekezni fogok új dolgokkal előállni!

Blog-szomszédoltam...

Még mielőtt valaki azt hinné, hogy nem főztem a hétvégén, jelentem: gyakorlatilag csak azt csináltam. Újdonságokat nemigen - mármint ami a blogolvasóknak új recept lett volna tőlem, hanem összegyűjtöttem néhány dolgot a gasztrós oldalakról, és azokat készítettem el. Szeretném leírni róluk a véleményemet, illetve azt, amit esetleg módosítottam a recepteken. Sajnos képek nincsenek, mert nagy része elvitelre készült, vagy megettük, még mielőtt lefényképeztük volna. Általában a hétvégék rohanósak nálunk...

Még a múlt hétvégén készült sütőtökös muffin Gabriellától, amit szeretnék megemlíteni. Sajnos a mázat nem volt időm elkészíteni rá, de így is nagy sikert aratott, nagyon finom puha állaga és kellemes íze van.

Már nem először, de nem is utoljára főztem meg Fűszeres Eszter krumpligombóc levesét libakolbász helyett sertéskolbásszal. Nagyon finom, egyszerű leves. Igaza volt Eszternek, a krumplihoz most így ősszel már alig kellett liszt, 10 dekát akartam bele tenni, de ki kellett szórni a felesleget a tálka széléről, kb. 6-7 deka ment végül bele.

Most hétvégén készült vörösboros marharagu Kicsi Vú tollából. Annyit változtattam egyrészt, hogy kispóroltam belőle a lisztet. Úgy gondoltam, hogy ha mégis kell, majd a végefelé teszek hozzá, de nem kellett, nagyszerűen besűrűsödött magában is. A másik, hogy fél órára betettem kuktába, utána már alig kellett főzni, majdnem készen is volt. Nagyon finom, harmónikus ízű ebéd lett belőle.

Sütöttem Hippolyt sütit Gabojszától. Morfondíroztam magamban előtte, hogy ezekből az egyszerű hozzávalókból készült kevert sütiben mi lehet olyan nagyon finom, azután rá kellett jönnöm, hogy egyszerűen zseniális! Dupla adagot sütöttem egy kb. 30X20-as tepsiben, a cukor mennyiségét 2/3-ára csökkentettem, és egy evőkanál vaníliás cukor került még bele. Egy pár kicsi szelet maradt belőle nekünk estére, akkor még finomabb volt, néhány órás állás után.

Főztem még klasszikus zellerkrémlevest, póréhagyma krémlevest csípősen, egy valószínűleg utolsó félig nyári-félig téli lecsót (erről van legalább egy részfotó, lehet, hogy még lesz poszt belőle).

Volt még egy próbálkozásom fokhagymás pizzastangliból, de még mindig nem az, amit vártam, annak ellenére, hogy ahogy sült (5 tepsinyi lett), úgy fogyott folyamatosan. Olyat szeretnék, ami vékony, ropogós tésztájú. Egyszer régen egy sörözőben ettünk ilyet, időnként megpróbálkozok vele, de képtelen voltam még reprodukálni. Ha valaki tudja, hogy kell elkészíteni, legyen szíves, írja meg nekem!

A fényképet innen kölcsönöztem.