Hátha ettől elmúlik vééégre...és ez a rémes köhögés...nem lehet így dolgozni,kérem :-( Varró Dániel: Bádatos dapok Hideg dovebber dzsípős szele jő, Biatta bost bidded bező kopár, Oda az egyhe, őszies idő, S elbúlt a Gyár. Deb tudob, bilyed erős akarat lelkesít, hogy daloljon bég a száj, Bégis dalolok, bitt a badarak, Bert hát buszáj. Bost búcsú déked, trillázó patak, Ti rózsák, badarak, te tarka rét, Búcsú déktek, artikulált szavak, Áldott Beszéd! Zöld gyep, árgyas erdő, búcsú déked, Búcsú déked, vidáb, gyári lagzi, Begtört szívvel sebbi bást deb kérek, Csak hogy...hapci! És egy másik,amit a gyerekeknek mondtam,ha náthásak voltak kicsin...(merthogy én kicsi Gidára emlékszem) A.A. Milne: Nátha (Devecseri Gábor forditása) A kis Gidának náthája lett, tüszkölt és prüszkölt a párna felett. Bebugyolálták borogatásba, forgatták erre meg arra sokat, fejfájás ellen, hátfájás ellen tömtek a szájába labdacsokat. Töprengtek: hátha terjed a nátha, kiütés, kanyaró jöhet vele, űzté...