Nem vagyok étteremkritikus, meg utálok leszólni másokat, de amikor ennyire kiveri valami a biztosítékot, akkor azt nem lehet szó nélkül hagyni... Különösen azért esik rosszul, mert a körülöttünk lévő, különösen nem könnyű helyzetben lévő vállalkozásokat még inkább nem szeretem bántani, de rossz szájíz maradt egy ünneplős estén miattuk...
Szóval vacsorázni mentünk Gyulára, és annyi hely között sikerült ezt kiválasztani. Évekkel ezelőtt, amikor nyitottak, ettünk már ezen a helyen, akkor nem volt probléma, ebben a reményben újra beültünk. Azonnal megkaptuk az étlapot - a borítója kifejezetten jópofa -, így az első pár percet annak a tanulmányozásával töltöttük, ahelyett, hogy kicsit szétnéztünk volna. Rengeteg étel van rajta, a férjem egy fatányérost választott, én sült kacsacombot szedermártással és krumplikrokettel. Amikor leadtuk a rendelést, akkor néztük, hogy igen csak megkopott az udvar kinézete, ami a nyitáskor patinásnak tűnt, az most inkább kissé lepusztultnak:( Nem akarom részletezni, de szerintem nem felel meg a külcsín és az ételek árának az aránya. Várakozás közben pedig az ott dolgozók magánbeszélgetéseit hallgathattuk, fülelni sem kellett, nem titkolták... Rajtunk kívül csak egy pár várt még a sorára. Lehet, nem véletlenül, de nem tudom eldönteni, hogy egy csendes hétfő este ez minek a rovására írható.
Az ételek hamar jöttek, ez pozitív. A férjem először csak annyit jegyzett meg, hogy életlen a kés. Széles fatálon, egy sor lecsós krumpli fölé három, különféle ízesítésű kis szelet húst helyeztek. A krumpli kifejezetten ízletes volt a véleménye szerint, a hús átlagos. Nekem több gondom volt az enyémmel. Azt még lenyeltem volna, hogy kicsi volt a comb, talán még azt is, hogy kissé kiszárították, de azt már nehezen, hogy a gyümölcsmártáshoz képest jelentősen túlfokhagymázták (pedig szeretem a fokhagymát....). Jah, és a szedermártás?? Egy evőkanálnyi szederlekvárt valamivel jó folyósra felengedtek, így azután a szederre csak a színében emlékeztetett kicsit, úgy is csak elmosódottan:(( A krokettel nem volt probléma, habár éhes ember biztosan evett volna többet is belőle.
Ezért nem tudom őket ajánlani senkinek jó szívvel:( Jah, és a csattanót majd' elfelejtettem: a zUram megkérdezte vacsora közben, hogy amikor megkérdezik tányérelvitelkor, hogy ízlett a vacsora, akkor majd mit felelek rá? Mondtam, hogy nyilván elmondom nekik is, tudják meg nyugodtan, hogy nem vagyok elájulva. És végül senki sem kérdezte meg tőlünk, hogy ízlett-e a vacsora?! nem járunk sűrűn étterembe, de ilyen tán még nem fordult elő soha...
Azért az esték Gyulán nem rosszak!:)) Vacsora után sétáltunk, a város rengeteget tett azért, hogy az ott lévő turisták jól érezzék magukat, szökőkutak és egyéb látványosságok derítik jó kedvre az embereket. Sajnáltam, hogy nem vittem fényképezőgépet magammal. Ettünk finom fagyit a Kis Kézműves Cukrászdában - belém fért még egy jó nagy adag;) -, üldögéltünk, nézelődtünk, ezzel semmi baj nem volt. Tehát menjetek bátran Gyulára, csak keressetek jobb vendéglőt magatoknak!
Tényleg, kinek mi a kedvenc vendéglátóhelye ebben a városban?
