katafoltok

 Radnóti Miklós: Éjszaka Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon; csönd van a házban, az éber egér se kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban a láng, hideg érem az égen; fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.

 Kedveseim,ha valóban szeretitek a blogomat,kérve kérlek,ne adjatok nekem díjakat ! Itt már leírtam egyszer,miért. Azért köszönöm Deea -nak, Eszternek és Erikának ,hogy rám gondolt, Laurának meg külön azért is,mert olyan szépen megszelidítette ezt a legutolsó ,szerintem igencsak goromba díjat. Dragelor mele,dacă  vă place blogul meu ,vă implor,nu îmi mai trimiteţi premii! Am mai scris despre asta,acum vreau să spun doar atât că nu pot,nu vreu să scriu chestii mai personale despre mine însămi în afara celor ce pot fi vâzute şi subînţelese din lucrările mele.Scuze... Le mulţumesc totuşi Deei ,lui Eszter , Erika şi Laura că s-au gândit la mine.

    Juhász Gyula: Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szivemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmuláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van! George Topârceanu:La Paşti Astăzi în sufragerie Dormitau pe-o farfurie, Necăj...

Alig izzadtam ki magamból a hét pontot Vacskamati játékában,most törhetem a fejem újabb haton. ZsuKa kérésére ezúttal hat lényegtelen dolgot kell elmondanom magamról. Azt már most elmondom,a második résznél csalok:most sem küldöm tovább,csak az vigye,aki igazán szeretné. 1.Nem rendeltetésszerűen használom a befőttesüvegeket.Kivétel csak bodzaszörp-készítéskor van.Nagyon meleg a kamránk,az ehető befőttjeink anyunál laknak.Van itt minden más,gomb-,csipke-,régi pénz-,fonal- és bársonydarab-befőtt. 2.Tudom mozgatni a jobb fülem.A gyermekeim legalább tízéves korukig őszintén irigyeltek ezen mutatványért. 3.Szeretek szabadban aludni.Minden évben van legalább egy forró nyáréjszaka,amikor paplanostól kihurcolkodom a teraszra.Ez már diákkoromban is így volt,szegény apám nehezen,de tűrte ezt a lázadást. 4.Nálam minden jó valami másra:van olyan ágyam,ami momentán polcként funkcionál :-) A szivacsot levettem róla,kényelmesebb lett tőle az öreg fotel itt a gép előtt,az ágyat lábaival kifele f...

Radnóti Miklós: Január Későn kel a nap, teli van még csordúltig az ég sűrü sötéttel. Oly feketén teli még, szinte lecseppen. Roppan a jégen a hajnal lépte a szürke hidegben. Megint undok köd borít mindent.Újra bizonygatom magamnak,hogy szép is tud lenni a tél. E ceaţă,ceaţă peste tot.Cu aceste fotografii încerc să mă conving că iarna e totuşi frumoasă.

Szere-tem-én a te-let,csak ne vol-na oly hííídeg-énekelték kiskorukban a csemetéim Papp Éva Mesetár-lemezével együtt.Hát én is szeretem,de ez már sok.Igaz,hogy legalább a nap süt.Amit a csíki telekben nagyon utálok,az nem is a hideg,hanem a hetekig tartó köd.Most szikrázó napsütés van,innen,bentről,nagyon szép. Ceea ce suport mai greu în iernile de aici nu e doar frigul(azi dimineaţă -24),dar mai ales ceaţa.Acum măcar e soare.Soare cu dinţi.

La mulţi ani ! Bonne année !

Weöres Sándor:Csend A félig nyitott ablakon behajol a szél a szobába, a világűr csendje, magánya. A bútor szögletétől a légi fellegekig és az égi csillagokig a csend vonulása lakik. Rozsdája a lárma.

RADNÓTI MIKLÓS:HÁROM HUNYORÍTÁS 1 Odakinn már setteng a reggel, és a parton túli hegyekkel aranyszárnyu szellők játszanak. Így fekszem, ringó félhomály van, a körtében alszik az áram, de fölébred és felkél a nap; végigkutatja fekhelyem és az ablak most csupa rezzenés, zengő négyszög, tüzes csobogó, futó fényben lengő lobogó. 2 Figyelj csak, hármat jobbra lépeget az asztalon, hármat meg balra lép a lassan ébredő virágcserép, s a megriadt pohár gyors fényeket irkál a falra s fürge gondokat űz az álomtól kerge gondolat. 3 Tegnapi ujság fekszik a földön, alvó címeit most ujraköltöm s tiszta szobámon átalúszik a förtelmes Politika. Már figyelem a távol híreket, már egy-egy szó ritmusra lépeget, hogy tagjaim az álmot levessék, s ujjamig szalad az idegesség. 1937